Végkielégítés a közszférában: mikor nincs különadó?

Nagy Anna példaként kifejtette: ha valaki hárommillió forint végkielégítésre számított, az kétmillió húszezer forintot fog kapni.

A kormányszóvivő példaként az MTI-nek azt mondta, ha valakinek járna hat havi végkielégítés, de az nem éri el a kétmillió forintot, akkor megkapja a neki járó összeget.

A törvényjavaslat szerint ugyanakkor el kell különíteni a 60 napra számított összeget a 60 nap feletti összegtől. A különadó a 60 nap feletti részre vonatkozik, abból is a 2 millió forintot meghaladó részre. De különadót kell fizetni a főszabálytól eltérően a 60 napon belüli összeg 2 millió forintot meghaladó részére is. Így 4 millió forintig különadómentes a végkielégítés.

Nagy Anna a kivételek között - amelyekre ugyancsak nem vonatkozik a különadó - említette a katonák részére kifizetett leszerelési segélyt, a szabadságmegváltást az adott évre, valamint a jubileumi jutalmakat.

Tájékoztatása szerint a kormányváltás időpontjáig, vagyis az idei év első öt hónapjában csak végkielégítésre több mint egymilliárd forintot fizettek ki.

Az állam a mostani intézkedésekkel legalább kétmilliárd forint megtakarítást remél - mondta a szóvivő.

A törvény visszamenőleges hatályú a tárgyévre vonatkozóan, és a köztulajdonban lévő gazdasági társaságokra is érvényes lenne, így például a BKV-ra - közölte.

Kerpen Gábor a bejelentést úgy értékelte: látszik, a kormánynak van érzéke, hogy méltányos legyen az alacsony fizetésűekkel. Az érdekvédők azt ugyanis elfogadhatatlan tartják, hogy az alacsony keresetű közszolgák végkielégítését megkurtítsák.