Százezres különbségek a fiatal mérnökök fizetésében "/>
Megjelent: 14 éve

Százezres különbségek a fiatal mérnökök fizetésében

Átlagosan 252 ezer forintot keresnek a budapesti Műszaki Egyetemen 2003-ban végzettek. Az egyes karok hallgatóinak nem ugyanannyira rózsaszín a helyzete a munkaerőpiacon, az építőmérnökök átlagfizetése 141 ezer forinttal kevesebb, mint a villamosmérnöki és informatikai karon végzetteké. A nők a férfiak fizetésének 72 százalékát kapják.

A mérnökök most a munkaerőpiac királyai – fogalmazta meg egy fejvadász az elmúlt hónapban az elhelyezkedés esélyeit latolgatva egy konferencián. Ezt bizonyítja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) friss diplomásainak elhelyezkedési esélyeiről szóló tanulmány, amely egyike a BME Diákközpontja által végzett utókövetési vizsgálatoknak. Idén a 2003-ban végzett hallgatóik jelenlegi munkaerő-piaci helyzetéről szóló jelentést publikálták. A közel 1,5 ezer volt hallgató 30 százaléka válaszolt a kérdőívekre. Az adatok tanúsága szerint egy BME-diploma az átlagosnál magasabb jövedelmet biztosít a karrier legelején is, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal számításai alapján a szellemi foglalkozásúak jelenleg áltagosan bruttó 213 ezer forintot keresnek, míg a 2003-ban végzett műszakisok átlagosan bruttó 252 ezer forintos fizetést kapnak. A munkaerőpiac azonban nem minden karon szerzett diplomát jutalmaz ilyen nagylelkűen.

Karonként és nemenként jelentős az eltérés

A villamosmérnöki és informatikai karokon végzettek keresték a legtöbbet a volt végzősök között, havi 313 ezer forintos bruttó bérrel vezetik a fizetési rangsort. A többiek tőlük messze leszakadva, egy bolyban követik őket. A rangsorban a második gazdaság- és társadalomtudományi karon végzettek 240 ezer forintos bruttó fizetést kapnak, a természettudományi karon szerzett diplomások (matematikusok, fizikusok) 234 ezer, a közlekedésmérnökök 231 ezer, a vegyészmérnökök 225 ezer forintot, a gépészmérnökök 217 ezer forintot keresnek pályakezdőként. Az építészmérnökök átlagbére már alulról súrolja a 200 ezret, az építőmérnökök keresik a legkevesebbet, bruttó 172 ezer forintot.

Bár nem az építészmérnöki karon végzettek keresik a legkevesebbet évfolyamtársaikhoz képest, helyzetük a korábbi évekhez képest tovább romlott, miközben a többieké javult. A 2002-ben végzettekhez képest ugyanis 2003-as évfolyam átlagosan 10 ezer forinttal magasabb reálbért tudhat magáénak. Ezzel szemben az építészmérnöki karon végzettek jövedelme az előző évben mértekhez képest reálértékben további 9 ezer forinttal csökkent.

Elgondolkodtató, hogy a pályakezdő mérnökök munkaerejét 27 százalékkal alacsonyabban árazzák be a munkaadók: egy nő férfi kollégája jövedelmének átlagosan mindössze 72 százalékát keresi. Tavaly ez az arány még 80 százalék volt. „A nőkre vonatkozó jövedelem szórása férfi kollégáikénak 29 százaléka, ami arra enged következtetni, hogy a nők jövedelme szinte minden esetben biztosan jóval alacsonyabb, mint férfi társaiké" – hívja fel a figyelmet a tanulmány.

A nyelvtudás is tízezreket jelenthet

A nyelvtudás súlyos tízezrekkel növelheti a pályakezdők fizetését. A FigyelőNetnek beszámoló több fejvadász véleménye megegyezik a magyar munkavállalók nyelvtudásáról. Bár a diplomát több egyetemen már két nyelvvizsgához kötik, még mindig „lasszóval kell fogni" azokat a pályakezdőket, akik igazán jól beszélnek legalább egy nyelven – fogalmazott Lukács Zsolt, a Telkes Rt. fejvadásza.

A BME tanulmánya is ezt bizonyítja: a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők 64 százaléka használja az idegen nyelvet munkája során, míg a felsőfokú nyelvvizsgát letevőknél ez az arány már 90 százalék. A munkaerőpiac értékeli is a tényleges nyelvtudást: az előző kategóriába tartozó fiatal mérnökök átlagosan 99 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők, akik 328 ezres bruttó bért kapnak.

Van, aki gyorsan elkel

Az első munkahely megtalálásának átlagos ideje a 2002-ben végzetteknél mért 2,42 hónapról 2,09 hónapra csökkent, és 45,5 százalékról 61,6-re nőtt azok aránya, akik 1-2 héten belül el tudtak helyezkedni.

Aki után azonban nem kapkodnak, annak hosszú hónapokig kell keresnie: továbbra is 10 százalék azok aránya, akik 6 hónapon belül sem tudtak elhelyezkedni. Figyelemre méltó, hogy a vidéken élő válaszadók körében átlagosan másfélszer hosszabb az első munkahely megtalálásának ideje.

  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csatlakoztak a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségéhez tartozó szakszervezetek a KDSZSZ-hez

A KDSZSZ Magyarország egyik legnagyobb közúti személyszállításban működő szakszervezeti szövetsége lett. Teljes cikk

A Magyar Orvosi Kamara új elnöke szerint egyszeri és érdemi béremelésre van szükség

Kincses Gyula szerint a hálapénz intézményét társadalmilag is érzékelhető béremelés nélkül nem lehet felszámolni. Teljes cikk

A középgeneráció uralja a belföldi cégeket

A felmérés szerint az idősebbek szerepe főképp a nagyobb cégek irányításában jelentős. Teljes cikk

Kapcsolódó hírek