Részmunkaidős foglalkoztatás - Csak minden huszadik munkavállalónál

A részmunkaidős foglalkoztatás jó módszer a kisgyermekesek, a tartósan munkanélküliek, az aktív nyugdíjasok, az egyetemista és főiskolás diákok munkaerő-piacra való be -illetve visszajuttatására - állítják a szakértők. A gyesről, gyedről visszatérni kívánó nők és férfiak a csökkentett munkaidő mellett képesek ellátni a gyermekneveléssel járó teendőiket, a dolgozni kívánó nyugdíjasok legalitásban tevékenykedhetnek, a diákok betekintést nyerhetnek, a több éve állástalanok pedig reintegrálódhatnak a munka világába.

"A négy, hat órás munkák iránti igényt jelzi, hogy egy-egy ilyen jellegű pozíció meghirdetésekor átlagosan két-háromszáz álláskereső juttatja el önéletrajzát az illetékesekhez. A pályázók összetételét tekintve egyébként vegyes a kép: a kismamák/kispapák, a tanulók és a hatvan év felettiek mellett közel azonos számban találhatunk a jelentkezők között atipikus foglalkoztatási formákra nem rászoruló munkavállalókat", foglalta össze tapasztalatait Csikesz Tamás, a részmunkaidős állásokat is meghirdető Dft-Hungária Kft. ügyvezetője.

Költségcsökkentés részmunkaidős dolgozókkal

Hazánkban a részmunkaidő alkalmazásának elsődleges oka a költségcsökkentés. "Két esetben foglalkoztatunk részmunkaidősöket. Ha a pozícióhoz tartozó feladatok megoldása nem tölti ki a napi nyolc órát - így optimalizáljuk a bért-, vagy ha arra a döntésre jutunk, hogy az eddig külső cég által elvégzett munkák napi néhány órában, jóval költséghatékonyabban megoldhatók egy újonnan felvett saját alkalmazottal. Mindkét esetben a kiadások csökkentése a cél, ugyanakkor megpróbáljuk ezt nem a munkavállalóink terhére tenni" - mondta Csikesz Tamás.

Minimálbér-emelés helyett munkaidő-csökkentés

A munkáltatók zöme azonban nem a fenti két okból él a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével. "Amikor a minimálbér összegét felemelte a kormány, a munkaadók a fizetések megnövelése helyett a munkaidőket csökkentették le. Így kerülték ki a kötelező béremelést, és az azzal járó többletköltségeket", vélekedett Szöllősi Ágnes.

Ha én munkáltató lennék...

Szöllősi Ágnes hozzátette: A részmunkaidős foglalkoztatás, mint aktív munkaerő-piaci eszköz alkalmazását egyébként hazánkban több tényező is hátráltatja. Ha én munkáltató lennék, és nem külső segítséggel, hanem 4 órás alkalmazásával szeretném egy feladat elvégzését megoldani, bizony meggondolnám, mert a bérköltség fajlagosan nagyobb összegre jönne ki. Ha munkavállaló lennék, akkor bizonyára örülnék, hogy legalább 4 órás munkát tudok végezni, de nem mindegy, hogy ezért a 4 óráért mennyit kell utaznom, az utazás mennyibe kerül, és a munkáltató hajlandó-e ehhez hozzájárulni, ha én csak négy órát tudok neki dolgozni. Ha lehetőségeim engednék, biztos, hogy a 8 órás munkát választanám, ugyanis a nyugdíjba is csak 50%-osan számít bele a 4 órás munkaidő- mondta el Szöllősi Ágnes karriertanácsadó.

Hollandiában a foglalkoztatottak fele részmunkaidős

Probléma még, hogy aránytalanul alacsony fizetések jellemzik a négy, hat órás állásokat, a bér sok esetben még az önfenntartáshoz sem elegendő. A szakértők többek között ezzel magyarázzák, hogy hazánkban az aktív népesség kevesebb mint öt százaléka dolgozik csökkentett munkaidőben, míg más országokban (Belgium, Dánia, Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Hollandia) arányuk számos esetben meghaladja akár a 20 százalékot is, Németországban pedig egy év alatt 15 százalékkal nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma.

"Hollandiában az alkalmazottak 45 százaléka dolgozik csökkentett munkarendben. Magyarországon ez az arány 4,4 százalék. A honi részmunkaidős bérek reálértékével ellentétben viszont Hollandiában a négy órás munkáért kapott pénz is elegendő a megélhetéshez" - mondta el Tóth László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatás Stratégiai Főosztályának vezetője. A holland minimálbér ötszöröse a magyarnak. A különbség jelentős, annak ellenére is, hogy a megélhetési költségek magasabbak Hollandiában, mint Magyarországon.

A cégek szervezettsége is hiányzik az elterjedéséhez

Amellett, hogy a munkavállalóknak nem éri meg részmunkaidőben dolgozni, még számos tényező akadályozza a foglalkoztatási forma hazai elterjedését. A megszokott, tehát szinte problémamentesen koordinálható nyolc órás munkáról nehezen térnek át az alkalmazók a többszöri egyeztetést, összetettebb munkaszervezést igénylő négy, hat órásra. Széles körű alkalmazásához elkerülhetetlen nemcsak a munkakörök, hanem az egész vállalat struktúrájának átalakítása. Hollandiában például állítható az osztott munkarendben dolgozó irodai alkalmazottak asztalának magassága is, így mindkét vagy mindhárom dolgozó kényelmesen végezheti el a feladatát.

"Egy cég szervezettségének mértékét tökéletesen mutatja, milyen arányban alkalmazzák ezt a munkavállalási formát. Minél szervezettebb a vállalat, annál több részmunkaidős alkalmazottat találunk a dolgozók között" - jegyezte meg Csikesz Tamás, a lapkiadó, tanácsadó és reklámügynökség ügyvezetője.

Kell a csökkentett munkaidő

Szükséges a -nem a béremelés elkerülése miatt létrehozott- részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb arányú alkalmazása hazánkban -értettek egyet a megkérdezettek. A négy, hat órás munkarend népszerűsítése érdekében az állam különböző támogatásokkal ösztönzi a munkáltatókat.

Állami támogatás: a bér és a járulékok 75 százaléka

A támogatást elnyerő munkáltatók számára az állam megtéríti a munkavállaló bér és járulékainak együttes összegének legfeljebb 75 százalékát, valamint a dolgozó munkába járásával kapcsolatos helyközi utazási költség munkaadót terhelő részének akár az egészét is.

Kötelező továbbfoglalkoztatás

A vissza nem térítendő, legfeljebb egy évre nyújtható támogatásban akkor részesülhet a munkáltató, ha vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása időtartamával legalább megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását. Kikötés még, hogy nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát az alkalmazó a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt működésével összefüggő okból rendes felmondással.

A tavalyi évben mindössze 500-1000 dolgozó után vették fel a kedvezményt. Ennek oka az, hogy a munkáltatók zöme nem tud a támogatásról, aki pedig tud róla, azt a továbbfoglalkoztatás szükségessége riasztja el. Utóbbin azonban változtatni nem lehet. Az állam csak úgy adhat munkaadóknak támogatást, ha az alkalmazók biztosítják a dolgozó továbbfoglalkoztatását - az EU tagállamokban ez a szabály.