A dolgozókat és a cégeket is érinti: több fontos munkaügyi szabály változhat

Kátai-Németh Vilmos kiemelte, új szakasz kezdődött az országos munkaügyi kapcsolatok meghatározó szereplőivel folytatott párbeszédben.

Tájékoztatása szerint a VKF-en a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek mellett a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium képviselői vettek részt.

A Szociális és Családügyi Minisztérium az MTI-hez a VKF ülését követően eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a szakpolitika nyitott a véleménycserére, a munkáltatók és a munkavállalók jelenlegi helyzetének megvizsgálására, az érdekképviseletek javaslatainak, kritikáinak meghallgatására és átgondolására.

A cél a rendszeres, szakmai alapú és kiszámítható egyeztetési rendszer megteremtése, hogy az érintettek szoros együttműködés keretében részt vehessenek a döntések előkészítésében, ne csak utólag, a Magyar Közlönyből értesüljenek azokról - tették hozzá.

A szaktárca tájékoztatása szerint az első, informális ülésen a felek ismertették a legsürgetőbb kihívásokat a keresetek, a jogi szabályozás és a munkavédelem területén, amelyeket egyhangúlag prioritásként kezelnek. Felvetődött ezek mellett a különböző érdekvédelmi szervezetek egyeztető fórumának strukturális megújulását sürgető igény is.

A résztvevők a találkozó végén megegyeztek abban, hogy a felmerült konkrét problémák, úgymint

• a legalacsonyabb munkabérek szabályozásának ügye,
• a munkajog és a munkavédelmi szabályok felülvizsgálata,
• a bértranszparenciáról szóló irányelv átvételének kérdéskörei,
• valamint a harmadik országokból érkező állampolgárok munkavállalásának szabályozása,

elsőbbséget élveznek, ezért szorgalmazták egy konkrét cselekvési terv elkészítését - olvasható a Szociális és Családügyi Minisztérium közleményében.

A VKF munkáltatói oldalának képviselői közül Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP elnöke az MTI-nek elmondta, örömmel fogadták a miniszter által kezdeményezett egyeztetést, hiszen ez volt az első alkalom, amikor a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának tagjai az új kormánnyal találkoztak. Hozzátette, abban maradtak, hogy áttekintik az országos érdekegyeztetés mostani szerkezetét, esetleges átalakítására pedig a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek dolgoznak ki javaslatokat.

Zs. Szőke Zoltán leszögezte: a VKF-nek meg kell maradnia. Amennyiben az érdekegyeztetés rendszerében lesz változás, az csak jövő év elejétől következhet be, hiszen "nyakunkon vannak" a bértárgyalások, ez pedig mindent megelőz - mondta.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára beszámolt arról, hogy a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány első hivatalos egyeztetésén áttekintették az érdekegyeztetés szerkezetét, elsősorban a VKF-et.

A grémium szerkezetét megfelelőnek tartja, és továbbra is azt szeretné, hogy ez a fórum közvetlen kapcsolat legyen a gazdasági kormányzattal. Jelezte ugyanakkor, a VKF működésében kellenek reformok, példaként hozta, hogy a bértárgyalás mellett foglalkozzon a munka világát érintő többi kérdéssel is, így a munkavédelemmel, a harmadik országbeli munkavállalókkal és a bértranszparenciával.

Közölte, a fórum tagjai - a munkaadói és munkavállalói érdekképviseltek és a kormány képviselői - szeptember első felében ülnek össze újra, akkor már egyebek mellett a bérekről is tárgyalni fognak.

Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnökségi tagja elmondta, az egyeztetésen részt vevő képviselők egyetértettek abban, hogy a szociális párbeszéd intézménye fontos, azt a jövőben is érdemes folytatni. Kitértek a VKF jelenlegi keretrendszerére is, és a felek abban állapodtak meg, hogy javaslatot készítenek elő ennek esetleges módosítására, hogy a felmerülő kérdéseket hatékonyan tudják megbeszélni.

A VKF munkavállalói oldalának képviselői közül Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke azt emelte ki, hogy a megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy az érdekegyeztetés reformjára szükség van.

Elmondása szerint a pénteki találkozón a MASZSZ két - általa kezdeményezett - témára hívta fel a kormány figyelmét. Az egyik az úgynevezett hőhatár, amelynek lényege, hogy a szabad és zárt téri munkahelyekre készüljön egy hőmérsékleti protokoll, amely rögzíti a határértéket, amelytől meghatározott időre korlátozni kell vagy be kell szüntetni a munkavégzést. A másik pedig a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása.

Kozma Zsolt, a Munkástanácsok alelnöke szerint most jött el az idő arra az új kormány részéről, hogy megkeresse a partnereket, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket, és lefektessék azokat a játékszabályokat, amelyek alapján működni fognak.

Hatvani Jácint, a Liga Szakszervezetek elnöke pedig emlékeztetett arra, hogy a szakszervezeti konföderációk már korábban megkeresték a kormányzatot javaslatukkal, amelynek célja az országos érdekegyeztetés rendszerének, ezen belül a VKF, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) működésének átgondolása.

Közölte: a pénteki találkozón abban egyeztek meg, hogy a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek - még a szeptember elejére kitűzött VKF-ülés összehívása előtt - kétoldalú egyeztetésen tárgyalnak az országos érdekegyeztetési rendszer fejlesztésének irányairól.

kép forrása: magnific