Új ágazati stratégiát készített a Baromfi Termék Tanács
Hét év alatt 315 milliárd forint befektetésre volna szükség ahhoz, hogy korszerűsíteni, fejleszteni lehessen a magyar baromfiágazatot - mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke kedden Budapesten, sajtótájékoztatón, a szervezet által kidolgozott ágazati stratégiát ismertetve.
Ahhoz, hogy a stratégia megvalósuljon, a testület szerint többek között vissza kell állítani a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát a magyar agrárgazdaságban, a baromfi termékpályát pedig súlyának megfelelően kell elismerni és támogatni.
Az ágazat jövedelmezővé tétele érdekében emelni kell az uniós és a nemzeti támogatások ágazati forrásait, valamint jelentős korszerűsítő beruházásokra van szükség az ágazatban - mondta a BTT elnöke.
Csorbai Attila aláhúzta: a megvalósítandó lépések között szerepel még a baromfiágazaton belül az egyes termékpályák - például a baromfi, a pulyka, a kacsa, a lúd, a broiler csirke, továbbá a tojás - igényeihez igazodó olyan átgondolt fejlesztési programok támogatása, ami továbberősíti a jelenleg is működő baromfiágazati integrációkat.
Emellett a szakemberek szerint át kell értékelni a belföldi kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok számviteli, illetve pályázati definícióját - ugyanis a magyar nagyvállalatok nemzetközi szinten általában közepesnek minősülnek. Azaz a belföldi nagyvállalati besorolás többször is versenyhátrányt eredményez ezeknek a cégeknek.
A beruházások korszerűsítésének támogatási indexét meg kell emelni 50 százalékra és a kamattámogatással el kellene érni, hogy a nettó kamat ne haladja meg 3 százalékot. Továbbá érdemes megfontolni a baromfiágazati szereplők szerint egy önkéntes alapon szerveződő nemzeti exportvállalat létrehozását, segítve ezzel a magyar áruk külpiaci megjelenését. Mindehhez pedig a termékpálya működését segítő közösségi marketingeszközöket kell társítani.
Jelenleg a baromfiágazatban hat szakmai szövetség működik. Az ágazatban működő mintegy 2500 cég, illetve vállalkozó mintegy 60 ezer embernek ad munkát. Az ágazat évente több mint 500 ezer tonna élő baromfit állít elő és dolgoz fel, a tojástermelés pedig meghaladja az évi egymillió darabot. Az ágazat termelési értéke az alapanyag-termelésben évente átlagosan több mint 400 milliárd forint, a feldolgozási folyamatok után pedig ez a termelési érték meghaladja a 800 milliárd forintot.
Amennyiben az ágazati stratégia megvalósul, a következő 5-7 évben a beruházások létrehozása az ágazati szakértők kalkulációja szerint 5000-7000 építő- és szerelőipari munkaerő-kapacitást generálhat. Az ágazat költségvetési befizetései pedig - áfa nélkül számolva - a mostani 30 milliárd forintról 40 milliárd forintra növekedhetnek, emellett Magyarország az egy főre jutó baromfitermelés tekintetében Európa egyik vezető országa lehet.
Ha mindez nem valósul meg, úgy az ágazat leépülésével kell számolni - hangzott el a sajtótájékoztatón a szakmai szövetségek vezetőinek egyöntetű véleménye. Hozzátették, hogy az ágazat leépülése megkezdődött, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy belátható időn belül akár 12-15 ezer munkahely is megszűnhet. Különösen fontosnak tartották még a radikális áfa-csökkentést, amely növelheti a baromfiágazat versenyképességét, a fogyasztás növelése és a szürke, feketegazdaság visszaszorításával.
Az ágazat jövedelmezővé tétele érdekében emelni kell az uniós és a nemzeti támogatások ágazati forrásait, valamint jelentős korszerűsítő beruházásokra van szükség az ágazatban - mondta a BTT elnöke.
Csorbai Attila aláhúzta: a megvalósítandó lépések között szerepel még a baromfiágazaton belül az egyes termékpályák - például a baromfi, a pulyka, a kacsa, a lúd, a broiler csirke, továbbá a tojás - igényeihez igazodó olyan átgondolt fejlesztési programok támogatása, ami továbberősíti a jelenleg is működő baromfiágazati integrációkat.
Emellett a szakemberek szerint át kell értékelni a belföldi kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok számviteli, illetve pályázati definícióját - ugyanis a magyar nagyvállalatok nemzetközi szinten általában közepesnek minősülnek. Azaz a belföldi nagyvállalati besorolás többször is versenyhátrányt eredményez ezeknek a cégeknek.
A beruházások korszerűsítésének támogatási indexét meg kell emelni 50 százalékra és a kamattámogatással el kellene érni, hogy a nettó kamat ne haladja meg 3 százalékot. Továbbá érdemes megfontolni a baromfiágazati szereplők szerint egy önkéntes alapon szerveződő nemzeti exportvállalat létrehozását, segítve ezzel a magyar áruk külpiaci megjelenését. Mindehhez pedig a termékpálya működését segítő közösségi marketingeszközöket kell társítani.
Jelenleg a baromfiágazatban hat szakmai szövetség működik. Az ágazatban működő mintegy 2500 cég, illetve vállalkozó mintegy 60 ezer embernek ad munkát. Az ágazat évente több mint 500 ezer tonna élő baromfit állít elő és dolgoz fel, a tojástermelés pedig meghaladja az évi egymillió darabot. Az ágazat termelési értéke az alapanyag-termelésben évente átlagosan több mint 400 milliárd forint, a feldolgozási folyamatok után pedig ez a termelési érték meghaladja a 800 milliárd forintot.
Amennyiben az ágazati stratégia megvalósul, a következő 5-7 évben a beruházások létrehozása az ágazati szakértők kalkulációja szerint 5000-7000 építő- és szerelőipari munkaerő-kapacitást generálhat. Az ágazat költségvetési befizetései pedig - áfa nélkül számolva - a mostani 30 milliárd forintról 40 milliárd forintra növekedhetnek, emellett Magyarország az egy főre jutó baromfitermelés tekintetében Európa egyik vezető országa lehet.
Ha mindez nem valósul meg, úgy az ágazat leépülésével kell számolni - hangzott el a sajtótájékoztatón a szakmai szövetségek vezetőinek egyöntetű véleménye. Hozzátették, hogy az ágazat leépülése megkezdődött, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy belátható időn belül akár 12-15 ezer munkahely is megszűnhet. Különösen fontosnak tartották még a radikális áfa-csökkentést, amely növelheti a baromfiágazat versenyképességét, a fogyasztás növelése és a szürke, feketegazdaság visszaszorításával.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?