ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV - A foglalkoztatás és növekedés programja

Célok

A fejlesztések kora, "hét bő esztendeje", amely előttünk áll hozzásegíthet minket ahhoz, hogy adottságainkat, ötleteinket és szorgalmunkat kihasználva gyorsított ütemben zárkózzunk fel az Európai Unió nyugati gazdaságaihoz. Ehhez a kormány meggyőződése szerint két fő cél elérésén keresztül vezet az út:
- a foglalkoztatás bővítése és a
- a növekedés biztosítása.

A foglalkoztatási cél egyaránt tartalmazza a munkahelyteremtő beruházások és a magyar emberek foglalkoztathatóságának javítását célzó projektek támogatását. A foglalkoztatás terén a cél az, hogy a magyarországi mutatók felzárkózzanak az EU-s foglalkoztatási adatokhoz.

Annak érdekében, hogy gazdaságunk utólérje nyugati szomszédainkét, Magyarország teljesítményének tartósan az EU-átlag fölött kell növekednie. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy minél több ember élhessen jobban, minél több család gyarapodhasson biztonságban.

Közösségi támogatásra az ezen célokkal összhangban lévő beruházási, fejlesztési ötletek számíthatnak. Általános elvárás, hogy a tervek megfeleljenek a fenntarthatóság kritériumának, vagyis további gazdasági növekedést ösztönözzenek, óvják környezeti értékeinket és hozzájáruljanak a társadalmi fejlődéshez. Szintén általános kritérium minden projekttel szemben, hogy csökkentse az országon belüli társadalmi és területi különbségeket. Nem fejlesztési szigeteket akarunk létrehozni, hanem az ország egészét be kívánjuk vonni a fejlődés és felzárkózás folyamatába.

Akkor leszünk képesek sikeres országot teremteni, ha a most megnyíló forrásokat okosan jól használjuk fel, vagyis ha nem pusztán elköltjük ezt a pénzt, hanem befektetjük azt az új Magyarország megteremtése érdekében, hasznot hajtva ezzel az egész ország számára.

Új Magyarország Fejlesztési Terv

A források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keretet tartalmazza az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely megfelel az Európa Unió által megkövetelt Nemzeti Stratégiai Referenciakeretnek. A terv fogja meghatározni azt is, hogy a pénzből mennyi jut az ágazati és mennyi a területfejlesztési célokra. Ez a stratégiai kereteket kijelölő dokumentum azonban még nem tartalmaz konkrét projekteket. Az intézkedéseket és projekteket bemutató ágazati és területi operatív tervek véglegesítésére október végéig kerül sor.

A fenti célok elérése érdekében hat kiemelt területen indulnak összehangolt állami és uniós fejlesztések: a gazdaság, a közlekedés, az emberi erőforrások, a környezet és az energetika, a területfejlesztés és a közszolgáltatások terén.
A célokat ágazati (nyolc OP) és regionális (hét OP) operatív programok keretében kiírt pályázatok segítségével és nagyprojektek megvalósításával éri el az ország.
A kormány szándékai szerint, a régiókkal folytatott korábbi egyeztetéseknek megfelelően a strukturális alapok közül a területi felzárkózást segítő pénzek feléről, mintegy 1500 milliárd forint felhasználásáról a regionális sajátosságok és célok figyelembevételével születnek meg a döntések.
Az emberi erőforrások fejlesztésére szolgáló (képzés, oktatás, foglalkoztatás), illetve a területi felzárkózást (infrastrukturális, fizikai beruházásokat) segítő alapok közötti arányt 20-80, vagy 25-75 százalékban javasolja meghatározni a most elfogadott dokumentum.

Céljainkat úgy kívánjuk elérni, hogy fenntartható módon egyeztetjük össze a gazdasági hatékonyságot a környezet megóvásának és a társadalmi igazságosságnak az igényével. Az igazságosság pedig nem jelent mást, mint felzárkóztatni Magyarországot Európához, az ország elmaradottabb vidékeit a fejlettebb térségekhez, a társadalom hátrányos helyzetben lévő tagjait pedig az ország sikeresebb lakóihoz.

Elvek

Hogy a beérkező eurók felhasználásával az egész ország nyerhessen, világos és hatékony elvek mentén kell a forrásokat felhasználnunk. Fejlesztéspolitikánk kialakításában ezért a következő elveket követjük:

"Lyukas zsákba nem öntünk pénzt" A fejlesztések szempontjából két fontos dolognak is előfeltétele, hogy egyensúlyt teremtsünk a magyar költségvetésben, illetve útjára indítsuk a nagy elosztórendszerek érdemi reformjait. Egyrészt erre van szükség ahhoz, hogy Magyarország a lehető leghatékonyabban le tudja hívni a rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat, másrészt ez kell ahhoz is, hogy a fejlesztési pénzeket ne egyszerűen elköltse, hanem – a fejlődés újabb lépéseit beindítva – befektesse.

Rugalmasság és kiszámíthatóság: a fejlesztéspolitikának egyszerre kell stabil kereteket biztosítania a társadalom és a gazdaság szereplői számára, valamint rugalmasan alkalmazkodnia a gyorsan változó körülményekhez és a végrehajtás során felhalmozott tapasztalatokhoz.
Kiegészítés, nem kiváltás: a fejlesztéspolitikánk mozgósítani, nem helyettesíteni kívánja a társadalomban és gazdaságban meglévő energiákat. A jó ötleteket, a kreativitást és a hozzájuk kapcsolható magánforrásokat kell a fejlesztési célok érdekében bátorítanunk.
- Mindezért a programoknak csak a társadalmilag hasznos, de a magántőkét nem helyettesítő beruházásokat szabad finanszíroznia. Ösztönözni kell, hogy a magánforrások bevonásával jelentősen nőjön a befektetett források mennyisége.
- Olyan fejlesztéseket kell ösztönözni, amelyek tovagyűrűző hatásai révén a források felhasználásának hatékonysága megsokszorozódik.
- Elő kell mozdítani a korszerű tudás és technológiák létrejöttét és meghonosítását.
Fenntarthatóság: csak azok a fejlesztések tekinthetők valós előrelépésnek, amelyek pozitív hatásai a fejlesztési kiadások megszűnése után is fennmaradnak. Különösen kerülni kell azokat a beavatkozásokat, amelyeknek rövid távú hatásai vonzóak ugyan, de hosszú távon veszélyt jelentenek a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésére.

Átláthatóság és számonkérhetőség: mivel a fejlesztések rendszerének működtetése számtalan kijavítandó hibát a felszínre hozhat, olyan átlátható rendszert kell felépítenünk, amelyben a társadalom bevonása révén a hibák felismerhetőek és javíthatók. Megfelelő nyitottság és a társadalom széles körű részvétele mellett nem csak a fejlesztések közvetlen eredményei, de azok másodlagos hatásai is kedvezőbbé tehetők és biztosítható, hogy ne a közös célokkal ellentétes részérdekek érvényesüljenek.

Társadalmi egyeztetés
A kormány felelőssége, hogy világos fejlesztési irányokat és építkezési célokat tűzzön ki az ország elé. De a lehetőséget csakis akkor tudjuk sikeresen kihasználni, ha az egész ország, a vállalkozások, a civil szervezetek, az önkormányzatok és a polgárok közül minél többen részt vesznek a konkrét tervek kidolgozásában és végrehajtásában is.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egy keret. Egy ajánlat Magyarország számára, amely tartalmazza a pénzek elosztásának elveit, irányait és megosztását, de valódi és végső tartalommal az érintett társadalmi és gazdasági szereplők javaslatai fogják megtölteni. A kormánynak határozott elképzelései vannak az egyes ágazatok támogatáspolitikában képviselt relatív súlyáról, ezek arányairól. Szükségesnek érzi ugyanakkor a társadalmi konszenzust ezek végső meghatározásában, ezért ehhez is várja a társadalmi- és érdekvédelmi szervezetek, az állampolgárok javaslatait, ötleteit. Ezt szolgálja az augusztus 1-jével meginduló társadalmi egyeztetés, amelynek során a fejlesztési stratégiába beépítjük a javaslatokat, amit ezután nyújtunk be az Európai Uniónak.
A következő hetekben-hónapokban közösen kell megalkotnunk a sikeres új Magyarország megépítésének részletes tervét. Ehhez pedig szükség van minél többek részvételére és építő gondolatára.