Szigorítják a munkaerő-kölcsönzést

Novemberben tárgyalja az országgyűlés a Munka Törvénykönyve módosítását. Szigorodnak munkaerő-kölcsönzés szabályai, változik a teljesítménybérezés, felmondási védelem alatt állnak majd a gyes mellett dolgozók is. A gyes mellett dolgozóknak sem lehet felmondani1/2. oldalA tervezet szerint a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg kötelező lesz tájékoztatni a munkavállalót a munkaköri feladatokról, és a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, valamint arról is, hogy működik-e szakszervezet és üzemi tanács a munkahelyen.Tekintettel arra, hogy jövőre már gyes mellett is lehet teljes munkaidőben dolgozni, módosítani kell a felmondási időre vonatkozó szabályokat. Az a munkavállaló, aki gyesen van ugyan, de mellette dolgozik, gyermeke 3 éves koráig felmondási védelem alatt áll majd.A hatályos szabályozás szerint a munkaviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolásokat. Abban az esetben azonban, ha azonnali hatállyal szűnik meg a jogviszony (például próbaidő alatt, vagy rendkívüli felmondással) három nap haladékot kap a munkáltató az igazolások átadására.MunkaidőkeretA hatályos szabályozás szerint legfeljebb kéthavi munkaidőkeret alkalmazására jogosult a munkáltató (kollektív szerződés hat havi munkaidőkeretet is megállapíthat). Az európai uniós szabályozás viszont általában megengedi a négyhavi munkaidőkeret alkalmazását. A tervezet értelmében a rugalmas foglalkoztatás biztosítása érdekében - kizárólag idénymunkáknál - a munkáltató egyoldalú döntése alapján négyhavi, illetve tizenhat heti munkaidőkeret is előírható. Ezzel összefüggésben idénymunkáknál, munkaidőkeret alkalmazásakor a pihenőnapok kéthavonta összevontan is kiadhatók lesznek. TeljesítménybérA teljesítménybéres bérformában a teljesítménykövetelmények százszázalékos teljesítése esetén kötelező lenne a minimálbér kifizetése, azonban a munkáltatók gyakran úgy állapítják meg a teljesítménykövetelményeket, hogy a munkavállalónak kifizetett bér nem éri el a minimálbér összegét. Ezért a Munka Törvénykönyve a javaslat szerint rögzíteni fogja, hogy amennyiben az adott hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók legalább fele nem éri el a száz százalékos teljesítményt, emellett tényleges átlagos teljesítményük 100 százaléknál kevesebb - a teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a tisztesség és jóhiszeműség alapelvét.A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a helyesen megállapított normát a munkavállalók átlagosan 100 százalékra teljesítik. Ezért ha átlagosan 100 százalék alatt teljesítenek, akkor minden egyes munkavállaló teljesítményét arányosan (egyenlő mértékben) korrigálni kell úgy, hogy az átlag éppen 100 százalék legyen. A munkabért pedig a korrigált teljesítmény alapján kapják meg majd a munkavállalók.A minimálbér meghatározásaA minimálbér megállapításának új szabályai biztosítják a kötelező legkisebb munkabér automatikus emelkedését. A tervezet szerint a minimálbér következő év január 1-jétől érvényes összege nem lehet kevesebb, mint a legutoljára közzétett, egy aktív korú felnőttből álló háztartásra vonatkozó létminimum közterhekkel növelt összege.Új előírás a betöltött munkakör képzettségi igényétől függő garantált bérminimum, amelyet a költségvetési szférában is alkalmazni kell majd. A fentiek szerint meghatározott kötelező legkisebb munkabér 110 százaléka lesz a középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő, míg 120 százaléka a felsőfokú iskolai végzettséget, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítést igénylő munkakört betöltő munkavállalók garantált bérminimuma.A kormány azonban meghatározott körben - különösen a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek tekintetében - engedélyezheti, hogy a minimálbérnél alacsonyabb bérminimumokat állapítsanak meg a munkáltatók, amennyiben ez a foglalkoztatás érdekében szükséges. Ehhez azonban szükséges az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértése is.Az Országos Érdekegyeztető Tanács a törvényben meghatározottnál magasabb összegű minimálbérben is megállapodhat.Személyi alapbérÚjdonság az egy órára jutó személyi alapbér számítási módjának meghatározása. A tervezet alapján a havi személyi alapbér összegét teljes munkaidős foglalkoztatásnál osztani kell 174-el, részmunkaidőnél pedig annak arányos részével. A 174 óra a teljes napi munkaidő alapulvételével valamennyi hónapra egységesen megállapított fix szám, amely független a munkanapok egyes hónapokban eltérő számától. Az így megállapított bérösszeg képezi azután további bérszámítások alapját, az egy órára járó bérpótlékét, vagy a munkaszüneti napon teljesített munka ellenértékéét.