Világszerte tömegmegmozdulások voltak a munka ünnepén

A görög hatóságok által 17 ezer főre becsült tömegből anarchista fiatalok váltak ki, és Molotov-koktélokkal, kövekkel támadtak a rendőrségre, amely könnygázzal válaszolt. A randalírozók felgyújtottak egy tévés közvetítő kocsit, üzletek és szállodák kirakatát zúzták be és égő kukákból emeltek barikádot. Összecsapásokról érkezett hír Szalonikiből is.

A törökországi Isztambulban legalább150 ezren gyűltek össze a belvárosi Takszim téren. A több mint 20 ezer rendőr által vigyázott esemény különös győzelmet jelent a török szakszervezetek számára, mivel a hatóságok először engedélyezték a téren való tüntetést 1977 óta, amikor 34 ember vesztette életét egy,lövések miatt kialakult pánikszerű tolongásban.

Németországban a szélsőjobboldal elleni országos megmozdulássá vált május elseje. A neonácinak bélyegzett Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) emberei az ország több városában felvonulásokkal igyekeztek megakadályozni a május elsejei rendezvényeket, a politikai pártok, különböző társadalmi szervezetek, továbbá baloldali csoportok ugyanakkor ellentüntetésekkel akadályozták ezt meg. Szombat esti értesülések szerint egyedült Berlinben a rendőrség több mint 200 neonácit őrizetbe vett.

A svájci Zürichben összetűzésekre került sor az ünnepet zavargásokra kihasználó, feketeruhás és álarcos fiatalok csoportjai, valamint a rendőrség között, amely vízágyút és könnygázt is bevetett, s végül több randalírozót is előállított. A szakszervezetek és a baloldali pártok délelőtti felvonulásán mintegy hétezren vettek részt.

A cseh fővárosban, Prágában ugyanakkor alig százan vettek részt a szélsőjobboldali munkáspárt (DSSS) megmozdulásán, s az anarchisták felvonulásán sem volt kétszáznál több ember. A több mint ezer rendőr által biztosított két esemény nagyobb incidens nélkül ért véget. A május végi képviselőházi választásokon győzelemre esélyes szociáldemokraták nagygyűlésén becslések szerint mintegy ötezren vettek részt.

Franciaországban a jelentések szerint a tavalyinál kevesebben vonultak fel az öt szakszervezet felhívására. Utóbbiak - köztük a két legnagyobb, a CGT és a CFDT - a nyugdíjrendszer folyamatban lévő reformja elleni tiltakozásra igyekeztek felhasználni az ünnepet, és óva intették a kormányt a görögországihoz hasonló megszorító intézkedések alkalmazásától. Párizsban a szakszervezetek közlés szerint 45 ezren, a rendőrség szerint viszont csak 21 ezren voltak a tüntetők a Köztársaság tér és az Opera közötti téren. A CGT szerint országszerte 350 ezren vettek részt a rendezvényeiken.

A spanyolok közömbösnek mutatkoztak a gazdasági válság és a kormány megszorító intézkedéseivel szemben, a mostanra 20 százalékosra emelkedett munkanélküliség, a kilátásba helyezett adó- és a nyugdíjkorhatár-emelés ellenére. Madridban ezrek gyűltek össze a május 1-jei felvonulásra, de a megmozdulás nem vált igazán tömegessé.

A Gázai övezetben több mint kétezer palesztin tüntetett, az övezet izraeli blokádja ellen tiltakozva. Baloldali mozgalmak felhívására a tüntetők - férfiak és nők vegyesen - az erezi átkelőhöz vonultak vörös és palesztin nemzeti zászlót lobogtatva.

Havannában több százezren vonultak fel a Forradalom terén. A részvétel a kubai kormány szerint arról tanúskodott, hogy milyen nagy a kommunista rezsim támogatottsága, az emberi jogok megsértése címén kapott nemzetközi bírálatok ellenére. A kommunista vezetés idén külön jelentéssel ruházta fel a megmozdulást, azt hangoztatva, hogy az válasz Washingtonnak, az Európai Uniónak és a külföldi médiának, amely összeesküdött a rendszer arculatának bemocskolására, miután februárban meghalt börtönében egy éhségsztrájkoló ellenzéki. Az igen szervezetten felvonuló tömeg, egyebek közt ismét útját állta a politikai foglyok támogatására felvonuló nők eheti tiltakozásának.

Bolíviában Evo Morales baloldali elnök ismét május 1-jére időzítette egy újabb államosítás bejelentését: ezúttal négy áramszolgáltatót vont a kormány ellenőrzése alá.