Vasárnapot cserébe az alacsonyabb bérért
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz országos bértárgylások ugyan megtorpantak, a kereskedelmi ágazat munkaadóinak és munkavállalóinak képviselői azonban másfél hete egyezkedtek a szférában végrehajtandó béremelésről. A munkaadói oldalnak nincs egyéges álláspontja, végleges eredmény csak jövő évben várható.
Ahogy már korábbi cikkünkben hírt adtunk róla, december 7- én ágazati bértárgyalást tartott a kereskedelmi szféra munkaadóinak érdekképviseleti szervei - az ÁFEOSZ, a KISOSZ és az OKSZ - valamint a Kereskedelemi Alkalmazottak Szövetsége (KASZ). A Vállalkozói Negyed most a tágyalás eredményéről érdeklődőtt.
"Kidolgoztunk egy három elemből álló megállapodást, amelyet az érintett szervezetek még tovább alakíthathatnak, a végső megállapodára azonban még várni kell" - mondta el Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke.
A három elem:
egy fix keresetfejlesztés, amelynek mértéke nagyobb a kormány által ajánlottnál;
meghatározott mutatók alapján engedmény azon vállalkozók felé, amelyek ennek nem tudnak eleget tenni;
valamint garantált bérminimum a szakképzettek számára, amelyet nem a jogszabály alapján, hanem az ágazati eltéréseknek megfelelően alakítanánk ki.
Sáling József, a KASZ elnöke mindehhez hozzátette, hogy sikerült ugyan közös nevezőt találniuk, erre azonban csak az ÁFOSZ és a KISOSZ bólintott rá. "Az OKSZ nem akarja elfogadni a kötelező bérminimumot, ennek fejében viszont mi valamilyen ellentételezést kértünk" - mondta az elnök.
Korlátozni lehetne például a vasárnapi nyiltvatartást. A kereskedelemben túl kevés az alkalmazott, akiket lehetetlen úgy beosztani a hét minden napjára, hogy ne sérüljön a munka törvénykönyve. A másik megoldás az, hogy átlagosan 9 százalékos béremelést hajtanak végre a szakmában, amely alól mentesíteni lehet azokat a cégeket, amelyek így nagyon nehéz helyzetbe kerülnének. "A kivételezettek körét azok az úgynevezett "gyenge"vállalkozók alkotnák, ahol a béremelés a dolgozók legalább 40 százalékát érintené" - magyarázta meg Sáling József.
Az elnök meglátása szerint az OKSZ - amely alapvetően a multinacionális cégeket képviseli, ahol a béremelés a dolgozók csupán 10-15 százalékát érintené - "nem hisz" a kötelező béremelésben. Ők inkább arra számítanak, hogy az ajánlott 9 százaléknál kisebb mértékű fejlesztéssel "megússzák", tehát jövőre inkább a kormány által ajánlott 6 százalékos emelést hajtanák végre.
"2008-tól viszont biztosan ismét emelni kell a béreket, így akik most nem fogadják el az ajánlott mértéket, egy év múlva annál nagyobb arányban kell keresetnövelést véghezvinniük" - figyelmezetett a KASZ elnöke.
A munkáltatói oldalnak tehát egyelőre nincs egységes álláspontja, nem egyezik a véleményük, amely új helyzetet teremt. Fellelhetők még alkupozíciók, amelyek a jövedelmet kiegészítő juttatásokról szólnának, mindez azonban még nem került szóba az érdekképviseletek között. Az viszont biztos, hogy idén nem várható megállapodás a kereskedelmi ágazatban sem, a tárgyalásokat január elején folytatják.
Forrai Mária Melinda
Korábban:
"Kidolgoztunk egy három elemből álló megállapodást, amelyet az érintett szervezetek még tovább alakíthathatnak, a végső megállapodára azonban még várni kell" - mondta el Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke.
A három elem:
egy fix keresetfejlesztés, amelynek mértéke nagyobb a kormány által ajánlottnál;
meghatározott mutatók alapján engedmény azon vállalkozók felé, amelyek ennek nem tudnak eleget tenni;
valamint garantált bérminimum a szakképzettek számára, amelyet nem a jogszabály alapján, hanem az ágazati eltéréseknek megfelelően alakítanánk ki.
Sáling József, a KASZ elnöke mindehhez hozzátette, hogy sikerült ugyan közös nevezőt találniuk, erre azonban csak az ÁFOSZ és a KISOSZ bólintott rá. "Az OKSZ nem akarja elfogadni a kötelező bérminimumot, ennek fejében viszont mi valamilyen ellentételezést kértünk" - mondta az elnök.
Korlátozni lehetne például a vasárnapi nyiltvatartást. A kereskedelemben túl kevés az alkalmazott, akiket lehetetlen úgy beosztani a hét minden napjára, hogy ne sérüljön a munka törvénykönyve. A másik megoldás az, hogy átlagosan 9 százalékos béremelést hajtanak végre a szakmában, amely alól mentesíteni lehet azokat a cégeket, amelyek így nagyon nehéz helyzetbe kerülnének. "A kivételezettek körét azok az úgynevezett "gyenge"vállalkozók alkotnák, ahol a béremelés a dolgozók legalább 40 százalékát érintené" - magyarázta meg Sáling József.
Az elnök meglátása szerint az OKSZ - amely alapvetően a multinacionális cégeket képviseli, ahol a béremelés a dolgozók csupán 10-15 százalékát érintené - "nem hisz" a kötelező béremelésben. Ők inkább arra számítanak, hogy az ajánlott 9 százaléknál kisebb mértékű fejlesztéssel "megússzák", tehát jövőre inkább a kormány által ajánlott 6 százalékos emelést hajtanák végre.
"2008-tól viszont biztosan ismét emelni kell a béreket, így akik most nem fogadják el az ajánlott mértéket, egy év múlva annál nagyobb arányban kell keresetnövelést véghezvinniük" - figyelmezetett a KASZ elnöke.
A munkáltatói oldalnak tehát egyelőre nincs egységes álláspontja, nem egyezik a véleményük, amely új helyzetet teremt. Fellelhetők még alkupozíciók, amelyek a jövedelmet kiegészítő juttatásokról szólnának, mindez azonban még nem került szóba az érdekképviseletek között. Az viszont biztos, hogy idén nem várható megállapodás a kereskedelmi ágazatban sem, a tárgyalásokat január elején folytatják.
Forrai Mária Melinda
Korábban:
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?