Szalay-Berzeviczy: "Öngyilkosság" megadóztatni a nyugdíjpénztári befizetéseket

Szalay-Berzeviczy Attila annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy a parlamenthez benyújtott adójavaslat 2010 januárjától 95,6 százalékos teherrel (54 százalék adóval, és az adóval növelt érték után 27 százalék járulékkal) sújtaná a munkáltatói hozzájárulásokat, amelyeket jelenleg sem adó, sem járulék nem terhel.

A BÉT egykori elnöke felhívta a figyelmet: lehet, hogy rövid távon ebből némi többlet társasági és osztalékadó-bevétele lesz a magyar büdzsének, de hosszú távon ennek a sokszorosát kell majd kifizetniük a későbbi kormányoknak arra, hogy pótolják, amit eddig legalább a vállalati szektor megtett.

Hangsúlyozta: a válság idején a megtakarításokat az eddigieknél is jobban kell támogatni, nem pedig hátrányos helyzetbe hozni. Magyarországon az utóbbi években a gazdaságpolitika nem tett túl sokat azért, hogy a növekedés idején megtakarításra ösztönözze a lakosságot, ehelyett fogyasztásra és hitelfelvételre ösztönzött. A nyugdíj-előtakarékossági összegek és az egyéb megtakarítások így nem álltak rendelkezésre az állami és a vállalati szektor fejlesztésére és beruházásaira, ezért a finanszírozás külföldre hárult - fejtette ki Szalay-Berzeviczy Attila.

Csehák Judit, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány elnöke kiemelte: bármilyen nagyságrendű pénzügyi megtakarítás ellenében sem szabad meggyengíteni a pénztári szférát, mert olyan jövőbeli lehetőségről mondunk le, "amit később nagyon fogunk sajnálni".

Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta: legfrissebb felmérésük szerint 2009 első negyedévében az önkéntes pénztárakba történő egyéni tagdíjbefizetés több mint 6, a munkáltatói befizetés pedig 19 milliárd forintot tett ki. A munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetései az összes befizetés 67, míg az önkéntes egészségpénztáraknál az összes befizetés csaknem 90 százalékát tették ki.

Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet főigazgatója kiemelte: a jövőben nőni fog a szervezett öngondoskodás, vagyis az önkéntes, kiegészítő biztosítások szerepe, ezért ösztönözni kell a hosszabb távú előtakarékosságot. A szakember szerint a foglalkoztatáshoz kötött támogatások rendszerét úgy lehetne átalakítani, hogy bevezetnek egy úgynevezett "egyéni cafeteria" rendszert. Így a felső-korlátos összegből mindenki maga válogathatná össze a támogatási célokat, vagyis mindenki maga dönthetné el, hogy saját adókedvezményét étkezésre, üdülésre vagy egészségre akarja fordítani.

Tóth Márk könyvvizsgáló, adótanácsadó úgy vélekedett, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár munkáltatói hozzájárulása a megjelenő adóteher miatt versenyképtelenné válhat, ezáltal nem lesz létjogosultsága a bérjellegű juttatások palettáján. Hangsúlyozta: a felhalmozott, befizetett tagdíjak felhasználási területének jelentős szegmense az állampapírok, államkötvények vásárlása, mely a költségvetés gazdasági egyensúlyához részlegesen hozzájárul, azonban a tervezett adómódosításokkal megszűnhet.