Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 10 hónapja

Vitatják, miért kell a gazdagoknak kedvezni

A lengyel alkotmánybíróság helyteleníti a leggazdagabbak számára hátrányos társadalombiztosítási módosításokat. A megtámadott előírások szerint Lengyelországban megszüntetnék a nyugdíjjárulék meghatározásakor alkalmazott jövedelemplafont.

A lengyel alkotmánybíróság az alaptörvényt sértőnek találta a legtöbbet keresők esetében a társadalombiztosítási járulék felső határát megszüntető, a parlament által jóváhagyott előírásokat, amelyekre vonatkozóan Andrzej Duda elnök kért előzetes normakontrollt.

A tárgyalást végző, 12 tagú bírói testületben az ítélettől eltérő különvéleményt fogalmazott meg három bíró, köztük Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök. Az ítélet szerint a társadalombiztosításról szóló, a lengyel parlament mindkét háza által megszavazott jogszabály módosítása nem sérti ugyan a társadalmi igazságosságra vonatkozó alkotmányi előírást, kétségeket támaszt viszont a törvényhozási folyamat szabályossága. A módosítás szenátusi jóváhagyása kapcsán ugyanis nem sikerült megállapítani, hogy a szavazáskor megvolt-e a határozatképességhez szükséges létszám, vagyis jelen volt-e a szenátorok legalább fele.

Mivel az ítélet nem vonatkozik a jogszabály tartalmára, elvileg lehetséges a törvényhozási folyamat újraindítása. Az előzetes normakontrollt január elején elrendelő lengyel elnök által megfogalmazott kétségek is a törvényhozási folyamat szabályosságára vonatkoztak, Duda viszont a társadalmi konzultáció lehetséges hiányosságát említette.

A megtámadott előírások szerint Lengyelországban megszüntetnék a nyugdíjjárulék meghatározásakor alkalmazott jövedelemplafont. A jelenleg érvényes jogszabály szerint a járulékalap nem lehet magasabb az adott évre előre jelzett átlagfizetés harmincszorosánál. A módosítás mintegy 350 ezer személyt érintene, vagyis a biztosítottak mintegy 2 százalékát. A lengyel család-, munkaügyi és társadalmi tárca mintegy 5,4 milliárd zlotyt (1,2 milliárd euró) érő évi bevételt várt a szabályozástól. A 2019-es költségvetés viszont nem tartalmazza ezt az összeget.

A 2015-ben a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeként megválasztott államelnök eddig hat jogszabályról kért előzetes, illetve utólagos alkotmánybírósági kontrollt. Négyet közülük korábban a PiS-többség szavazott meg, ötöt még az előző kormány idején hagyták jóvá. Kilenc törvényt az államfő megvétózott, ezen belül négyet hivatalba lépése után, az előző parlamenti ciklus végén.

MTI
Follow hrportal_hu on Twitter