Új munkahelyeket teremthetnek a német-magyar családi vállalkozások

A találkozón Orbán Viktor miniszterelnök néhány meghatározó német multinacionális cég képviselője jelenlétében értékelte ezen cégek magyarországi beruházásait, amelyek egyik legnagyobb eredményének a több ezer új munkahelyet sikeres létrehozását emelte ki. Hasonló törekvések és célok mentén kezdeményezte a kormányzatnál az FBN-H a közelmúltban az úgynevezett "Bölcsőprogram" megtárgyalását, amely jelenleg is folyamatban van.

Ennek kiegészítéseként ugyanakkor Rudas László kifejtette: a magyar és német családi vállalkozások együttes hazai beruházásainak ösztönzése további komoly eredményekhez vezethetne, például sok ezer új munkahely megteremtéséhez, amelyek ráadásul jóval kisebb ráfordítással (költséggel) jöhetnének létre. Hangsúlyozta: a Bölcsőprogram három év munkáltatói járulékmentességgel támogatná az új munkahelyek megteremtését. Amennyiben ez még a külföldi beruházások hazai elősegítését ösztönző programmal kiegészülne és minimális anyagi jellegű támogatással párosulna, a Felelős Családi Vállalkozások Egyesülete kész megszervezni a fogadókészséget a hazai gondolatok, produktív ötletek megvalósítása a német tőke közreműködésével, amely komoly fellendülést hozhatna az országnak.

Az együttműködés sarokköveiről Rudas László a közelmúltban a német családi vállalkozások egyesülete (Family Business Network Deutschland) közgyűlésén egyeztetett a német egyesület külkapcsolatokért felelős alelnökével, aki biztosította együttműködési szándékáról.

"Egy-egy új munkahely, ezzel együtt álláshely megteremtése akár több millió forintos beruházást is jelenthet, teremtse azt akár multinacionális cég, akár az állam, akár egy vállalkozás" - magyarázza Rudas László, és hozzáteszi: ezt a beruházást a családi vállalkozások magukra vállalnák.

A programnak jelentős gazdaságfehérítő hatása is lenne, hiszen azok a feketejövedelmek, amelyek a szürkegazdaságban áramlanak, automatikusan kitisztulnának. Az egyesület álláspontja szerint ugyanis, ha nincs járulékos költségvonzata, akkor mindenki tisztességesen elszámolná a költségei között azt a munkaerőköltséget, amellyel a gazdálkodását átláthatóvá teszi, és amellyel elkerüli, hogy másutt leadózott jövedelmét pumpálja vissza a feketegazdaságba. További hozadék, hogy az így megnövekedett munkaerőtömeg által megkeresett pénz bekerülne a fogyasztásba.