Tiltakozást váltott ki az MTA újonnan megválasztott tagjainak listája

Miután a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 3-án közzétette a testület 195. közgyűlésén újonnan megválasztott tagjainak névsorát, Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról - írja a Qubit.

„Habár az MTA több fórumon is jelezte, hogy ezen a gyakorlaton változtatni szeretne, nyilvánvalóan nem tette meg a szükséges lépéseket azért, hogy a rendes tagok közé több nő kerüljön be. Amíg az MTA nem képes hatékony változásokat eszközölni a nők tudományos életben történő érvényesülése és elismerése terén, addig én nem kívánom a munkámmal támogatni a tudományos bizottság munkáját” – tette hozzá Kende Anna Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attilának, a II. osztály elnökének (ide tartozik a pszichológia) és Urbán Róbertnek, a pszichológiai bizottság elnökének címzett levelében. 

Nem sokkal azután, hogy a szociálpszichológus lemondása nyilvánosságra került, az MTA szerkesztőségünkhöz is eljuttatta állásfoglalását az ügyben:

"Az Akadémiának a múltban valóban voltak mulasztásai a nők tudományos közéletbeli érvényesülésének terén. Azonban Lovász László akadémiai elnökként éppen e mulasztásokat elismerve tett lépéseket azért, hogy változtasson a helyzeten. A jelenlegi elnök Freund Tamás is maximálisan támogatja elődje kezdeményezését. E lépések eredeménye már látszott a 2019-es és a 2022-es levelező taggá választott nők számában. Idén a levelező tagságra 8 nőt és 36 férfit jelöltek. A nők közül mindenki elnyerte a tagságot, míg a férfiak közül ez 9-nek nem sikerült" - írták.

"Rendes taggá az akadémiai szabályozás szerint olyan levelező tagok választhatóak, akik levelező tagságuk elnyerése óta jelentős tudományos eredményt értek el. Ez a folyamat általában 3 évnél többet vesz igénybe, így nem jellemző, hogy egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson rendes taggá válasszanak. Az idei választáson 26 levelező tagot jelöltek rendes tagnak, és mindegyiküket meg is választották. Az tehát, hogy a jelöltek között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi" - érvel az MTA.

Végül megjegyezik: az akadémikussá választás csak a tudományos karrier betetőzése. A férfiak és nők kutatói érvényesülése közti szakadék a PhD-fokozat megszerzése körüli életkorban alakul ki, mely egybeesik a gyermekvállalás jellemző időszakával.

A fiatal kutatónők megtartását a kutatói pályán több akadémiai kezdeményezés is segíti. Kifejezetten ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Nők a Tudományban rendezvénysorozat, a Fiatal Kutatók Akadémiája is kiemelt témaként kezeli a problémát, és részben az ő kezdeményezésükre az Akadémia úgy módosította, illetve módosítja a fiatal kutatók számra kiírt pályázatainak feltételeit, hogy azok figyelembe vegyék egyebek mellett a gyermekvállalás miatt kiesett kutatói éveket.