Új amerikai álom? Olcsó energia és sok munkahely

A nem konvencionális energiák kitermelése teljesen "újrafaragta" az amerikai energiaipart, és jelentős pozitív hatással van az amerikai feldolgozóiparra, valamint a fogyasztói energiapiacra is. Az olcsó energia értelemszerűen alacsonyabb rezsidíjakat eredményez.

A palaolaj és palagáz kitermelése ugyanakkor az amerikai munkaerőpiacra is jó hatással van. Van egy közvetlen hatása, ahol a kitermelés folyamatához szükséges álláshelyeket hoz létre, és van egy közvetett is, ugyanis az olcsó energia részben hozzásegíti a Távol-Keletre telepített gyártósorok "hazahozását" az Egyesült Államokba. Igaz, ez utóbbihoz még szükség van az olcsó, de képzett munkaerőpiaci potenciálra is.

Hogyan hat az olcsó energia az amerikai életre?

Az IHS gazdasági elemző cég 2012-ben közzétett tanulmánya szerint maga a palagáz kitermelése 600 ezer embernek adott munkát az Egyesült Államokban 2010-ben. A cég szerint ez a szám 2015-re 835 ezerre növekszik, és 2035-re eléri az 1,6 millió főt.

A kimutatás szerint az USA gázkitermelésének 27 százalékát adta 2010-ben a palagáz, ami 2012-ben 34 százalékra növekedett, míg 2015-ben ez eléri a 43 százalékot, majd 2035-re a teljes kitermelés 60 százalékát adja.

Az elemzés az olcsó energiaárak háztartások felé történő pozitív hatásaként leírja, hogy míg 2012-ben a háztartások átlag éves megtakarítása 926 dollár körül mozgott, addig 2035-re az alacsony rezsidíjaknak és üzemanyagáraknak köszönhetően ez 2000 dollár fölé növekszik.

Az Amerikai Energiaügyi Hivatal, azaz EIA palaolajjal és -gázzal kapcsolatos jövőképe még pozitívabb, mint az IHS-é. A hivatal prognózisa szerint ugyanis ezen a nem konvencionális energiahordozók kitermelése csak az elkövetkező 4 évben 800 ezer munkahelyet adhat az amerikai gazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 2016-2017-re már eléri az 1,6 millió foglalkoztatottat az energia szektor ezen ágának munkaerő-állománya.

Az EIA azonban arra is gondolt, hogy vajon mennyire vonzóak ezek a munkahelyek. Ezen nem szokásos energiahordozók kitermelése ugyanis az ország közepén, északon zajlik, tehát a nyugati és keleti partvidék közötti sziklás területen. Ez az amerikaiak körében nem túlzottan kedvelt lakóhely, bár azt az EIA is leszögezi, hogy az amerikai munkaerő rendkívül mobilis és rugalmas.

Ha a munkahelyek várható növekedését nézzük egybekötve az olcsó energiaárakkal és ezáltal a több megtakarítással, akár egy második amerikai álommal is számolhatunk az elkövetkezendő évtizedekben.

Az EIA honlapján közzétett tanulmányban 41 országnak 137 lelőhelyét vizsgálták meg. A 345 milliárd hordós adat a "technikailag hozzáférhető" palaolaj-tartalékokra vonatkozik, tehát azokra, amelyek a mai technológiával kitermelhetőek. Ez a világ olajtartalékának 10 százalékát teszi ki, és mert a világ napi olajfogyasztása most 90 millió hordó körül alakul, ezért a feltárt készletek 10,5 évre fedezik a fogyasztást.

A hivatal adatai szerint a világon Oroszországnak vannak a legnagyobb palaolaj-készletei (75 milliárd hordó), azután következik az Egyesült Államok (58 milliárd hordó), majd Kína (32 milliárd hordó), Argentína (27 milliárd hordó) és Líbia (26 milliárd hordó)

Az EIA szerint 23,4 ezer milliárd köbméterre becsüli az Egyesült Államok palagázkészletét. Ennél tetemesebb, és egyben a világ legnagyobb készletével, 31,5 ezer milliárd köbméterrel Kína rendelkezik.

Barnác Tamás
mfor.hu