Schmitt Pál nyerte az államfőválasztást

Öt évvel ezelőtt a pártok taktikázása miatt csak a harmadik fordulóban sikerült Sólyom Lászlót államfővé választani, most azonban a kétharmad ereje és a Fidesznél elrendelt kötelező szavazás nem nyújtotta hosszúra az elnökválasztási procedúrát.

Schmitt – Balogh 263:59

A titkos szavazás végeredménye az lett, amit már mindenki tudott vagyis, hogy Schmitt Pál lesz az új köztársasági elnök. A fideszes házelnök már az első fordulóban 263 szavazatot kapott, míg a szocialisták jelöltjére, Balogh Andrásra 59-en voksoltak, pont annyian ahányan az MSZP padsoraiban ülnek.

A Jobbik ugyan felvette a szavazócédulát, de Vona Gábor elnök közölte, hogy egyik jelölt mellé sem tettek ikszet.

Az LMP képviselői még ezt sem tették meg, mert a párt sem Balogh András, sem pedig Schmitt Pál köztársaságielnök-jelöltet nem tartja megfelelőnek a pozícióra.

A Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét, az MSZP Balogh Andrást, Magyarország thaiföldi nagykövetét jelölte a legfőbb közjogi méltóságnak. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté válhasson, az alkotmány alapján az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Ennek alapján önálló jelöltet több frakció nem tud állítani.

Schmitt Pálnak a végeredmény után elsőként gratulált Sólyom László jelenlegi államfő.

Bár az új elnök a választás után letette az esküt, ez azonban nem jelenti azt, hogy mától Schmitt Pálnak hívják az államfőt.

Sólyom László mandátuma ugyanis augusztus 5-én éjfélkor jár le, addig pedig ő a legfőbb közjogi méltóság. Lövétei István alkotmányjogász az fn.hu-nak elmondta, hogy Sólyom László a következő egy hónapban bármit megtehet, amit eddig, így például visszaküldhet olyan törvényt, amely szerinte aggályos.

"Minden pártból a legjobbat kell kihozni"

Schmitt Pál, akárcsak riválisa közvetlenül a voksolás előtt újra bemutatkozott a pártoknak. A köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia - mondta Schmitt Pál aki nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni.

Hozzátette: a pártsemlegesség jegyében nem lehet tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenie.

Schmitt Pál hangsúlyozta: az elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia, annak érdekében, hogy választóik megbízását teljesítve hozzájárulhassanak a közjó megvalósulásához.

Schmitt az „emberek embere”

A Fidesz-KDNP frakció tagjainak a múlt héten arról beszélt, hogy államfőként olyan közjogi méltóság akar lenni, aki ha megjelenik egy eseményen, annak rangját emeli, aki az "emberek embere", aki közel mer merészkedni a választókhoz. A jelenlegi házelnök közölte: megválasztása esetén nem lenne a kormány törvényalkotási lendületének gátja, sőt motorja lenne annak.
Schmitt Pál az MSZP-frakció meghallgatásán Fotó:MTI
Az MSZP képviselőinek hétfőn azt mondta, hogy mindenkivel megpróbál együttműködni, és meghallgatja majd a különböző véleményeket. Soha nem fogok olyan jelölést tenni, amiről előtte nem konzultálok – hangoztatta a szocialistáknál tett látogatásán Schmitt Pál.

Az Astoria hoteltől a Sándor palotáig

Az idén 68 éves Schmitt Pál sokak számára irigylésre méltó karriert futott be. Az országos ismertséget elsősorban sportkarrierjének köszönheti: párbajtőrvívóként csapatban kétszer is olimpiai bajnok volt 1968-ban és 1972-ben.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán 1965-ben diplomát szerző Schmitt a Hungarohotels Vállalatban kapott állást szállodai munkatársként. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. A turisztikai szakmából 1981-ben került ki, amikor a Népstadion és Intézményei (NSI) főigazgatójává nevezték ki. Tisztségét 1983-ig töltötte be.

a 24 legjobb idézet schmitt páltól
„Hajlamaim szerint elvetném a sulykot a száguldásban, az üzletben, az élet nagyon sok területén, de mindig visszafogtam magam. Vigyáztam magamra. Nem tudom, honnan ered ez az óvatosság.”

1983 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, 1989-től elnöke. 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke. 1993–1997-ben madridi, 1998 és 2002 között berni nagykövet. 2003 és 2007 között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség egyik alelnöke. 2004 és 2010 között az Európai Parlament képviselője, 2009–2010-ben egyik alelnöke. 2010. május 14-től az Országgyűlés elnöke.

Schmitt Pál tisztes jómódban él: az Országgyűlés elnökeként benyújtott vagyonbevallása szerint három ház tulajdonosa a második kerületben, van egy belvárosi lakása és egy nyaraló a Lupa-szigeten. Leendő államfőnk ezen túl két motor, egy 1998-ban vásárolt Harley Davidson és a 2007-ben vett oldtimer, 1942-ben gyártott Harley-WLA birtokosa, amit azóta elárvereztetett az árvízkárosultak javára.