Új felnőttképzési törvény: általános nyelvi képzés csak engedéllyel rendelkező képzővel

Mivel a törvényt végrehajtó miniszteri és kormányrendeletek még nem ismeretesek, ezért e cikk megírásakor a törvény szövege volt a kiindulási alap. A fenti rendeletek ismeretében, cikkünk második részében fogunk kitérni az esetleges változásokra, pontosításokra.

A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről új helyzetet teremt mind a képző intézmények, mind a képzéseket igénybe vevő cégek részére. A törvényt kiegészítő rendeletek megjelenése november közepére várható, de az új irányvonal már a törvény szövegéből is egyértelmű. A legfontosabb változás, hogy eddig a cégek bármilyen képzőt alkalmazhattak, akár magántanárt is, azonban az új törvény jelenlegi értelmezése szerint általános nyelvi képzés lebonyolítására kizárólag engedéllyel rendelkező képzővel lehet szerződni.

Az engedélyt állami szakképzési és felnőttképzési szerv adja ki (a törvény egyelőre hatóságként hivatkozik rá, valószínűsíthetően a Nemzeti Munkaügyi Hivatal lesz ez a szerv). A feltételek között szerepel, hogy a képző minősített képzési programmal, kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, minőségbiztosítási rendszerrel, valamint kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezzen. Az engedély birtokában továbbá a felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programnak megfelelően kell folytatnia.

Az engedélyezés a korábbi akkreditációs eljárást váltja, fontos átmeneti rendelkezés azonban, hogy a régi törvény alapján akkreditációt szerző felnőttképzési intézmények 2014. augusztus 31-ig (egyes esetekben 2015 tavaszáig) mindenben megfelelnek az új törvény előírásainak.

Ami a nyelvoktatást illeti, a törvény nevesíti és definiálja az általános nyelvi képzés fogalmát. Az értelmezés szerint a nyelvi képzések 90%-át lefedi ez a kategória, tehát egy általános üzleti nyelvtanfolyam is ide tartozhat, a kivételt ez alól egyedül az egyéb, speciális, pl. szaknyelvi képzések jelenthetik. Ez utóbbi esetben is érdemes azonban engedéllyel rendelkező képzőt alkalmazni, mert az ÁFA mentesség lehetősége miatt a szaknyelvi tanfolyamokat is kedvezőbb áron kínálhatják, szemben az egyéb képzőkkel.

Mit jelent az új törvény alkalmazása a cégek számára?

Röviden annyit, hogy a szigorodó törvényi feltételek következtében általános nyelvi képzésre kizárólag engedéllyel rendelkező képző intézménnyel ajánlatos szerződni. Azok a képző intézmények, amelyek engedély nélkül oktatnak, több százezer forintos bírsággal is sújthatók.

Ugyan az engedély nélküli képzőt alkalmazó cégek ellen nincs kifejezett szankció, a megítélésük, hírnevük mindenképpen csorbát szenvedhet, ugyanis az ellenőrző hatóság a törvényt súlyosan megszegő képző intézmények esetében az engedély visszavonását és a felnőttképzési tevékenység megtiltását elrendelő határozatait a honlapján közzéteszi. Egy cégnek sem érdeke, hogy olyan partnerrel kerüljön összefüggésbe a neve, amely szabályellenesen folytatja tevékenységét.

Ha a nyelvi képzés stratégiai fontosságú a cégnél vagy egyéb juttatásként kapják a dolgozók, akkor még nagyobb jelentőséggel bír, hogy beszerzés/HR osztály megfelelő képzővel szerződjön, olyannal, amely hosszú távra, megbízhatóan biztosítja a kívánt színvonalú tanfolyamokat. A mostanáig sokszor tapasztalhattuk azt a beszerzői mentalitást a piacon, hogy a képzést a lehető legkedvezőbb áron, magántanárral vagy egy olcsó, - de utólag aztán minőségileg kifogásolható- szolgáltatást nyújtó nyelviskolával kívánták a beszerzők megoldani. Ezzel szemben a képző intézmény kiválasztási folyamatában elsőbbséget kellene élveznie a minőségre valamint a kiszámíthatóságra való törekvésnek. Aligha vet jó fényt a beszerzőre, ha olyan oktató céggel szerződik, amelyet a képzés megkezdése után nem sokkal engedély híján megbírságolnak, a tanfolyamokat pedig ennek következtében be kell szüntetni. A cégvezetés képzési céljainak, a dolgozók tanulási ambícióinak hatósági engedéllyel rendelkező képző kiválasztásával lehet leginkább megfelelni.

Az új törvénynek köszönhetően egyértelműen felértékelődik az átláthatóan, megfelelő minőségbiztosítási és adminisztrációs apparátussal működő felnőttképzési intézmények szerepe, akik biztosíthatják a cégek számára a képzések zavartalan lebonyolítását.

A törvény teljes szövege itt olvasható.

Folytatása következik... Cikksorozatunk második részében a felnőttképzési törvény kormányrendeleteit vesszük górcső alá.

Tóth Ildikó, felnőttképzési szakértő

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.