Vasárnapot cserébe az alacsonyabb bérért
Az országos bértárgylások ugyan megtorpantak, a kereskedelmi ágazat munkaadóinak és munkavállalóinak képviselői azonban másfél hete egyezkedtek a szférában végrehajtandó béremelésről. A munkaadói oldalnak nincs egyéges álláspontja, végleges eredmény csak jövő évben várható.
"Kidolgoztunk egy három elemből álló megállapodást, amelyet az érintett szervezetek még tovább alakíthathatnak, a végső megállapodára azonban még várni kell" - mondta el Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke.
A három elem:
egy fix keresetfejlesztés, amelynek mértéke nagyobb a kormány által ajánlottnál;
meghatározott mutatók alapján engedmény azon vállalkozók felé, amelyek ennek nem tudnak eleget tenni;
valamint garantált bérminimum a szakképzettek számára, amelyet nem a jogszabály alapján, hanem az ágazati eltéréseknek megfelelően alakítanánk ki.
Sáling József, a KASZ elnöke mindehhez hozzátette, hogy sikerült ugyan közös nevezőt találniuk, erre azonban csak az ÁFOSZ és a KISOSZ bólintott rá. "Az OKSZ nem akarja elfogadni a kötelező bérminimumot, ennek fejében viszont mi valamilyen ellentételezést kértünk" - mondta az elnök.
Korlátozni lehetne például a vasárnapi nyiltvatartást. A kereskedelemben túl kevés az alkalmazott, akiket lehetetlen úgy beosztani a hét minden napjára, hogy ne sérüljön a munka törvénykönyve. A másik megoldás az, hogy átlagosan 9 százalékos béremelést hajtanak végre a szakmában, amely alól mentesíteni lehet azokat a cégeket, amelyek így nagyon nehéz helyzetbe kerülnének. "A kivételezettek körét azok az úgynevezett "gyenge"vállalkozók alkotnák, ahol a béremelés a dolgozók legalább 40 százalékát érintené" - magyarázta meg Sáling József.
Az elnök meglátása szerint az OKSZ - amely alapvetően a multinacionális cégeket képviseli, ahol a béremelés a dolgozók csupán 10-15 százalékát érintené - "nem hisz" a kötelező béremelésben. Ők inkább arra számítanak, hogy az ajánlott 9 százaléknál kisebb mértékű fejlesztéssel "megússzák", tehát jövőre inkább a kormány által ajánlott 6 százalékos emelést hajtanák végre.
"2008-tól viszont biztosan ismét emelni kell a béreket, így akik most nem fogadják el az ajánlott mértéket, egy év múlva annál nagyobb arányban kell keresetnövelést véghezvinniük" - figyelmezetett a KASZ elnöke.
A munkáltatói oldalnak tehát egyelőre nincs egységes álláspontja, nem egyezik a véleményük, amely új helyzetet teremt. Fellelhetők még alkupozíciók, amelyek a jövedelmet kiegészítő juttatásokról szólnának, mindez azonban még nem került szóba az érdekképviseletek között. Az viszont biztos, hogy idén nem várható megállapodás a kereskedelmi ágazatban sem, a tárgyalásokat január elején folytatják.
Forrai Mária Melinda
Korábban:
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A középkorú magyarok 26 százaléka rendelkezik 589 ezer forintos jövedelemmel, ez a pénz elég a gond nélküli megélhetéshez, de takarékoskodásra... Teljes cikk
Az állam stratégiai felügyeleti joggal fog rendelkezni az egyetem felett. Teljes cikk
A NAV összefoglalta, milyen határidőtől hogyan változnak a szabályok és kikre vonatkoznak azok. Teljes cikk