"Tehetetlenek vagyunk"
A 2004 és 2005 tavaszán a német hatóságok által kezdeményezett és SoKo Pannónia, illetve SoKo Bunda néven lefolytatott ellenőrzési akciók kimondottan negatívan érintették a kétoldalú gazdasági kapcsolatok egyébként jól fejlődő rendszerét. Az akciókban számos magyar vállalat ment tönkre és hurcolták meg jó hírét.
A Németországban dolgozó magyar vállalkozások ellen 2004-ben és 2005-ben is komoly feketemunka-ellenes razziákat indítottak a német vámhatóságok. Az első, SoKo (Sonderkomission, azaz Különbizottság) Pannonia fedőnevű akciónál arra alapoztak, hogy a cégek nagy része csupán fantom, azaz nem is folytat szerződésében leírtak szerinti, például építőipari vagy szerelési tevékenységet, hanem kizárólag munkaerő-közvetítéssel foglalkozik. Ezzel kijátssza az 1989-es magyar-német államközi egyezmény rendelkezését, mi szerint csak azok vállalhatnak megbízásokat Németországban, amelyek Magyarországon is folytatják ugyanazt a tevékenységet.
Fiaskó után újult erővel
Az akció - mondhatjuk - megbukott, mert a 23 cég több száz alkalmazottjáról bebizonyosodott, hogy nem feketemunkások, a magyarországi házkutatások során pedig kiderült, hogy a cégek - egy kivétellel - komoly kapacitásokkal és megbízásokkal rendelkeznek itthon is.
E fiaskó után a német vámhatóságok a 2005 áprilisában indult SoKo Bunda akciót is azzal haragozták be, hogy az előzetes nyomozás alapján 44 magyar cég otthoni tevékenység nélkül 1500 munkavállalót "csempészett" be Németországba, akik a német bérekhez képest rendkívül alacsony fizetést kaptak.
A hatóság sejtése szerint az érintettek többek között adócsalást, a társadalombiztosítási szabályok kijátszását és embercsempészetet valósítottak meg. Ez utóbbi bűntett gyanúja miatt kerülhetett sor a meglepőnek és durvának tűnő rajtaütés-sorozatra: az akció keretében számos fegyveres testület 1600 tagja csapott le a magyar vállalkozásokra. Házkutatásokat tartottak, kihallgattak.
- Egyszerűen megfigyelték az alkalmazottakat. Úgy értesültem, hogy lehallgatják telefonjainkat, aztán géppisztolyos-maszkos kommandósok szállták meg a munkaterületet. Azt hittem, ez az Európai Unióban nem történhet meg - mondta Kelemen Bálint, a 44 magyar vállalkozás egyikének ügyvezetője, aki ma sem ocsúdott fel a sokkból.
Kelemen ellen az Európai Unió egész területére, Izlandra, Svájcra és Svédországra érvényes letartóztatási parancsot adott ki a Müncheni Tartományi Főtörvényszék üzletszerű járulékcsalás miatt.
-Furcsa, hogy az Interpol minden érintett államban megkapta a parancsot, kivéve Magyarországon - fűzi hozzá ehhez Kelemen Bálint. A vállalkozó németországi tevékenységét az elmúlt években számos alkalommal ellenőrizték a különböző hatóságok, és semmiféle szabálytalanságot nem találtak. Most mégsem államigazgatási eljárás indult ellene, hanem büntetőeljárás. Az ügyvezető szerint a vámhatóság egyszerűen figyelmen kívül hagyta a magyar-német államközi egyezményben leírtakat, a német munkaügyi hivatalok, a magyar egészségbiztosító engedélyeit, sőt még a vállalkozás mérlegét is. A munkavállalók egyébként nemcsak az E-111-es formanyomtatvánnyal rendelkeztek (amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bocsátott ki), hanem kötöttek rájuk német biztosítást is.
A harc egy állomása
A pórul járt vállalkozó szerint az akciót arra az uniós irányelvre alapozták, hogy csak olyan cég küldhet ki németországi megbízásra munkavállalókat, amelyik forgalmának legalább negyede otthon képződik.
- Nem is érdekelték a nyomozókat a tények. Számításaikat egyszerűen a keretszerződésekre alapozták, szerintük cégem tevékenységének csak négy százaléka származik Magyarországról. Nem is kell mondanom, hogy a keretszerződésben szereplő összegek nem a tényleges forgalmat mutatták - hangsúlyozta Kelemen, aki úgy látja, a 25 százalékos küszöb egyáltalán nem szerepel semmiféle jogszabályban, az kizárólag ajánlás, ráadásul a munkavállalást lehetővé tévő államközi egyezmény sem tartalmaz ilyen követelményt.
Fiaskó után újult erővel
Az akció - mondhatjuk - megbukott, mert a 23 cég több száz alkalmazottjáról bebizonyosodott, hogy nem feketemunkások, a magyarországi házkutatások során pedig kiderült, hogy a cégek - egy kivétellel - komoly kapacitásokkal és megbízásokkal rendelkeznek itthon is.
E fiaskó után a német vámhatóságok a 2005 áprilisában indult SoKo Bunda akciót is azzal haragozták be, hogy az előzetes nyomozás alapján 44 magyar cég otthoni tevékenység nélkül 1500 munkavállalót "csempészett" be Németországba, akik a német bérekhez képest rendkívül alacsony fizetést kaptak.
A hatóság sejtése szerint az érintettek többek között adócsalást, a társadalombiztosítási szabályok kijátszását és embercsempészetet valósítottak meg. Ez utóbbi bűntett gyanúja miatt kerülhetett sor a meglepőnek és durvának tűnő rajtaütés-sorozatra: az akció keretében számos fegyveres testület 1600 tagja csapott le a magyar vállalkozásokra. Házkutatásokat tartottak, kihallgattak.
- Egyszerűen megfigyelték az alkalmazottakat. Úgy értesültem, hogy lehallgatják telefonjainkat, aztán géppisztolyos-maszkos kommandósok szállták meg a munkaterületet. Azt hittem, ez az Európai Unióban nem történhet meg - mondta Kelemen Bálint, a 44 magyar vállalkozás egyikének ügyvezetője, aki ma sem ocsúdott fel a sokkból.
Kelemen ellen az Európai Unió egész területére, Izlandra, Svájcra és Svédországra érvényes letartóztatási parancsot adott ki a Müncheni Tartományi Főtörvényszék üzletszerű járulékcsalás miatt.
-Furcsa, hogy az Interpol minden érintett államban megkapta a parancsot, kivéve Magyarországon - fűzi hozzá ehhez Kelemen Bálint. A vállalkozó németországi tevékenységét az elmúlt években számos alkalommal ellenőrizték a különböző hatóságok, és semmiféle szabálytalanságot nem találtak. Most mégsem államigazgatási eljárás indult ellene, hanem büntetőeljárás. Az ügyvezető szerint a vámhatóság egyszerűen figyelmen kívül hagyta a magyar-német államközi egyezményben leírtakat, a német munkaügyi hivatalok, a magyar egészségbiztosító engedélyeit, sőt még a vállalkozás mérlegét is. A munkavállalók egyébként nemcsak az E-111-es formanyomtatvánnyal rendelkeztek (amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bocsátott ki), hanem kötöttek rájuk német biztosítást is.
A harc egy állomása
A pórul járt vállalkozó szerint az akciót arra az uniós irányelvre alapozták, hogy csak olyan cég küldhet ki németországi megbízásra munkavállalókat, amelyik forgalmának legalább negyede otthon képződik.
- Nem is érdekelték a nyomozókat a tények. Számításaikat egyszerűen a keretszerződésekre alapozták, szerintük cégem tevékenységének csak négy százaléka származik Magyarországról. Nem is kell mondanom, hogy a keretszerződésben szereplő összegek nem a tényleges forgalmat mutatták - hangsúlyozta Kelemen, aki úgy látja, a 25 százalékos küszöb egyáltalán nem szerepel semmiféle jogszabályban, az kizárólag ajánlás, ráadásul a munkavállalást lehetővé tévő államközi egyezmény sem tartalmaz ilyen követelményt.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák