Segélyalap jöhet létre a felsőoktatási intézmények megsegítésére

Balog Zoltán sajtótájékoztatón elmondta: arról a jövő héten egyeztetnek, hogy mekkora összegre lesz szükség.

A tárca vezetője az MTI kérdésére közölte: arról nem volt szó, hogy kötött vagy felülről nyitott lesz-e az alap. Becslésbe nem bocsátkozott, de úgy fogalmazott, hogy nyilván több milliárd forintról lesz szó. Mint megjegyezte: tartják magukat a korábban tett, 47 milliárd forint többletforrásról szóló ígérethez, emellett kitért arra 10 milliárd forintra is, amely a felsőoktatási kiválósági programra jut. Ez így 57 milliárd forint - hangsúlyozta.

Balog Zoltán elmondta, az intézményekkel külön fognak megállapodásokat kötni, amelyekben az egyetemek, főiskolák vállalják, hogy mit tesznek a finanszírozási gondok megoldása érdekében, a kormány pedig rögzíti az összeget, amelyet számukra biztosít.

A strukturális kérdéseket illetően abban maradtak, hogy a rektori konferencia és a hallgatói önkormányzatok a gazdaság szereplőivel konzultálva áttekintik a szakstruktúrát, majd néhány hónapon belül konkrét javaslatot tesznek arról, mely szakokra nincs szükség a mostani formában, miként lehet szűkíteni azokat, illetve olyan rendszert kialakítani, amely valóban szolgálja az ország, a felsőoktatás és az intézmények érdekeit.

Bódis József a Magyar Rektori Konferencia képviseletében úgy fogalmazott: az ülésen óvatos konstruktivitás volt jellemző. A rektori konferencia vállalta, hogy nemcsak intézményeken belül, hanem azok között is áttekinti a szakstruktúrát, és egyfajta konszolidációs programot tesz le a miniszter asztalára. A segélyalap létrehozását nagyon fontos, sürgős lépésnek nevezte. Kiemelte: az egyes intézményeknél lévő költségvetési felügyelők, főfelügyelők szakmai álláspontját használják majd fel javaslataikhoz.

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke hozzátette: a finanszírozás kérdése azért fontos hallgatói ügy, hogy az intézmény menet közben "ne fogyjon el" a hallgató feje fölül. Egyetértettek azzal, hogy a szakstruktúra egy kicsit átláthatatlanná vált, racionalizálni kell, ugyanakkor a szakok létszámának csökkenése nem azonos a hallgatói létszám csökkenésével.

Köteles László a Magyar Európai Üzleti Tanács képviseletében azt mondta: az egyik tanulság, hogy a felállított munkacsoportok jól lefedik azokat a területeket, amelyeken rövid, illetve hosszabb távon megoldást kell találni.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a gazdasági oldal azon az állásponton volt, hogy a rövid távú problémák megoldása mellett, azzal párhuzamosan azonnal el kell kezdeni a tartós, hosszú távú átalakítás megtervezését is. Hosszú távon is fenntarthatóvá kell tenni a magyar felsőoktatást, és egyúttal gazdaságközelivé is - fogalmazott.