Többéves bérmegállapodásról egyeztettek a szakszervezetek és a munkaadók

Több évre szóló bérmegállapodás kidolgozásáról, a garantált bérminimum lehetséges átalakításáról egyeztettek csütörtökön a munkaadók és a munkavállalók képviselői, a kétoldalú tárgyalást követően a felek közül ketten nyilatkoztak az MTI-nek. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a megbeszélésen a VOSZ mellett képviseltette magát a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP), valamint a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is.

Így a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) teljes munkaadói és munkavállalói oldala jelen volt. Az egyeztetésen áttekintették a gazdaság és a munkaerőpiac helyzetét, valamint arról is tárgyaltak, hogyan alakul a jövőben minimálbér és a garantált bérminimum emelése, és érintették az európai uniós minimálbér bevezetésének kérdését is. Perlusz László úgy vélte, a felek nyitottak voltak arra, hogy az országos egységes minimálbér megtartása mellett a jövőben a garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszer váltsa fel. Ezt számításai szerint fokozatosan, három év alatt lehetne megvalósítani. Azonban jelezte, hogy ez a hároméves bérmegállapodás "nem a kizárólagos jó megoldás". Azt ugyanakkor kiemelte, hogy a megoldás kialakításában a munkaadói és a munkavállalói oldal mellett a kormányra is szükség lesz.

Felidézte a 2017-2022 közötti hatéves bérmegállapodást, amelynek köszönhetően a bérek - termelékenységet meghaladó mértékű - emelésével nyertek a munkavállalók, de az állam is nyert, mert az szja-ból és áfa-ból több bevétel folyt be, mint amennyit engedtek a szocho mérséklésével. Perlusz László elmondta, hogy a mostani helyzetre alkalmazható több évre szóló bérmegállapodás kidolgozásánál egy, a korábbi hatéves bérmegállapodáshoz hasonló logika mentén szeretnének tárgyalni a kormánnyal, amelynek támogatására nagyban számítanak például az adó- és a járulékrendszer enyhítésével. Mészáros Melinda, a Liga elnöke megerősítette, hogy az európai uniós minimálbér vetítési alapjának a Központi Statisztikai Hivatal által havonta publikált - prémium, jutalom, egyszeri juttatás nélkül számított - havi bruttó átlagkeresetet fogadták el. A szakszervezeti vezető szerint célként tűzték ki, hogy a mindenkori minimálbér a következő egy-két évben érje el ennek az 50 százalékát. A béremelési modell átalakításáról a döntés még nem született meg, így még kérdéses, hogy továbbra is lesz-e minimálbér és garantált bérminimum, vagy az országos egységes minimálbér mellett a garantált bérminimum szerepét átveszik az ágazati tarifa-megállapodások - mondta. Fontos tisztázni, az egyeztetések nem a szakmunkás minimálbér megszüntetéséről, hanem annak lehetséges átalakításáról szólnak - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Az ágazati tarifa-megállapodások kialakításához azonban számos jogszabály, egyebek mellett az ágazati párbeszédbizottságok működéséről szóló törvény több pontjának átalakítása is szükséges - jegyezte meg. Mészáros Melinda és Perlusz László is egyetértett abban, hogy a béremelés mértékét, konkrét számokat csak a béremelési modell kialakítását követően tudnak mondani. A bértárgyalás a VKF-en már a kormány képviselőjével kiegészülve szeptember 18-án folytatódik.

MTI