Változik a szokásos piaci ár nyilvántartási kötelezettsége

A jogszabálytervezet szerint a szokásos piaci ár előzetes megállapítása iránti kérelemre hozott adóhatósági határozatnál nem áll fenn a nyilvántartási kötelezettség arra az időtartamra sem, amely a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig tart, amelyben a határozat érvényessége megszűnik. A mentesülés feltétele ugyanakkor, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennálljon.

A módosítás arról is rendelkezik, hogy amennyiben a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének átterhelése több kapcsolt fél részére történik, akkor az alkalmazott allokációs kulcs szokásos piaci jellegét az adózó köteles alátámasztani. A tervezet pontosítja továbbá, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülést biztosító 50 millió forintos értékhatár vizsgálatánál az adóévben történő teljesítések értékét kell együttesen figyelembe venni.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülés 50 millió forintos értékhatárának, valamint az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások 150 millió forintos értékhatárának megállapításánál, ha a szerződés szerinti ellenérték nem forintban keletkezik, annak értékét a Magyar Nemzeti Bank, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapján kell átszámítani.

A módosítás a jogalkalmazás elősegítése érdekében előírja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben készítendő nyilvántartást – főszabály szerint – szerződésenként kell elkészíteni, függetlenül attól, hogy egy szerződés alapján több ellenőrzött ügylet valósul-e meg. Amennyiben az érintett felek nem kötnek szerződést, akkor a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség ellenőrzött ügyletenként teljesítendő.

A módosítás emellett arról is rendelkezik, hogy szokásos piaci haszonkulcsnak az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs minősül, de mértéke legfeljebb 3 százalék és 10 százalék között alakulhat.