Szeptember 1-jétől: megszorított járulékfizetési rendelkezések
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz Országgyűlés július 10-én elfogadott 2006. évi LXI. számú Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról című törvénye módosította a járulékfizetési rendelkezéseket. Míg a munkavállalók nyaralnak a cégvezetőknek nem árt utána néznie, mi változik szeptember 1-jétől.
A július 10-én elfogadott törvénymódosítással az Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról című törvényt léptették életbe, amelynek értelmében szeptember 1-jétől több járulékfizetési módosítással is számolnunk kell.
Szeptember 1-jétől az egyéni és társas vállalkozások, a munkaviszony keretében való foglalkoztatás és az evások esetén is a minimálbér duplája lesz a minimum járulékalap mértéke, amelynek értelmében havi 125.000 forint után kell fizetni a munkavállalói egészség-, és nyugdíjbiztosítási járulékot, valamint a társadalombiztosítási járulékot is. Ha részmunkaidős foglalkoztatásról van szó, illetve ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes hónapon keresztül akkor arányosítani kell a fenti járulékalap mértékét.
Amennyiben a járulékalapot képező jövedelem mértéke nem éri el a minimum járulékalap összegét, úgy az összeghatár alá eső jövedelemből számolva lesz lehetőség a három járulékfajta fizetésére. Így ha a havi 125.000, jövőre pedig a 131.000 forintot nem éri el a munkaviszony esetén járulékalapot képező jövedelem, a társas vállalkozásnál a vállalkozó részére személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem, egyéni vállalkozó esetén a kivét mértéke, átalányadózónál pedig az átalányadó alapját képező jövedelem, míg evásoknál a havi jövedelem mértéke, úgy a kisebb jövedelem után kell eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek.
Evások esetében a legtöbben kénytelenek lesznek a kitűzött összeghatár után fizetni a járulékokat, mivel náluk a tényleges jövedelem közterhekkel csökkentett összege jelenti a jövedelmet.
Az említett kedvezmény igénybevétele, jogosultsági megállapítása nem automatikus, hanem az APEH-nek be kell jelenteni, ha nem érjük el a minimum járulékalapot. A járulékalapot képező jövedelem nagyságáról való bejelentést a foglalkoztató, társas vállalkozás és a biztosított egyéni vállalkozó az adószámának, továbbá a foglalkoztatott biztosított személy adóazonosító jelének feltüntetésével teheti meg. Az ilyen irányú bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolvány kiváltását, illetve a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül, első ízben október 12-ig lehet megtenni. Ha a járulékkedvezményre jogosító körülmény megszűnik, akkor arról az azt követő maximum 15 napon belül kell bejelentést tenni a hatóság számára.
A bejelentéseket az APEH által a saját honlapján várhatóan hétvégétől nyilvánosságra hozott elektronikus bejelentő lapon lehet benyújtani, kivétel ez alól az e-bevallásra nem kötelezettek köre, akik papíralapú nyomtatványon is megtehetik bejelentésüket.
A járulékkedvezményre jogosító feltételek meglétét az APEH felülvizsgálja különös tekintettel a vállalkozásból származó jövedelmekre. Jó tudni, hogy ha a bejelentési határidőket a munkáltató nem tartja be, vagy nem tesz bejelentést a járulékkedvezmény feltételeinek meglétéről, úgy a későbbi munkavállalót terhelő járuléktöbbletet fellebbezés nélkül viselnie kell. Ergo: ha nem teszünk bejelentést a minimum járulékalap alatti jövedelemről, úgy a bejelentési határidő lejártával nem kapható járulékkedvezmény, tehát a 125.000 forint után kell fizetnünk a járulékokat - adta hírül a VG.
Szeptember 1-jétől az egyéni és társas vállalkozások, a munkaviszony keretében való foglalkoztatás és az evások esetén is a minimálbér duplája lesz a minimum járulékalap mértéke, amelynek értelmében havi 125.000 forint után kell fizetni a munkavállalói egészség-, és nyugdíjbiztosítási járulékot, valamint a társadalombiztosítási járulékot is. Ha részmunkaidős foglalkoztatásról van szó, illetve ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes hónapon keresztül akkor arányosítani kell a fenti járulékalap mértékét.
Amennyiben a járulékalapot képező jövedelem mértéke nem éri el a minimum járulékalap összegét, úgy az összeghatár alá eső jövedelemből számolva lesz lehetőség a három járulékfajta fizetésére. Így ha a havi 125.000, jövőre pedig a 131.000 forintot nem éri el a munkaviszony esetén járulékalapot képező jövedelem, a társas vállalkozásnál a vállalkozó részére személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem, egyéni vállalkozó esetén a kivét mértéke, átalányadózónál pedig az átalányadó alapját képező jövedelem, míg evásoknál a havi jövedelem mértéke, úgy a kisebb jövedelem után kell eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek.
Evások esetében a legtöbben kénytelenek lesznek a kitűzött összeghatár után fizetni a járulékokat, mivel náluk a tényleges jövedelem közterhekkel csökkentett összege jelenti a jövedelmet.
Az említett kedvezmény igénybevétele, jogosultsági megállapítása nem automatikus, hanem az APEH-nek be kell jelenteni, ha nem érjük el a minimum járulékalapot. A járulékalapot képező jövedelem nagyságáról való bejelentést a foglalkoztató, társas vállalkozás és a biztosított egyéni vállalkozó az adószámának, továbbá a foglalkoztatott biztosított személy adóazonosító jelének feltüntetésével teheti meg. Az ilyen irányú bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolvány kiváltását, illetve a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül, első ízben október 12-ig lehet megtenni. Ha a járulékkedvezményre jogosító körülmény megszűnik, akkor arról az azt követő maximum 15 napon belül kell bejelentést tenni a hatóság számára.
A bejelentéseket az APEH által a saját honlapján várhatóan hétvégétől nyilvánosságra hozott elektronikus bejelentő lapon lehet benyújtani, kivétel ez alól az e-bevallásra nem kötelezettek köre, akik papíralapú nyomtatványon is megtehetik bejelentésüket.
A járulékkedvezményre jogosító feltételek meglétét az APEH felülvizsgálja különös tekintettel a vállalkozásból származó jövedelmekre. Jó tudni, hogy ha a bejelentési határidőket a munkáltató nem tartja be, vagy nem tesz bejelentést a járulékkedvezmény feltételeinek meglétéről, úgy a későbbi munkavállalót terhelő járuléktöbbletet fellebbezés nélkül viselnie kell. Ergo: ha nem teszünk bejelentést a minimum járulékalap alatti jövedelemről, úgy a bejelentési határidő lejártával nem kapható járulékkedvezmény, tehát a 125.000 forint után kell fizetnünk a járulékokat - adta hírül a VG.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?