Vállalatirányítási konferenciát tartanak a visegrádi négyek Budapesten

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az EY és az OECD közös konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón Cséfalvay Zoltán, az NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kiemelte: a lehető legjobb időpontban tartják a konferenciát, mivel az OECD nemsokára megkezdi a vállalatirányítási alapelvek felülvizsgálatát, így Magyarország és a visegrádi országok az elsők között értesülhetnek a változások irányairól és megtehetik szakmai javaslataikat.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok gazdaságilag nagyon nyitottak, ezért kihatnak rájuk a vállalatirányítási alapelvek, és segítheti a külföldi tőkebevonást, ha olyan vállalatirányítási elvek jelennek meg, amelyek tovább erősítik a biztonságot.
Az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelv-gyűjteménye egy, a 34 OECD tagország és további 12 ország kormányai által elfogadott ajánlás a felelős üzleti magatartásról a multinacionális vállalatok számára.

Cséfalvay Zoltán kifejtette, hogy a vállalatirányítási alapelvek felülvizsgálata összefügg a 2008-ban kezdődött válsággal, le kell vonni a tapasztalatokat, és nyilvánvaló, hogy a vállalati irányításban meglévő problémák is hozzájárultak a válság kialakulásához. Példaként említette a vállalatok politikájában a rövid és hosszú távú érdekek összeegyeztetését, az átláthatóság kérdését, valamint azt, hogy a kockázatérzékelés, és az ezzel kapcsolatos információk áramlásának hiánya túlzott kockázatvállaláshoz vezetett.

Egy jó vállalatirányítási rendszer megelőzheti a válságok bekövetkeztét, és szerepet játszhat abban, hogy valóban stabil alapokra épülő növekedésbe forduljon Európa - mondta. A vállalatirányítás magyarországi fontosságára rátérve Cséfalvay Zoltán elmondta: a devizahitelezésnél a túlzott kockázatvállalás vezetett oda, hogy ami a pénzügyi szektor oldaláról először innovatív pénzügyi terméknek tűnt, az később komoly terheket okozott mind a háztartások, mind az államháztartás, mind a bankok számára.

Az utóbbi 3 évben a magyar kormánynak sikerült a költségvetést konszolidálni, sok reformot végigvinni, és stabil alapokra állítani a gazdasági növekedést, ugyanakkor bár sok lépés történt a devizahitelesek problémájának megoldására, még mindig érezhető a devizahiteles probléma hatása - mondta az államtitkár. Úgy vélte, ez jól példa arra, hogy nemcsak a jó, hanem a rossz vállalati kormányzásnak is hosszú távú hatása van.

Winfried Blaschke, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénzügyi és vállalati ügyek igazgatóságának vezető közgazdásza kiemelte: az OECD először 1999-ben adott ki vállalatirányítási elveket az akkori válságot követően; ezek az elvek nemzetközi mércévé váltak a vállalatirányításban. Az alapelveket 2004-ben aktualizálták, és most ismét itt az ideje, hogy a legutóbbi válságból is levonják a következtetéseket, és ennek megfelelően frissítsék az elveket.

A vezető közgazdász felhívta a figyelmet arra: az OECD azt is vizsgálja majd, hogy ezeket az elveket hogyan lehet alkalmazni a tagállamokban, mert hiába vannak meg az alapelvek, ha azok betartására nem fordítanak figyelmet. Winfried Blaschke szólt arról is, hogy az Európai Bizottság is részt vesz az irányelvek aktualizálásában.

Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere elmondta: az OECD irányelvek jelentik a nemzetközileg elismert legjobb vállalatirányítási alapelveket, ugyanakkor ezeket sem Magyarországon, sem a közép-kelet-európai régióban nem igazán veszik figyelembe a cégek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az irányelvek betartása hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon egy fenntartható, hosszú távon életképes gazdaság tudjon létrejönni.