Szociális válságba torkollhat az almablokád

Borkó Károly kijelentette: már most biztosra vehető, hogy a kukoricát és a napraforgót is csak nyomott áron tudják majd eladni a termelők, így egyenes út vezet a tönkremenetelükhöz.

Úgy vélte, a kieső jövedelem miatt a jövő évi termelést sem tudják majd elindítani a gazdálkodók, hiszen nem lesz pénzük talaj-előkészítésre, vetőmagra, és az őszi vetési munkálatokra sem.

Seszták Oszkár, a szabolcsi önkormányzat fideszes elnöke szintén azt hangsúlyozta, hogy az ipari alma eladásánál kialakult árvita nemcsak a gyümölcs termesztésével foglalkozók ügye, hanem az egész térségé, hiszen a megyében élők többsége a mezőgazdaságból próbál megélni.

Az elmaradó árbevétel véleménye szerint valóságos láncreakciót indít el, mert az érintett családok mellett ugyancsak bajba kerülnek az ágazat többi szereplői, beleértve a szüretelésnél foglalkoztatott alkalmi munkásokat, a feldolgozóüzemek dolgozóit, sőt a kapcsolódó vállalkozások alkalmazottait.

Simon Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője, Nyírbogát polgármestere úgy vélekedett, hogy a magyar kormánynak a lengyel kabinethez hasonlóan minimális árat kellene meghatároznia az almafelvásárlóknak a gyümölcs átvételéhez.

Tilki Attila országgyűlési képviselő, a Fidesz szabolcsi elnöke hangoztatta, hogy a magyar kormánynak "van eszköze a magasabb ár kikényszerítésére, hiszen a feldolgozó cégek korábban állami támogatást kaptak, s jelenleg is vannak pályázataik költségvetési forrás igényléséhez".

Lenti István, a nyíregyházi főiskola tanára úgy fogalmazott: "Ideje lenne már, hogy egy világos agrárkoncepciója legyen az országnak, amely hosszú időre meghatározná az agrárágazat céljait".

Tarthatatlannak nevezte a gyakori átalakításokat, szerinte a legutóbbi hatvan évben öt, teljességében végre nem hajtott reformelképzelés indult, s ezt a magyartól jóval erősebb gazdaság sem bírta volna ki.