Rokkantság és öröklés az új nyugdíjrendszerben

Ha valaki most fenntartja pénztártagságát, és a jövőben rokkantsági nyugdíjra lesz jogosult, két lehetőség közül választhat.

A pénztártag az egyéni számláján felhalmozott egyenlege alapján kérheti a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást, ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíj megállapítását. Ebben az esetben a tb nyugdíj megállapításakor csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe, és a nem pénztártagok részére járó ellátásnak csak mintegy 76 százalékát kapják.

Rokkantság esetén a most maradók választhatják a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést is. Ebben az esetben a rokkantsági nyugdíjat ugyan nem fogják csökkenteni, de szintén a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati idő és keresetek alapján fogják megállapítani.

Mindkét esetben célszerű figyelembe venni, hogy a 2011. november 30-ig megszerzendő szolgálati időnek el kell érnie a rokkantsági nyugdíjhoz - a megrokkanás idején betöltött életkor szerint - szükséges mértéket, az érintett ellenkező esetben nem lesz jogosult a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből rokkantsági nyugdíjra.

Aki a tb rendszerbe való visszatérésről dönt, annak a rokkantsági nyugdíját az általános szabályok szerint fogják megállapítani.

Az öröklés szempontjából is vannak különbségek.

Amennyiben valaki a pénztártagság fenntartását választja, és még a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás igénybevétele előtt meghal, egyéni számlája továbbra is örökölhető marad; öröklésre a pénztártag által megjelölt kedvezményezett jogosult. Ez esetben azonban a társadalombiztosítási hozzátartozói ellátásokat - özvegyi nyugdíj, árvaellátás - korlátozott összegben állapítják meg. A megállapítás során a rokkantnyugdíjhoz hasonlóan csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt és kereseteket veszik figyelembe, és az így megállapított ellátás a nem pénztártagokat megillető összeg mintegy 76 százaléka lesz.

Ha a pénztártag meghal, mielőtt igénybe vette volna a pénztári szolgáltatást, a kedvezményezett kérheti a magánpénztári egyéniszámla-egyenleg társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszautalását is, ez esetben a hozzátartozók részére járó özvegyi nyugdíjat és árvaellátást nem csökkentik, az ellátás kiszámításánál azonban csak az elhunyt pénztártag 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati idejét és kereseteit veszik figyelembe.

A nyugdíjkorhatár betöltését, illetve a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás megállapítását követően a számlaegyenleg öröklésére már nincs lehetőség. A pénztártag úgy gondoskodhat hozzátartozóiról, hogy megfelelő típusú magánpénztári járadékot igényel. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből a hozzátartozók csak korlátozott hozzátartozói ellátásra lesznek jogosultak, mert ez esetben is csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt és kereseteket veszik figyelembe, és az ellátás mértéke is csökken.

Az állami rendszerbe visszatérők esetében kiszámítják, hogy a társadalombiztosítási egyéni számla egyenlege alapján mekkora özvegyi járadék állapítható meg, és az özvegyi járadék valamint a társadalombiztosítási szabályok szerint járó özvegyi nyugdíj közül az özvegyen maradt házastárs részére a magasabb összegű ellátást fogják folyósítani. A kormány 2011 elején határozza meg, hogyan fogják kiszámítani a társadalombiztosítási egyéni számla egyenlege alapján járó özvegyi járadék összegét.

A több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagból kedden reggelig 10.349-en nyilatkoztak arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben kívánnak maradni - tudta meg az MTI az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF).

A maradni szándékozóknak 2011. január 31-ig van lehetőségük ennek bejelentésére; aki nem tesz nyilatkozatot, annak a magán-nyugdíjpénztári tagsága 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik. Akik a magánnyugdíjrendszerben maradnak, 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmeik után nem szereznek további szolgálati időt az állami rendszerben.