Üldözik a közszolgálati dolgozókat?

A rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a vám- és pénzügyőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság, az APEH és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai megbízhatósági vizsgálatokra is számíthatnak a jövőben.

Az új rendészeti törvénytervezetben szerepel, hogy egy úgynevezett „belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv” látja majd el ezt a feladatot. Ez a szervezet nemcsak hagyományos módszerekkel, ellenőrzéssel vizsgálódhat, hanem titkos megfigyelést is végezhet, de akár bűnre is csábíthatják a köz szolgáit. A belső ellenőrzés munkatársai tehát szabálysértést vagy bűncselekményt is elkövethetnek.

A munkát és a magánéletet is ellenőrzik

A megbízhatósági vizsgálat nem szorítkozik személyi, deliktuális vagy kriminális felelősség megalapozására vagy kizárására, hanem átfogja a közszolgálat, illetve a hivatásos szolgálat jogszerűségét, hivatásszerűségét. Megvizsgálhatják azt is, hogy a dolgozó hogyan áll hozzá a feladataihoz, az intézkedési, munkaköri kötelezettségét teljesíti-e. A vizsgálatról a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője dönt, de akár a munkáltató is kezdeményezheti.

A jövőben fontossá válik a közszolgák magánélete is: a vizsgálat kiterjed arra, hogy kifogástalan életvitelű-e az ellenőrzött személy. Vizsgálják, hogy megfelel-e a hivatásos állományba tartozókkal szembeni társadalmi elvárásoknak, és jogkövető magatartást tanúsít-e, valamint nem tart-e fenn kapcsolatot olyan személyekkel, akik bűncselekményt követtek el, vagy azzal gyanúsíthatók lehetnek. A tisztázott az anyagi, jövedelmi viszonyok is fontosak, és a családjában is mindenkinek „feddhetetlennek” kell lennie.

Akinek az életvitele kifogásolható, annak a szolgálati viszonya alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnik meg. Ez esetben felmentési idő és végkielégítés nem jár. Ha valaki megbukik a „vizsgán”, akkor a legjobb esetben elveszíti a munkáját, ám akár még eljárást is indíthatnak ellene. A törvény előreláthatólag 2011. január 1-jén lép hatályba.

Sok az ellenvélemény

Az MSZP szerint az új rendészeti törvény alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat alkalmas lesz arra, hogy félelemben tartsák a többi rendőrt, ugyanis titkosszolgálati eszközökkel kutathatnak a „megbízhatatlan” rendőrök, kormánytisztviselők és közalkalmazottak után. A szocialisták egyetértenek azzal, hogy a leghatározottabban fel kell lépni a korrupció ellen, viszont mivel a rendőrök is gyarló, hús-vér emberek, egy jól szervezett provokáció során azok is megbotolhatnak, akik egyébként tisztességesen végzik a munkájukat – vélik. Az LMP szerint pedig semmi garancia nincs arra, hogy az új belső ellenőrzési eljárások nem a rendőri állomány vegzálását szolgálják majd. A Jobbik a tervei szerint 50 módosító indítványt nyújt be a törvényhez.

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szerint a törvényjavaslat alkotmányellenes, hiszen a rendőrség ezzel felhatalmazást kap, hogy fokozottabb formában beavatkozhat a közszolgálati dolgozók magánéletébe, illetve a Belügyminisztérium kezébe olyan hatalmi koncentráció kerül, amely demokratikus szempontból aggályos. A belügyminiszternek ugyanis lehetősége lenne egyedi utasítás keretében elrendelni bármelyik köztisztviselő, kormánytisztviselő megbízhatósági vizsgálatát - áll a közleményükben. A TASZ szerint alkotmányos jelentősége van annak, hogy a hatósági tevékenység ne legyen kiszolgáltatva az irányító posztokat betöltő személyek esetlegesen nem szakmai szempontú megfontolásainak, és a tervezet szerintük önkényes jogalkalmazásra ad lehetőséget. Emellett az is aggályos szerintük, hogy a rendőrségnek több lehetősége nyílna a társadalom titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyelésére, így alapvetően korlátozná a magán- és családi élethez, a magánlakás és levelezés tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot.

A Transparency International (TI) szerint is az alkotmányba ütközik a törvényjavaslat néhány pontja, emellett korrupciós kockázatokat is magában hordoz a szöveg. A nemzetközi korrupció-ellenes szervezet munkatársa, Tausz Péter az MTI-nek kifejtette: „jó ötlet és hatékony korrupcióellenes eszköz lehet, de csak akkor, ha ezt nem használják önkényesen”. A probléma szerinte az, hogy például a rendvédelmi dolgozók egyéb engedélyek nélkül is kérhetnek megbízhatósági vizsgálatot valakivel szemben. Ilyen módon viszont hiányzik a szükséges – bírói – kontroll, amely visszaélésekre adhat lehetőséget. A Római Egyezmény ugyanis kimondja, hogy a magán- és családi életet érintő rendészeti intézkedésekhez bírói engedély szükséges. A TI szerint a kifogástalan életvitel megfogalmazása is túlságosan tág, nem egyértelmű meghatározásokat használ, így jogbizonytalanságot szül.

A félelem nem motivál

Azok a közszolgálatban dolgozó emberek sem nyugodtak, akiket eddig nem bocsátottak el – mondta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkára a közszolgák jelenlegi lelki állapotáról, hangulatáról. Ezek az emberek azt érzik, hogy Damoklész kardjaként lebeg felettük a kirúgás veszélye, és ha valami nem tetszik a főnöküknek, máris elküldheti indoklás nélkül őket. A megmaradt szakemberek legtöbbje menekülne a közigazgatásból, de a versenyszférában nehezen tudnak elhelyezkedni – vázolta a helyzetet az érdekképviseleti vezető.

Ugyanezt támasztja alá a karrier-tanácsadó tapasztalata is. Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője az fn.hu-nak korábban elmondta: ha a leépítés után valaki megtartotta a munkáját, még nem biztos, hogy maradéktalanul boldog. Két gondolat motoszkál ilyenkor az emberek fejében: „Mi lesz a azokkal, akiknek el kellett menniük, és mikor kerülök én sorra?”. A tanácsadó szerint az alkalmazottak legjobban az állásuk elvesztésétől tartanak, a fizetéscsökkenés, az átszervezés vagy a megnövekvő munkamennyiség nem annyira rettenti el őket, hiszen ezek nem fenyegetnek létbizonytalansággal.

A személyiségünkbe beépül a munkánk, az állásunk elvesztése, vagy annak elképzelése identitásválságot indít el – mondta az fn.hu-nak Heitlerné Lehoczky Mária pszichológus. Önértékelésünk egyik fontos alappillére a teljesítményünk összehasonlítása másokkal, ennek a fő területe a munka. Ez egyben a hasznosság érzésének a forrása is, így ezek elvesztése egy kissé önmagunk elvesztése is. A munka elvesztésétől sokan azért rettegnek, mert attól félnek, hogy az általa elért gazdasági és társadalmi státuszról is le kell mondaniuk.

A félelem miatt viszont a teljesítmény csökken: a legtöbb munkavállaló a stresszes helyzet miatt nem tud a munkájára koncentrálni. A félelmek oka legtöbbször a kiszámíthatatlanság és a következetlenség. A változástól mindenki tart, a bizonytalanság megmérgezheti a munkahelyi légkört és magát a munkát is – mondta a pszichológus.