Takarékbank: nem ért véget a recesszió

A Takarékbank szerdai, az MTI-hez eljuttatott elemzése szerint tavaly a harmadik negyedévben a várakozásokat alulmúlva 1,5 százalékkal csökkent a GDP az egy évvel korábbihoz, míg 0,2 százalékkal az előző negyedévhez képest, így a hazai gazdaság nem került ki a "technikai értelemben vett recesszióból". A vártnál rosszabb GDP adatért szinte teljes mértékben az aszály tehető felelőssé.

A tavalyi negyedik negyedévben tovább mélyülő recesszióra, így 2 százalék körüli GDP-visszaesésre, az idén mindössze 0,3 százalékos növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői. Jövőre 1,5 százalékos növekedés jöhet.

A munkanélküliségi ráta 10,7 százalékra emelkedett október-december között a szeptember-november közötti 10,6 százalékról. A foglalkoztatottak száma 57,9 ezerrel nőtt egy év alatt, nagyrészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően. A munkanélküliek száma 9,3 ezerrel emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, míg az aktívak száma egy év alatt 67,2 ezerrel bővült. Az éves átlagos munkanélküliség tavaly 10,9 százalékos volt, idén pedig minimális mértékben, 10,8 százalékra csökkenhet.

A háztartások fogyasztása a várakozásokat meghaladó mértékben, 3,9 százalékkal csökkent, a bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése viszont mérséklődött. A készletváltozás továbbra is az egyik legerőteljesebb "lehúzó erő", a készletek leépülése nélkül a GDP csak 0,6 százalékkal esett volna vissza. A tavalyi negyedik negyedévben a kiábrándító hazai ipari termelési és kiskereskedelmi adatok, valamint európai konjunktúramutatók alapján 2 százalékot elérő, esetleg azt még meg is haladó GDP-visszaesésre számítanak a Takarékbanknál.

Ezzel 2012-ben - éves átlagban - elérhette a 1,5 százalékot a gazdaság visszaesésének mértéke - állítják a bank elemzői.

A háztartások fogyasztása 2013 folyamán fokozatosan stabilizálódhat, a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje szerény mértékben növekedhet a minimálbér és a nyugdíjak infláció feletti növelésének, valamint a szuperbruttó kivezetésnek hatására.

A beruházások visszaesése lassabb ütemben folytatódik, amit részben az Európai Unió által finanszírozott beruházások enyhíthetnek. A lakásépítések idén elérhetik mélypontjukat, igaz érdemi fellendülés a következő években sem várható. A gyenge külső keresletet részben ellensúlyozza a Mercedes, az Opel (GM), valamint az Audi üzemek termelésbe állása és felfutása.

A bank elemzése szerint az államháztartás és a lakosság súlyos eladósodottsága, valamint a bankrendszer mérlegszerkezete, túlzottan magas hitel/betét mutatója miatt a gazdaság élénkülése középtávon sem támaszkodhat belső forrásokra.

A várakozásoknál alacsonyabbra, 5 százalékra csökkent az infláció decemberben az előző havi 5,2 százalékról, így 2012-ben összességében 5,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Januárban és februárban kiesik a tavalyi áfaemelés hatása, míg 10 százalékkal csökken a gáz és áram ára, így az infláció az év első felében 3,7-4,1 százalék közé mérséklődhet. Az átlagos infláció idén 3,7 százalék, míg jövőre 3,2 százalék lehet.

Az MNB monetáris tanácsa januárban a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. A kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban lassulhat, de szinte biztosra vehető, hogy az év közepéig legalább 5 százalékra esik. Amennyiben az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, valamint a jövő évi inflációs célt nem fenyegetik jelenleg nem látható kockázatok, a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is, így az alapkamat az év végére 4,75 százalékra csökkenhet.

A költségvetés pénzforgalmi alapon számolt egyenlege jelentősen javult 2012-ben, ami valószínűvé teszi, hogy az uniós elszámolás szerinti hiányszám a GDP 2,5 százaléka körül alakulhatott. Az idei évre beállított magas tartalékoknak köszönhetően még az útdíjakból várt bevétel esetleges kiesése mellett is a GDP 3 százaléka alatt maradhat az államháztartás konszolidált hiánya.

A külkereskedelmi mérleg többlete 2012-ben az előzetes adatok alapján minimális mértékben ugyan, de 7 milliárd euró alatt - vagyis lényegében a 2011-es szinten - maradt. Némi aggodalomra ad okot az export dinamikájának erőteljes lassulása is. A folyó fizetési mérlegben 1,5-1,6 milliárd euró többlet keletkezhetett tavaly, ami idén 2 milliárd euró körülire nőhet.

A pénzintézet elemzői szerint ugyan 2012-ben a közép-kelet-európai térség második legjobban teljesítő devizája volt a forint, a magyar deviza 2013 elején leértékelődött, volatilitása növekedett. Amennyiben a nemzetközi környezet támogató jellegű marad, és a jegybank új vezetése nem "a piacot feszélyező lépésekkel" mutatkozik be, a forint a 280-290-es sávban stabilizálódhat 2013 legnagyobb részében - állítják a Takarékbank elemzői.