Vita Rogán Antal béremelési javaslatáról

Ennek eléréséhez a kormány határozatban megszabhatja a rájuk vonatkozó béremelés elvárt értékét a két évre. Ennek betartásához pedig szankciók kapcsolódnak. Leszögezte: a törvényjavaslat hatálya csak azon munkavállalókra vonatkozik, "akik találkoznak az állammal," hiszen ha egy vállalkozó szerződést akar kötni az állammal, vagy állami támogatást akar kapni, illetve közbeszerzésen akar részt venni, akkor ezek elbírálásánál figyelembe veszik ennek a törvénynek a teljesülését. Rogán Antal szerint ezek szükséges és elégséges eszközök.

Az előterjesztő nevében felszólaló Rogán Antal azt mondta, hogy a törvény alapján nem fognak újabb munkaügyi bírságokat kivetni. Felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatónak az érintett munkavállalók kétharmada esetében kell eleget tennie az emelésnek. A politikus azt mondta, azért akarják most elfogadni a törvényjavaslatot, hogy a vállalkozásoknak legyen idejük felkészülni és ne húzódjon el május-júniusig a bérkompenzáció.

MSZP: ez diszkrimináció!

Nemény András (MSZP) szerint ha ez valóban egy alku a munkavállalókkal, akkor legalább meg kellett volna hallgatni a másik oldalt is, de az érdekképviseleteket "szokás szerint nem hallgatták meg." A szocialista politikus szerint a törvényjavaslat diszkriminál, hiszen a gyerekes munkavállalók után kevesebb adót kell fizetni, ezért a munkáltatók inkább őket alkalmazzák majd, hogy könnyebben érvényesíthessék a kormány béremelési elvárásait. Az ellenzéki párt számításai szerint az érintett bércsoportnál körülbelül 8 százalékos béremelés kellene a nettó bér szinten tartásához.

Gőgös Zoltán (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a törvény "egy zseniális gazemberség". Kijelentette, hogy ezzel tönkre lehet tenni az agrárágazatot. Szavai szerint ugyanis, ha ott betartják a törvényt, akkor annak hatása évente és személyenként százezer forint pluszkiadást jelent. Úgy számolt, hogy a negyvenmilliárd forintos nyereségű mezőgazdaságban így minden évben plusz harmincmilliárd forintot kellene kifizetni.

Jobbik: a kormány a szegényektől vett el

Bertha Szilvia (Jobbik) alapvető tragédiának nevezte, hogy néhány ezer forintos csökkenésről a parlamentnek kell törvényt alkotnia. Véleménye szerint ez azt mutatja, hogy százezrek állnak a létminimum szélén. Kijelentette, hogy a kabinet elvett a legszegényebbektől az adócsökkentéssel és most ezt akarja megfizettetni a munkaadókkal.

LMP: példátlan a kormány beavatkozása

Scheiring Gábor (LMP) azt mondta, hogy a kormány az elhibázott gazdaságpolitikájának árát a munkavállalókkal, illetve a kisvállalkozásokkal akarja megfizettetni. A képviselő szerint a kormányzat ilyen arányú egyoldalú beavatkozása a bérek alakításába, példátlan a demokratikus piacgazdaságokban. Megjegyezte, hogy a javaslatot sem a munkaadókkal, sem a munkavállalókkal nem egyeztették, mert annak egyedüli célja a "bérkommandó intézményesítése".