Vita a belügyminiszter és a közalkalmazottak között

Peter Heesen, a közalkalmazottak szövetségének elnöke egy csütörtöki interjúban ismételten visszautasította Thomas de Maiziere belügyminiszter állítását, miszerint a közalkalmazottak túlzott bérkövetelésekkel álltak elő. A konzervatív miniszter nyilatkozatában önmérsékletre intett, a többi között azt hangoztatva: a jelenlegi válság idején tudomásul kell venni, hogy "a fák nem nőnek az égig". A kancellár egyik legfőbb bizalmasának számító miniszter - aki a korábbi kormányban a kancellári hivatal vezetője volt - kijelentette, hogy az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében mérsékelt bérpolitikára van szükség.

A belügyminiszteri állásfoglalás akkor hangzott el, amikor Potsdamban megkezdődtek a szokásos éves bértárgyalások a kormány, illetve a munkaadók, valamint a közalkalmazottakat képviselő szövetség, továbbá a ver.di szakszervezeti szövetség között. A közalkalmazottak képviselői 5 százalékos béremelést sürgetnek, továbbá bizonyos éves juttatások növelését követelik.

Heesen visszautasította a belügyminiszter közvetett bírálatát. Nyilatkozatában a követelt béremelést elengedhetetlennek nevezte, utalva arra is, hogy ha az embereknek több pénzük van, akkor az hozzájárulhat a fogyasztás növeléséhez is. Ez pedig válság idején különösen fontos - fogalmazott a közalkalmazottak szövetségének elnöke, megerősítve azt is: a bérkövetelések mellett ragaszkodnak a közszolgálatban való képzési lehetőségek javításához. Heesen azzal vádolt egyes politikusokat, hogy szándékosan igyekeznek kisebbíteni a közalkalmazottak munkájának jelentőségét, és ezzel kapcsolatban az állam, illetve a kormányzat felelősségére figyelmeztetett.

Németországban a közalkalmazottak száma az összes munkavállaló 11,7 százalékát teszi ki, és ez a szám fokozatosan csökken. 1990-ben az arány még 16,1 százalék volt. A közalkalmazotti fizetés mintegy 30-40 százalékkal alacsonyabb, mint Svédországban, Franciaországban vagy Nagy-Britanniában.

A közalkalmazottak - köztük a közlekedésben dolgozók - képviselői sztrájkot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a bártárgyalások nem járnak eredménnyel.