Romák alkalmazása: Néhány tapasztalat az üzleti életből című jelentés bemutatója
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat2007. február 13. - Mint köztudott, a magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerőpiaci részvétel, melynek kezelésében nagy szerepet játszhat a társadalmi különbségek mérséklése. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a roma népesség munkaerőpiaci integrálását melynek megvalósulásához, az egyéb munkaerőpiaci folyamatok és intézkedések mellett, szükség van azonban a romákkal szembeni előítéletek leküzdésére is.
"A munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról ILO Nyilatkozat" célként fogalmazza meg, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődésnek lépést kell tartania egymással. Az 1998-ban elfogadott ILO Nyilatkozatban a tagországok elkötelezik magukat többek közt amellett, hogy fellépnek a foglalkoztatási és munkahelyi diszkriminációval szemben.
A romák foglalkoztatottsági szintje durván a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse a nem cigány lakosságénak. Aránytalanul rossz munkaerőpiaci helyzetűk elsősorban nem megfelelő iskolázottságuk, területi eloszlásuk, rossz lakáshelyzetük, és nem utolsó sorban a velük szembeni diszkrimináció következménye.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a romákat nem lehet egy homogén csoportként kezelni, és ha munkaerőpiaci integrálásukról beszélünk, akkor figyelembe kell venni a csoporton belüli különbözőségeket. Ugyanakkor a diszkrimináció egy olyan hátráltató tényező, amellyel majdnem minden roma találkozik, és ezért elengedhetetlenek tartjuk az ennek leküzdésére tett erőfeszítéseket.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kormányzat és a civil szféra mellett a vállalati magán szektor is foglalkozni kezdjen a témával, és azt reméljük, hogy hosszú távú üzleti érdekeit belátva egyre több vállalat fog romákat alkalmazni és a diszkriminációmentes munkahelyi kultúra megteremtésén fáradozni. A jelentésben ugyan nem szerepel, de szeretnénk kiemelni, hogy az alkalmazottak képzése szerintünk elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat megfelelőképpen tudja integrálni a különböző társadalmi, kulturális hátterű munkavállalókat.
Az ILO-nak 2005 óta létezik egy projektje melynek célja a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának előmozdítása révén a munkahelyi diszkrimináció felszámolása és a befogadóbb és sokszínűbb vállalati kultúra kialakításának segítése. A projekt keretében kidolgozásra került egy képzési anyag, mely a magyar helyi és multinacionális vállalatoknak kíván segítséget nyújtani a diszkrimináció felismerésében, az esélyegyenlőséghez kapcsolódó jogi környezet megismerésében, és a vállalati esélyegyenlőségi/ fenntarthatósági tervek kidolgozásában.
Figyelembe kell venni, hogy ma Magyarországon a foglalkoztatottaknak mintegy 60-70 százalékát a kis- és középvállalkozások alkalmazzák, és mivel a romák gyakran élnek az ország gazdaságilag kevésbé fejlett északi és keleti térségeiben, ahol a nagy vállalatok nincsenek olyan mértékben jelen, mint a fejlettebb központi régióban, ezért szerepük megkerülhetetlen a romák alkalmazásában. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a jelentésbe foglalt üzenetek, jó gyakorlatok hozzájuk is eljussanak és körükben is elinduljanak azok a változások, melynek eredményeként felismerik a sokszínű munkahelyben rejlő gazdasági előnyöket és konkrét lépéseket tesznek ennek érvényesítésére.
A jelentést kiemelten fontosnak tartjuk abból a szempontból, hogy alapját képezheti egy meginduló párbeszédnek a cégek körében, és újabb eszmecseréket és kutatásokat generálhat.
További információk az ILO vállalatok társadalmi felelősségvállalása témaköréhez kapcsolódó projektjéről a következő honlapon találhatók:
http://www.ilo.org/public/english/region/eurpro/budapest/social/socsec/csr_events.htm
A romák foglalkoztatottsági szintje durván a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse a nem cigány lakosságénak. Aránytalanul rossz munkaerőpiaci helyzetűk elsősorban nem megfelelő iskolázottságuk, területi eloszlásuk, rossz lakáshelyzetük, és nem utolsó sorban a velük szembeni diszkrimináció következménye.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a romákat nem lehet egy homogén csoportként kezelni, és ha munkaerőpiaci integrálásukról beszélünk, akkor figyelembe kell venni a csoporton belüli különbözőségeket. Ugyanakkor a diszkrimináció egy olyan hátráltató tényező, amellyel majdnem minden roma találkozik, és ezért elengedhetetlenek tartjuk az ennek leküzdésére tett erőfeszítéseket.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kormányzat és a civil szféra mellett a vállalati magán szektor is foglalkozni kezdjen a témával, és azt reméljük, hogy hosszú távú üzleti érdekeit belátva egyre több vállalat fog romákat alkalmazni és a diszkriminációmentes munkahelyi kultúra megteremtésén fáradozni. A jelentésben ugyan nem szerepel, de szeretnénk kiemelni, hogy az alkalmazottak képzése szerintünk elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat megfelelőképpen tudja integrálni a különböző társadalmi, kulturális hátterű munkavállalókat.
Az ILO-nak 2005 óta létezik egy projektje melynek célja a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának előmozdítása révén a munkahelyi diszkrimináció felszámolása és a befogadóbb és sokszínűbb vállalati kultúra kialakításának segítése. A projekt keretében kidolgozásra került egy képzési anyag, mely a magyar helyi és multinacionális vállalatoknak kíván segítséget nyújtani a diszkrimináció felismerésében, az esélyegyenlőséghez kapcsolódó jogi környezet megismerésében, és a vállalati esélyegyenlőségi/ fenntarthatósági tervek kidolgozásában.
Figyelembe kell venni, hogy ma Magyarországon a foglalkoztatottaknak mintegy 60-70 százalékát a kis- és középvállalkozások alkalmazzák, és mivel a romák gyakran élnek az ország gazdaságilag kevésbé fejlett északi és keleti térségeiben, ahol a nagy vállalatok nincsenek olyan mértékben jelen, mint a fejlettebb központi régióban, ezért szerepük megkerülhetetlen a romák alkalmazásában. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a jelentésbe foglalt üzenetek, jó gyakorlatok hozzájuk is eljussanak és körükben is elinduljanak azok a változások, melynek eredményeként felismerik a sokszínű munkahelyben rejlő gazdasági előnyöket és konkrét lépéseket tesznek ennek érvényesítésére.
A jelentést kiemelten fontosnak tartjuk abból a szempontból, hogy alapját képezheti egy meginduló párbeszédnek a cégek körében, és újabb eszmecseréket és kutatásokat generálhat.
További információk az ILO vállalatok társadalmi felelősségvállalása témaköréhez kapcsolódó projektjéről a következő honlapon találhatók:
http://www.ilo.org/public/english/region/eurpro/budapest/social/socsec/csr_events.htm
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?