Tömeges kirúgások: a cég is belebukhat

Legutóbb az Új Mizo Rt. döntött úgy, hogy elbocsátja 238 dolgozóját a pécsi tejtermék-gyártó üzem felszámolása miatt. A Debreceni Egyetem vezetősége a költségvetés csökkentése nyomán számolt fel több mint 500 státuszt, s idén júniusban nagy arányú leépítés volt a Gyulai Húskombinátnál is. A számok kedvezőtlennek tűnnek, pedig a tömeges elbocsátás "rekordját" 2003 jelentette eddig. Ekkor ugyanis a könnyűipar önmagában több mint 10 ezer ideiglenes vagy állandó munkanélkülit "termelt".

Csoportos elbocsátás: legalább minden tizedik dolgozó érintett

Uniós munkajog
Az Európai Unió 11 irány- elvet fogalmaz meg a munkajog területén, tehát betartásuk ajánlott, de nem kötelező. Minden egyes tagállam az irány- elvek által nem érintett munkajogi szabályt szabadon alakíthat ki.

"A csoportos létszámleépítés fogalmát csupán 2001. júliusa óta ismeri a magyar jog" - válaszolta Dr. Szőke László ügyvéd a Menedzsment Fórum kérdésére. A létszámleépítés abban az esetben tekinthető csoportosnak vagy tömegesnek, ha az egy időszakon, azaz 30 napon belül elbocsátottak létszáma a vállalati foglalkoztattak egytizedét teszi ki. Amennyiben a munkáltató csoportos létszámcsökkentést tervez, a döntés előtt legalább 15 nappal köteles a munkavállalói képviseleti szervvel, üzemi tanáccsal, szakszervezettel, vagy ezek hiányában a létrehozott munkavállalói bizottsággal egyeztetni.

Dr. Szőke szerint az egyeztetés előtt a munkáltatónak többek között meg kell neveznie a létszámleépítés konkrét okát, illetve a leépíteni kívánt foglalkoztatási csoportokat, s az egyes csoportokban elbocsátandó munkavállalók számát. Az egyeztetésen meg kell vizsgálni a létszámcsökkentés lehetséges elkerülésének módjait, s azt, hogyan lehet a következményeket enyhíteni. Az elbocsátás ugyanis egy munkavállaló számára anyagi veszteség mellett számos pszichés következménnyel is jár.

Nem mindegy, miért bocsátanak el

Útravaló
A munkanélküliség megelőzését és kezelését szolgáló speciális progra- mokat kínál az Útravaló Közhasznú Alapítvány. Az Alapítvány magánsze- mélyek kezdeménye- zésére 2003 áprilisában jött létre, speciális képzési, tanácsadási és kutatási programokat nyújt.

Dr. Farkas Lajos pszichológus az mfor.hu megkeresésére elmondta: alapvetően az egyén életszínvonalától, kompetenciájától és lehetőségeitől függ, mekkora terhet jelent számára az elbocsátás. Természetesen a személyiségen, ezen belül pedig a problémákkal való megküzdés stílusán is múlik, ki hogyan dolgozza fel az elbocsátás tényét - válaszolta Dr. Farkas. Akik inkább az érzelmi oldalról értékelik a helyzetet, azok nehezebben lépnek tovább. Mások problémamegoldásként tekintenek a helyzetre, így hamarabb indulnak el a megoldás irányába.

A leépítés gazdasági indoklása nyilvánvalóan mást jelent, mintha valakit személyes alkalmatlanság vagy hibák miatt bocsátanak el. Emellett az igazságosság vagy a sorsszerűség is oldhat valamennyit a személy érzelmi feszültségén. Ha a szelekció nem kivételezésen vagy egyéni hiányosságokon alapszik, hanem ágazatok, telephelyek vagy egyéb jellemzők szerint csökkentik a személyi állományt, az egyén bizonyos mértékben mentesül az önvád alól.