Tízmilliós büntetést kapott az Allianz nyugdíjpénztára a PSZÁF-tól

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra is felszólította a szervezetet, hogy a jövőben tartsa be az iratmegőrzésre vonatkozó szabályokat.

A pénztár azzal védekezett, hogy az iratmegsemmisítés ellenére a bevallási rendelkezésére állnak, adatvesztés nem történt, a pénztár nyilvántartási rendszerében megtalálható adatok ellenőrizhetők.

A felügyelet honlapján közzétett 19 oldalas határozatból kiderül, a PSZÁF a 2011-ben végrehajtott iratarchiválás ellenőrzésére célvizsgálatot végzett a kasszánál. A vizsgálat egyebek között megállapította, hogy a pénztár irattárában az 1998-2000. közötti időszakra vonatkozó magánpénztári tagdíjbevallások nagyobb része elázott. Ezt az iratanyagot a pénztár a 2011-ben végrehajtott iratarchiválási projektben válogatás és másolás nélkül kiselejtezte.

Megállapította továbbá, hogy a pénztár számítógépen őrzi a mágneses adathordozón (floppy lemezen) beadott tagdíjbevallások adattartalmát, de a bevallások papíralapú összesítőit 2011-ben szintén másolás nélkül semmisítette meg. A 2002–2006. évek közötti bevallási időszakban floppy lemezen benyújtott bevallások papíralapú összesítő adatlapja számviteli bizonylat, ezért ezeknek a megőrzési idő lejárta előtti, szabályos elektronikus archiválás nélkül történő selejtezése sérti az iratmegőrzési időre vonatkozó rendelkezéseket.

A megsemmisített magánpénztári iratállomány túlnyomó része a 2011-ben az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett tagsági körhöz kapcsolható. A személyes adatokat tartalmazó iratokat a pénztártörvény szerint legalább a tagság megszűnését követő öt évig, azaz 2016-ig eredetiben vagy hiteles elektronikus másolatban kellett volna megőrizni.

Az önkéntes ágazatban a selejtezett dokumentumok között 2004–2005 között keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő tagdíjlisták, banki és postai csekk bizonylatok is szerepeltek. A számviteli törvény szerint ezeket a bizonylatokat a keletkezést követő 8 évig, azaz 2012–2013-ig eredetiben vagy hiteles elektronikus másolatban meg kellett volna őrizni.

Az iratarchiválást érintő döntések előkészítésében, meghozatalában az ügyvezető, az ügyvezető-helyettes, valamint a pénztár több, nem vezető állású munkavállalója vett részt.

A pénztár egyebek között azzal érvelt, hogy diszkriminációnak tartja, hogy a maradó tagok viseljék a visszalépő tagok teljes költségét, ezért célja a maradó tagokat aránytalanul sújtó károk elkerülése volt, célja megvalósításával viszont nem okozott semmilyen kárt. A visszalépő tagokat nem érte kár, mert a magánpénztári időszak esetükben olyan időszaknak számít, mintha nem is lettek volna tagok. A bevallási adatok a hatóságoknak teljesítendő járulékbevallás párhuzamos rendszere miatt rendelkezésére állnak, adatvesztés nem történt, a pénztár nyilvántartási rendszerében megtalálható adatok ellenőrizhetők.

A felügyelet nem fogadta el azt az érvet, hogy a cél megvalósítása semmilyen kárt nem okozott, mert a jogszabályok felülbírálását az sem igazolja, ha a jogsértés nem vezet azonnal kimutatható anyagi kárhoz. A PSZÁF többek között súlyosbító körülménynek értékelte, hogy a pénztár megengedhetetlen anyagi előnyre tett szert a magán-nyugdíjpénztári piacon azokkal a kasszákkal szemben, amelyek – akár elektronikusan, akár hagyományos formában – szabályosan teljesítik iratmegőrzési kötelezettségüket, továbbá, hogy a szabálytalan iratselejtezés visszafordíthatatlan eredménnyel járt, ami a pénztár működése szempontjából súlyos kockázatot jelent.

Enyhítő körülménynek tekintette ugyanakkor, hogy 2011-ben a magánnyugdíjpénztáraknak számos, a tagok általános visszalépéséből adódó feladatot kellett megoldaniuk, miközben bevételeik csökkentek, s a rendkívüli terhelés a pénztár vezető tisztségviselőit korlátozhatta abban, hogy időben koncepciót dolgozzanak ki az iratmegőrzéssel járó terhek csökkentésére. Ugyancsak kisebb súlyú enyhítő körülménynek minősült, hogy az eredeti iratok használatára a gyakorlatban viszonylag ritkán került sor, valamint azt, hogy a nem eredeti adatállomány megőrzéséről a pénztár egyébként gondoskodik.

Az ügyvezető és helyettese jogsértését rendkívül súlyosnak ítélte a felügyelet. Mindketten tudták, hogy a bevallások másolására megrendelt szkennelési eljárás nem tesz eleget a jogszabály által támasztott követelményeknek, de költségkímélésre és a maradó tagság érdekeire hivatkozva e jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyták, felülbírálták - olvasható az indoklásban.

A felmentés végrehajtására vonatkozó kötelezettség a szétválás miatt az utódpénztárakra vonatkozik. (A magánpénztári ágazat Szövetség Magánnyugdíjpénztár, az önkéntes pénztári ágazat pedig Allianz Hungária Nyugdíjpénztár néven működik.) A felmentéssel sújtott vezetők a jogszabályban meghatározott ideig pénztáraknál vezető pozíciót nem tölthetnek be.

Az ügyvezetővel és helyettesével szembeni személyi bírságot a felügyelet azért szabta ki, mert a jogsértés súlyára tekintettel a vezető pozícióból való felmentést nem találta elégségesnek. Továbbá a többi piaci szereplő számára jelezni akarta, hogy a feltárt jogsértések elkövetését megfelelő nyomatékú felügyeleti bírság kiszabásával szankcionálja.