Nyugdíjreform előtt áll Magyarország? Ezek lehetnek a legsürgősebb lépések

A Magyar-kormány számára a nyugdíjrendszer érdemi átalakítása is kiemelten fontos feladat lehet a következő időszakban. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint az eddig ismert vállalások elsősorban a legszegényebb nyugdíjasok helyzetének javítását célozzák, emellett pedig a nyugdíjas társadalom szélesebb körének is plusz juttatásokat ígérnek.

A szakértő ugyanakkor úgy látja:

Ezek az intézkedések önmagukban nem lesznek elegendők ahhoz, hogy érdemben javítsák a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, méltányosságát és korszerűségét.

Véleménye szerint további átgondolt és felelősségteljes reformokra lesz szükség.

A nyugdíjemelési rendszer teljes átalakítását sürgeti a szakértő

Farkas András szerint a legsürgősebb lépés a nyugdíjemelési rendszer érdemi reformja lenne. Javaslata alapján a nyugdíjakat továbbra is az adott évi infláció teljes mértékével kellene emelni, ugyanakkor ezt ki kellene egészíteni az előző évi nettó reálkereset-növekedés 50 százalékával is.

A szakértő szerint ezzel lehetne ténylegesen lassítani a nyugdíjasok relatív elszegényedését, amely az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan erősödött.

Az uniós pénzek miatt is sürgető lehet a nyugdíjkorhatár módosítása

A nyugdíjszakértő szerint az uniós források hazahozatala érdekében még ennél is sürgetőbb lépés lehet a nyugdíjkorhatár további várható élettartamhoz kötése. Véleménye szerint ez az intézkedés már minimális szinten teljesíthetné az Európai Unió egyik fontos elvárását a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

Farkas András szerint a változtatás Magyarországon különösebb társadalmi kockázat nélkül bevezethető lenne, mivel a magyar 65 évesek várható további élettartama jelenleg mind a nők, mind a férfiak esetében jelentősen elmarad az uniós átlagtól.

Minimálnyugdíj-emelés és differenciált nyugdíjemelés jöhet

Az Economx cikke szerint a Magyar-kormány megtartaná az előző rendszer több elemét is, köztük a 13. és 14. havi nyugdíjat, valamint a Nők40 programot.

A lap szerint emellett több új intézkedést is ígértek: a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelését, a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak plusz emelését, valamint egy differenciált nyugdíjemelési rendszer kialakítását a magasabb nyugdíjak esetében.

Farkas András szerint ugyanakkor problémát jelenthet a küszöbértékek mechanikus rögzítése. A szakértő úgy véli, ezeket minimum az inflációval, de inkább a nettó átlagkeresetek növekedésével együtt kellene módosítani.

Mit jelentene a nyugdíjas SZÉP-kártya?

A lap cikkéből az is kiderült, hogy a kormány nyugdíjas SZÉP-kártya programot is tervez. Az elképzelés szerint a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évente 200 ezer forintos, míg a 250 és 500 ezer forint közötti ellátást kapók 100 ezer forintos juttatást kaphatnának SZÉP-kártyára. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében nem járna támogatás. A tervek alapján a juttatást élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne fordítani.

Farkas András számításai szerint a program nagyjából 325 milliárd forintba kerülne, miközben szerinte ezt az összeget hatékonyabban lehetne közvetlen nyugdíjemelésre fordítani. Véleménye szerint a rendelkezésre álló forrás akár átlagosan 5 százalékpontos plusz nyugdíjemelést is lehetővé tehetne.

A Férfiak40 program komoly kockázatot jelenthet

A szakértő kitért a Férfiak40 program lehetőségére is. Bár szerinte érthető érv, hogy a férfiak várható élettartama jelentősen rövidebb a nőkéhez képest, a jelenlegi rendszer mintájára kialakított kedvezményes férfi nyugdíj hosszú távon veszélyeztethetné a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Farkas András szerint inkább egy rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer jelenthetne megoldást, amelyben a korábbi nyugdíjba vonulást bizonyos levonások terhelnék.

Több százmilliárd forintos pluszkiadást jelenthetnek az új vállalások

A lapnak nyilatkozva Farkas András arról is beszélt, hogy a nyugdíjkassza idei összege meghaladja a hétezer milliárd forintot, jövőre pedig akár a nyolcezer milliárd forintot is megközelítheti.

A szakértő számításai szerint a minimálnyugdíj-emelés és a sávos pluszemelések mintegy 205 milliárd forintos többletkiadást jelenthetnek, míg a nyugdíjas SZÉP-kártya-program további 325 milliárd forinttal terhelheti meg a költségvetést.

fotó: magnific