114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról V. fejezet

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROKRA VONATKOZÓ RENDÉSZETI SZABÁLYOK

A beléptetés megtagadása és a visszairányítás

112. § (1) A Tv. 41. § (1) bekezdésében foglalt határidőket a beléptetés megtagadásának időpontjától kell számítani.
(2) Amennyiben a Rendőrség a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határterület vagy a repülőtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülőtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségében a 132. § szerinti ellátásokat köteles biztosítani.
(3) A Tv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a Rendőrség az érintett harmadik országbeli állampolgárt a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. cikk (5) bekezdés c) pontja alapján lépteti be, majd a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elő, amely a kiutasítási feltételek fennállásának vizsgálatára irányuló idegenrendészeti eljárást soron kívül folytatja le.

Az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyása

113. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodása jogszerűségét az önkéntes távozásra nyitva álló határidő leteltéig
a) a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozattal,
b) a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozattal,
c) a kiutasítást elrendelő határozattal,
d) a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzéssel, vagy
e) a teljesítési határidő meghosszabbításáról hozott végzéssel igazolja.
(2) Az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság a Tv. 42. § (8) bekezdésének alkalmazása során az önkéntes távozás határidejének megállapítása során vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.
(3) Kétség esetén az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.
(4) Az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság köteles a kiutasítottat - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának - az (5) bekezdésben meghatározott - következményeiről.
(5) Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése

114. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a regionális igazgatóság jogosult.
(2) A Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség jogosult idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, feltéve, hogy Magyarország államhatárának jogellenes átlépését vagy ennek kísérletét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 10. pontjában meghatározott határellenőrzési tevékenysége kapcsán, a határterületen észlelte, és a harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtására visszafogadási egyezmény alapján kerülhet sor.
(2a) A Tv. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján a menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben meghatározott esetekben jogosult kiutasítás elrendelésére.
(2b) A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtására a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának helye szerint illetékes regionális igazgatóság intézkedik.
(3) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére
a) a Tv. 43. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján a Hivatal,
b) a Tv. 43. § (1) bekezdés c)-d) pontja alapján - a c) pontban foglalt kivétellel - a regionális igazgatóság,
c) a Tv. 43. § (1) bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Rendőrség által elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának költségeit nem térítette meg, a Rendőrség,
d) a Tv. 43. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján az országos illetékességgel rendelkező Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság jogosult.
(4) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom
a) a Tv. 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján a nyomozó hatóság, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ,
b) a Tv. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján kizárólag a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság
c) a Tv. 43. § (1) bekezdés f) pontja alapján kizárólag a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult hatóság javaslatára rendelhető el.
(4a) Idegenrendészeti kiutasítás
a) a Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség,
b) a Tv. 43. § (2) bekezdés e) pontja alapján kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv javaslatára rendelhető el.
(4b) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyomozó hatóság, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ javaslatára is elrendelhető.
(5) A Tv. 43. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelési ok fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalt értesíti.
(6) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlésére - a 115. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel - az azt elrendelő idegenrendészeti hatóság jogosult.
(7) Amennyiben a külpolitikáért felelős miniszter a vízumeljárás alapján a vízumkérelmezőre vonatkozóan a Tv. 43. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását valószínűsíti, erről haladéktalanul értesíti a veszélyeztetett érdek védelméért felelős rendvédelmi szervet.
115. § (1) A Tv. 43. § (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott okból a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, illetve a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv a pénzbírságot kiszabó határozata jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított negyvenhatodik naptól a 114. § (3) bekezdés d) pontja szerinti regionális igazgatóságnak javaslatot tehet önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére.
(2) A szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, illetve a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti megkeresésében közli a regionális igazgatósággal a bírságot meg nem fizető harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nem magyarországi lakóhelyét, a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot kiszabó szerv megnevezését, a szabálysértési határozat számát és a jogerőre emelkedésének napját, a helyszíni bírság ügyszámát, a vámigazgatási bírságot kiszabó határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, a számlaszámot, a kiszabott pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a vámigazgatási bírság összegét.
(3) A regionális igazgatóság a megkeresés alapján a harmadik országbeli állampolgár adatait a nyilvántartásban ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy a külföldi a szabálysértés elkövetését, illetve a vámigazgatási bírság kiszabását követően tartózkodási jogosultságot szerzett, erről értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szervet.
(4) A Tv. 43. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiszabott pénzbírságot, helyszíni bírságot, vagy vámigazgatási bírságot megfizette.
(5) Ha a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a vámigazgatási bírságot a harmadik országbeli állampolgár utólag készpénzben fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történő megérkezését követően - az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében - haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot.
(6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja, hogy a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a vámigazgatási bírságot utólag megfizette, a konzuli tisztviselő - az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében - a befizetés tényéről, a befizető természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, úti okmánya számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetett bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóságot.
(7) Ha a Rendőrség a határátkelőhelyen történő személyellenőrzés során megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben kizárólag a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a vámigazgatási bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, köteles a harmadik országbeli állampolgárt tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti.
(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetés banki terhelését igazoló bizonylattal, a Rendőrség az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat törli, és ezt követően intézkedik a kiléptetésre vagy engedélyezi a beléptetést. A törlés tényéről a Rendőrség haladéktalanul értesíti az elrendelő idegenrendészeti hatóságot.
115/A. § (1) A Tv. 47. § (10) bekezdése alapján az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóság az ismert magyarországi szálláshellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat a kiutasítás végrehajthatóvá válását követő tizenkét hónap elteltét követő 21 napon belül felülvizsgálja.
(2) A Tv. 47. § (10) bekezdésének alkalmazásában a kiutasítás végrehajtásának tizenkét hónapon túli meghiúsulása a harmadik országbeli állampolgárnak különösen akkor nem róható fel, ha
a) a kiutasítás végrehajtása érdekében a hatósággal együttműködött, és
b) a számára előírt magatartási szabályokat betartotta, és rendszeres megjelenési kötelezettségét teljesítette.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottak mellett a regionális igazgatóság az idegenrendészeti kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom felülvizsgálata során mérlegeli a harmadik országbeli állampolgár jogsértésének jellegét és súlyát, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeit, további magyarországi tartózkodásának esetleges veszélyét.
(4) Ha a regionális igazgatóság az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat visszavonja, az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törli.
116. § Jogerős kiutasítása esetén a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság harminc napon belül megküldi a nyilvántartást vezető szervnek.
117. § (1) A Tv. 45. § (2b) bekezdése szerinti megkeresést az első fokon eljáró regionális igazgatóság a Hivatal útján továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának.
(2) A Tv. 45. § (5) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály megállapítása érdekében
a) az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt abból a célból, hogy meggyőződjön róla, a kísérő nélküli kiskorú állampolgársága szerinti államban vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított-e, valamint
b) a kiskorú állampolgársága szerinti országban vagy más befogadó államban megvalósuló, kiskorúakat érintő intézményi gondoskodás tekintetében ország információt szerez be.
(3) A Tv. 45. § (5) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén az idegenrendészeti hatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt.
118. § (1) A 118. § (1) bekezdését a 290/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
(2) Azt az államot, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, a következő sorrend figyelembevételével kell meghatározni:
a) valamely schengeni állam, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár ezen állam által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
b) az Európai Unió valamely tagállama, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár ezen tagállam által a 2003/109/EK irányelv alapján kiállított, huzamos tartózkodói jogállást igazoló tartózkodási engedéllyel, vagy egyéb érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik,
c) az az állam, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles,
d) az az állam, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van,
e) a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága szerinti állam,
f) bármely más állam, ahová a harmadik országbeli állampolgár beutazhat.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak kivételével a kiutasítás végrehajtása nem történhet az Európai Unió valamely tagállamának területére.
119. § A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni.
119/A. § Ha a Tv. 43. § (1) bekezdés a)-c) pontja, valamint a 43. § (2) bekezdése alapján az idegenrendészeti hatóság a SIS II-t alkalmazó állam által kiállított tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral szemben rendel el kiutasítást és a Tv. 47. § (1) vagy (4) bekezdése alapján beutazási és tartózkodási tilalmat, önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, továbbá SIS figyelmeztető jelzést is elhelyez, az elrendelő idegenrendészeti hatóság a SIRENE Iroda útján egyeztetést kezdeményez az engedélyt kibocsátó tagállammal.
120. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság - a tilalom fenntartása mellett - engedélyezheti a Magyarország területére történő egyszeri beutazást és a beutazás céljának megfelelő időtartamú, száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodást.
(2) A beutazási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél kell írásban előterjeszteni.
(3) A beutazási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra vonatkozó szabályok szerint utazhat be Magyarország területére.
(4) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár beutazásához vízum szükséges, a beutazás (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén a konzuli tisztviselő a harmadik országbeli állampolgár részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti.
(5) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából vízummentes beutazásra jogosult, a Rendőrség a beléptetését csak a beutazási kérelmet engedélyező döntés felmutatása esetén engedélyezheti.
121. § A jogerős és végrehajtható határozattal kiutasított harmadik országbeli állampolgár kiléptetéséről a Rendőrség - a Tv. 102. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok, továbbá a kiléptetés időpontjának és helyének közlésével - haladéktalanul értesíti a központi adatkezelő szervet.

Dublini eljárás

121/A. § (1) A Harmtv. 48/A. § (1) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) magában foglalja a dublini rendeleteket alkalmazó más állam (a továbbiakban: tagállam) hatóságának megkeresését, a más tagállam hatóságával történő egyeztetést, a visszaadás-visszavételi eljárás lefolytatását, valamint a kérelmező visszaadását (a továbbiakban együtt: visszaadás).
(2) A dublini eljárás kezdőnapja az a nap, amikor a menekültügyi hatóság más tagállam hatóságát megkeresi. A dublini eljárás befejező napja az a nap, amikor a kérelmezőt más tagállam hatósága visszaveszi, a visszavételt megtagadja, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a visszaadás nem hajtható végre.
(3) Ha a megkeresett tagállam felelőssége az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Dublin III. rendelet) alapján beáll, a menekültügyi hatóság a kérelmező át-vagy visszaadásáról rendelkező végzést (a továbbiakban: átadásáról rendelkező végzés) a felelősség beállásának napjától vagy a Dublin III. rendelet 22. cikk (1) és (6) bekezdésében, 25. cikk (1) bekezdésében, illetve 28. cikk (3) bekezdésében foglalt határidők lejártát követő nyolc napon belül köteles meghozni.
(4) A kérelmező átadásáról rendelkező végzés a Dublin III. rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 27. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.
121/B. § (1) A kérelmező visszaadását hatósági kísérettel kell végrehajtani. A végrehajtásra a kitoloncolás foganatosításának külön jogszabályban meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A kérelmező által rendelkezésre bocsátott úti okmány vagy egyéb olyan okmány, amelyből személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet, a megkeresett tagállamhoz történő eljuttatása iránt a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásával egyidejűleg intézkedik.
121/C. § A Tv. 50. § (2) bekezdése alapján a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeg lefoglalását a kérelmező visszaadását megelőzően meg kell szüntetni és a pénzösszeget a kérelmező részére haladéktalanul vissza kell adni.

A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása

122. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltő harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelőzően értesíti a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot.
(2) A bíróság, illetve - szabadságvesztés-büntetés végrehajtásából szabadult harmadik országbeli állampolgár esetén - a büntetés-végrehajtási intézet a Tv. 49. § (2) bekezdés szerinti értesítést a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak továbbítja.
(3) A regionális igazgatóság végzésében meghatározza az önkéntes távozásra nyitva álló határnapot és azt az országot, ahova a kiutasítás végrehajtása történik.
(4) A regionális igazgatóság intézkedik
a) a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,
b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének visszavonása iránt.

A kiutasítás költségeinek viselése

123. § (1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehető legkevesebb költséget okozza.
(2) A Tv. 50. § (4) bekezdésében, a 61. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint a 62. § (4) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstől számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a Tv. 50. § (4) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt személyek és szervezetek vonatkozásában a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom vizsgálata

124. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 52. § (3) bekezdése szerinti kérelmével közvetlenül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordult, a bíróság, illetve az ügyész megkeresi a menekültügyi hatóságot, amely soron kívül véleményt nyilvánít a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében.
(2) Ha a visszairányítás elrendelése vagy végrehajtása során a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel, az eljáró idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.
(3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelésére irányuló eljárásban vagy a kiutasítás végrehajtása során a non-refoulement követelmény fennállásának vizsgálata érdekében köteles beszerezni a menekültügyi hatóság véleményét, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. A menekültügyi hatóság véleményében foglaltaktól az eljáró idegenrendészeti hatóság nem térhet el. Nem kell vizsgálni a Tv. 51. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, ha a visszairányítás EGT-tagállam területére történik. A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárása során a kiutasítás elrendelése előtt a non-refoulement követelmény fennállását a menekültügyi eljárásban vizsgálja.
(4)-(6) A 124. § (4)-(6) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
(7) A 124. § (7) bekezdését a 409/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (3) bekezdés b) pontja.
125. § A Tv. 53. § (1) bekezdése alapján az arcképmás és ujjnyomat adatokat a regionális igazgatóság, illetve a Rendőrség rögzíti.

Az őrizet

126. § (1) Idegenrendészeti őrizetet a kiutasítást elrendelő vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság vagy a Rendőrség rendelhet el.
(2) Kiutasítást előkészítő őrizetet
a) ha a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága tisztázatlan, vagy ha a harmadik országbeli állampolgárnak az Európai Unió más tagállamával 2009. január 13-át megelőzően kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján a Tv. 45/B. § (1) bekezdése alapján a visszaadása folyamatban van, a Rendőrség,
b) ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogszerűsége tisztázatlan, a regionális igazgatóság rendelhet el.
(3) Az őrizet időtartamát - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - órákban kell számítani.
(4) Ha a járásbíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.
(5) Az őrizetet elrendelő hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás végrehajtása feltételeinek megteremtésére, valamint a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelése esetén a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének megállapítására soron kívül kell intézkedni.
(5a) A Tv. 54. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a harmadik országbeli állampolgár szökésének veszélye akkor áll fenn, ha a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti eljárás során nem működik együtt a hatósággal, így különösen, ha
a) a nyilatkozattételt, illetve a jegyzőkönyv aláírását megtagadja,
b) a személyes adatai vonatkozásában valótlan adatot közöl, vagy
c) ismeretlen helyre távozása nyilatkozatai alapján valószínűsíthető,
és ennélfogva alapos okkal feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását meghiúsítja.
(6) A Tv. 54. § (6) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínűsíthető, hogy a kiutasítást az őrizet elrendelésétől számított tizenkét hónap, illetve a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetén harminc nap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az őrizetes
a) kiutazásának feltételei nem biztosíthatók, vagy
b) egészségi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel.
(7) A Tv. 54. § (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 30. § (1) bekezdés h) pontja szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni.
127. § A harmadik országbeli állampolgár által szóban vagy írásban előterjesztett kifogást az őrizetet elrendelő, illetve az őrizetet foganatosító hatóság haladéktalanul továbbítja a járásbíróságnak.
128. § (1) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és tartózkodása jogszerűségének megállapítására, illetve az idegenrendészeti őrizet első hat hónapos időtartama alatt a kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének vagy a kijelölt ügygondnoknak is meg kell küldeni.
(2) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet hat hónapon túli időtartama alatt az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell az érintett harmadik országbeli állampolgár együttműködésének hiányára, vagy a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár származási országa, visszafogadására vagy befogadására köteles állam hatóságai eljárásának elhúzódását alátámasztó tényekre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének vagy kirendelt ügygondnokának is meg kell küldeni.
128/A. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az őrizetet elrendelő döntés kihirdetését követően úgy nyilatkozik, hogy kiskorú az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az életkor megállapítása érdekében soron kívül megkeresi a székhelye szerint illetékes egészségügyi szolgáltatót. Ha megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni.
(2) Ha az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár az őrizet időtartama alatt úgy nyilatkozik, hogy kiskorú, az őrzött szállás vezetője haladéktalanul értesíti az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot az őrizet helye szerint illetékes egészségügyi szolgáltató megkeresése érdekében. Ha megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni.

Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményre vonatkozó követelmények

129. § (1) Őrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol
a) az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló helyiségekben fejenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, a házastársak és a kiskorú gyermekkel rendelkező családok részére különálló - a családtagok számára is figyelemmel - legalább 8 m2 mozgásteret magában foglaló lakótér,
b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére beleértve a kiskorú őrizetes korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységet , illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség,
c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek,
d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő,
e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,
f) szabadlevegőn való tartózkodásra alkalmas terület,
g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági előírások szerinti megvilágítás,
h) az intézmény szünetmentes áramellátása,
i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség,
j) telefonhasználati lehetőség,
k) az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellőzés biztosítható.
(1a) Amennyiben az őrizet időtartama indokolja, a kiskorú őrizetes számára korának és fejlettségi szintjének megfelelő oktatást kell biztosítani az őrzött szálláson vagy más arra alkalmas intézményben.
(2) Őrzött szállás rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető.
(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni a Tv. 61/A. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet esetén, amennyiben az elhelyezés őrzött szálláson nem megoldható.
(3) Az őrizetben lévő
a) férfiakat és nőket,
b) a házastársakat,
c) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat, valamint
d) az idegenrendészeti őrizet és az előzetes letartóztatás hatálya alatt lévő személyeket külön épületben vagy épületrészben kell elhelyezni.
(4) A Hivatal és a Rendőrség a Tv. 61/A. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet bekövetkezéséről, az alkalmazott intézkedésekről, valamint a szükséghelyzet megszűnéséről soron kívül értesíti az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter útján az Európai Bizottságot.

A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése

130. § (1) A idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára - a (4)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kötelező tartózkodási helyként
a) a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét,
b) meghívás esetén a meghívó lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy a meghívó által biztosított szálláshelyet,
c) a harmadik országbeli állampolgár eltartására kötelezhető hozzátartozó szálláshelyét, lakóhelyét, tartózkodási helyét,
d) a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshelyet,
e) heveny egészségkárosodás elhárítása időtartamára - az egészségügyi államigazgatási szerv véleményének kikérésével - az indokolt gyógykezelés végzése céljából fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézményt, vagy
f) az igénybevétel egyéb jogszabályi feltételeinek megfelelő harmadik országbeli állampolgár esetén személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményt jelölhet ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetőségek hiányában a harmadik országbeli állampolgárt közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet elhelyezni.
(3) Befogadó állomáson kizárólag
a) A 130. § (3) bekezdés a) pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
b) kiskorú harmadik országbeli állampolgár és a felügyeletét gyakorló szülő helyezhető el.
(4) A kísérő nélküli kiskorú számára kötelező tartózkodási helyként kísérő nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomást, ennek hiányában gyermekvédelmi intézményt, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy magánszállást lehet kijelölni. A kísérő nélküli kiskorú magánszálláson a közvetlen családtagjának nem minősülő hozzátartozójánál helyezhető el, ha a hozzátartozó a kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá, ha nyilvánvaló, hogy a kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kiskorú érdekeit szolgálja.
(5) Ha harmadik országbeli állampolgár az emberkereskedelem áldozata, részére az emberkereskedelem áldozatai elhelyezését szolgáló befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet lehet kijelölni.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott lehetőségek hiányában az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyként meghatározott megye közigazgatási területét vagy befogadó állomás vagy közösségi szállás területét jelölheti ki.
(7) A (6) bekezdés szerinti szálláson a harmadik országbeli állampolgár kizárólag elhelyezésre jogosult, egyéb ellátás nem illeti meg.
(8) A (6) bekezdés szerinti szálláson a Tv. 62. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az idegenrendészeti hatóság határozza meg, hogy a harmadik országbeli állampolgár a szállást milyen feltételekkel hagyhatja el.
(9) A (6) bekezdés szerinti szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles
a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni,
b) környezetét tisztán tartani,
c) a szükséges orvosi vizsgálatnak, járványügyi intézkedésnek - beleértve a védőoltásokat is - magát alávetni,
d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni.
(10) A Tv. 62. § (3a) bekezdésének alkalmazása esetén a kötelező tartózkodási helyként kijelölt tranzitzóna engedély nélküli elhagyásának megakadályozását a Rendőrség végzi.

A közösségi szállás

131. § (1) Közösségi szállás az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek, a Tv. 29. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló, a Hivatal által fenntartott szálláshely.
(2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthető, ahol
a) személyenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér,
b) a lakóhelyiségek mellett étkezés, a szabadidő eltöltése és látogatók fogadása céljából közösségi helyiség,
c) alap- és sürgősségi ellátás céljából a háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő,
d) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,
e) higiénés célra, az engedélyezett férőhelyek számának figyelembevételével kialakított számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek állnak rendelkezésre, és a harmadik országbeli állampolgárok által tartózkodás céljára szolgáló valamennyi helyiség esetén természetes szellőzés és természetes fény biztosítható.
132. § A közösségi szállás fenntartásáért felelős szerv köteles a harmadik országbeli állampolgárok részére biztosítani
a) az elhelyezést,
b) napi háromszori étkezést,
c) személyi felszerelést.
133. § (1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történő elhelyezés során el kell különíteni a férfiakat a nőktől. A családtagokat együttesen kell elhelyezni, kivéve, ha ez ellentétes a harmadik országbeli állampolgár érdekeivel.
(2) A közösségi szálláson csak a befogadóképességének megfelelő számú személyt szabad elhelyezni. Ha nincs lehetőség az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására, a harmadik országbeli állampolgárt más közösségi szállásra kell szállítani.
134. § (1) A közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok részére vallási előírásaikra is figyelemmel kell az étkezést biztosítani.
(2) A közösségi szállásra történő befogadáskor a harmadik országbeli állampolgárt személyi felszerelésként étkészlettel, tisztálkodási eszközökkel, illetve ágyneművel kell ellátni. A közösségi szállás fenntartója gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott ágynemű és törölközők kéthetente történő cseréjéről.
135. § (1) A közösségi szálláson való tartózkodás rendjét a házirend állapítja meg, amelyet e rendelet V. melléklete tartalmaz.
(1a) A napirendet a közösségi szállás fenntartója határozza meg, attól eltérni csak az engedélyével lehet. A napirendben meg kell határozni az elhelyezett jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének rendjét, így különösen
a) a pihenőidő időtartamát,
b) az étkezések időpontját, valamint
c) az orvosi rendelési időt.
(2) A közösségi szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles
a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni;
b) környezetét tisztán tartani;
c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek (beleértve a védőoltásokat is) magát alávetni;
d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni;
e) 24 órát meghaladó, legfeljebb 120 órás átmeneti távollétét előzetesen - a távozás helyének és időtartamának megjelölésével - a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságnál bejelenteni.
136. § (1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével - a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság a szállás elhagyásakor költségjegyzékben állapítja meg. Az összeg számításának módját külön jogszabály határozza meg.
(2) A harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállás fenntartója által megelőlegezett költségek összegét köteles a szállás elhagyását vagy az országból történő kiutazását követően - külön jogszabályban meghatározott módon - visszatéríteni.
137. § (1) Az elrendelő hatóság a kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezésről - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kivételével - tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgár konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Amennyiben Magyarország területén nincs ilyen konzuli vagy diplomáciai képviselet, a tájékoztatást a külpolitikáért felelős miniszter útján kell teljesíteni.
(2) Humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett kérésére a regionális igazgatóság haladéktalanul teljesíti.

Az őrizetbe vett, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátása

138. § (1) Az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár egészségügyi ellátását az őrzött szálláson folyamatosan biztosítani kell.
(1a) Ha az őrizetbe vett, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában elhelyezett harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének e) és i) pontjában meghatározott ellátásokra.
(2) Az elhelyezett harmadik országbeli állampolgár jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra.
139. § (1) A harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása az őrzött szálláson, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában (a továbbiakban együtt: idegenrendészeti szállás) történik.
(2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.
(3) A külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság megtéríti.
140. § (1) Az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság a 138. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta.
(2) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár esetén az egészségbiztosítási szolgáltatások a Tv. 29. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiállított humanitárius tartózkodási engedéllyel, illetve a Tv. 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással vehetőek igénybe.
(3) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által - az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére jelenti. A jelentések alapján történő elszámolást - az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben - a NEAK küldi meg havonta az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóságnak.
(4) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatás költségét - vényköteles készítmények esetében - a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató a NEAK-hoz továbbítja.

A kitoloncolás

141. § (1) A Tv. 65. § (7) bekezdésében foglalt közreműködés alatt a 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam (a továbbiakban: kérelmező állam) által kiutasított harmadik országbeli állampolgárnak, illetve a kíséretnek - ideértve a hatósági kísérőket, továbbá minden olyan személyt is, aki a harmadik országbeli állampolgár elkísérésért felelős, például az orvosi ellátásért felelős személyt és a tolmácsot - a Magyarország területén légi úton történő kitoloncolás végrehajtása céljából történő áthaladásának engedélyezését és az abban történő segítségnyújtást kell érteni.
(2) A Hivatal a kérelmező állam külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmének kézhezvételét követően hozzájárulásáról haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül tájékoztatja a kérelmező állam kijelölt hatóságát. E határidő kellően indokolt esetben - a kérelmező állam kijelölt hatóságának egyidejű értesítésével - legfeljebb 48 órával meghosszabbítható.
(3) A légi átszállításhoz történő hozzájárulás megadásáról a Hivatal - a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmet mellékelve - haladéktalanul értesíti a Rendőrséget.
(3a) Az idegenrendészeti hatóság a Tv. 65. § (10) bekezdésének alkalmazása során a kitoloncolás foganatosítása előtt vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.
(3b) Kétség esetén az idegenrendészeti hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.
(3c) Az idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítottat - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának - a (3d) bekezdésben meghatározott - következményeiről.
(3d) Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
(3e)404 Különleges bánásmódot igénylő személy esetén a kitoloncolás foganatosítása során az egyéni körülményeknek megfelelő asszisztenciát kell biztosítani.
(4) A Magyarország területén történő légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Hivatal megtagadja, illetve visszavonja, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában a Tv. 51. §-ban meghatározott visszaküldési tilalom áll fenn.
(5) A Magyarország területén történő légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Hivatal megtagadhatja, illetve visszavonhatja, ha:
a) a harmadik országbeli állampolgárt a magyar jogszabályok alapján bűncselekmény elkövetésével vádolják vagy büntetés végrehajtása céljából kiadatását kérik;
b) a más államokon keresztüli átszállítás, illetve a célország részéről a befogadás nem biztosított;
c) a légi átszállítás végrehajtásához több repülőtér közötti szárazföldi átszállítás lenne szükséges;
d) a külön jogszabályban meghatározott segítségnyújtás személyi vagy tárgyi feltételei a kért időpontban nem állnak rendelkezésre, illetve a légi átszállítás más gyakorlati okból nem lehetséges;
e) a harmadik országbeli állampolgár átszállítása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, közegészségügyi érdekeit vagy nemzetközi kapcsolatait.
(6) A légi átszállításhoz való hozzájárulás visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével -, illetve az átszállítást lehetetlenné tevő egyéb okokról a kérelmező állam kijelölt hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell.
(7) A légi átszállításhoz történő hozzájárulás esetén a Rendőrség a légi átszállításhoz külön jogszabályban meghatározott segítséget nyújt.
142. § (1) Visszairányítás végrehajtása esetén a kitoloncolást a Rendőrség, kiutasítás végrehajtása esetén az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóság vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság rendeli el. A Tv. 65. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtása esetén a kitoloncolást a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának helye szerint illetékes regionális igazgatóság rendeli el.
(2) A kitoloncolásról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kitoloncolás elrendelésének indokát, a végrehajtás idejét, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik.
(3) A 142. § (3) bekezdését a 290/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
(4) A kitoloncolás feltételeinek megteremtésére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a Rendőrség intézkedik.
(5) Ha a kitoloncolás kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Hivatal intézkedik.
(6) A kitoloncolást a Rendőrség foganatosítja.
143. § (1) A kitoloncolást Magyarország államhatáráig, amennyiben a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, a harmadik országbeli állampolgár származási államáig, illetve más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni.
(2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: foganatosítás), továbbá a panasz benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén, illetve az általa értett nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie
a) a foganatosítás időpontjára, amelyet légi úton történő toloncolás esetén a foganatosítás megkezdését megelőző legalább harminchat órával kell közölni,
b) a célállomás megjelölésére,
c) arra, hogy a foganatosítás milyen járművön, továbbá arra, hogy kísérettel történik.
(3) Külön jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közreműködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni.
(4) A kitoloncolás foganatosítását csak az elrendelő határozat vagy végzés birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A foganatosítás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgáron vannak-e látható külsérelmi nyomok, ebben az esetben azok leletezéséről kell gondoskodni.
(5) Az érintett a foganatosítás ellen panasszal élhet, a foganatosítás befejezését követő nyolc napon belül, amelyet írásban, postai úton kell előterjeszteni. A panasz kivizsgálása során a Rendőrségről szóló törvény megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
144. § (1) A kitoloncolt célországba történő beutazását meghiúsultnak kell tekinteni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha
a) a légi jármű parancsnoka megtagadja a kitoloncolt felvételét a légi járműre, vagy a légi járműre történő felszállás egyéb okból sikertelen volt;
b) a kitoloncolt belépését egy tranzitországba vagy a célországba megtagadták;
c) a kitoloncolton nem dokumentált külsérelmi nyomok vannak, vagy olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani.
(2) A kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a végrehajtás során a kitoloncolt egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a kitoloncolt életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható.
(3) A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 65. § (8) bekezdésében meghatározott okok elhárultak.
(4) A kitoloncolás foganatosítását határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy azt nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszűnésekor a kitoloncolást ismételten el lehet rendelni.
(5) A kitoloncolás foganatosításának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg.

Külföldre utazási korlátozás

145. § A Tv. 66. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt a harmadik országbeli állampolgárral szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés, illetve egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik
a) a külföldre utazási korlátozás nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése,
b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása, valamint
c) a Tv. 86. §-ban meghatározott esetben az úti okmány visszavonása érdekében.

A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése

146. § (1) A Tv. 67. § (4) és (7) bekezdésének alkalmazása során a rendőr azt a harmadik országbeli állampolgárt,
a) aki az ellenőrzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta vagy az ellenőrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerűségét nem tudta igazolni,
aa) ha vele szemben a 114. § (2) bekezdése alapján a Rendőrség rendelhet el idegenrendészeti kiutasítást, a Rendőrség ellenőrzés helye szerint illetékes helyi szervéhez,
ab) egyéb esetben az ellenőrzés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz;
b) aki a személyazonosságát nem tudta igazolni, a Rendőrség ellenőrzés helye szerint illetékes helyi szervéhez;
c) aki az ellenőrzés során a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó szándékát az idegenrendészeti hatóság előtt kinyilvánítja a menekültügyi hatóság eljárásának megkezdése érdekében az ellenőrzés helye szerint illetékes menekültügyi hatósághoz - ha a harmadik országbeli állampolgárral szemben büntetőeljárás lefolytatásának nincs helye - előállítja, illetve vele szemben visszatartás intézkedést alkalmazhat.
(2) Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállítás a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb nyolc órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot az előállító szerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja. A visszatartás időtartama az előállítás időtartamának lejártakor kezdődik, és nem haladhatja meg a tizenkét órát.
(3) Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja és - ha bűncselekmény gyanúja nem merül fel - továbbítja az azt kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének.

A személykörözés elrendelése

147. § A Tv. 68. §-a alapján személykörözés elrendelésére
a) a Tv. 68. § (1) bekezdés a) pontja alapján az idegenrendészeti eljárást folytató,
b) a Tv. 68. § (1) bekezdés b) pontja alapján az őrizetet foganatosító vagy a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő,
c) a Tv. 68. § (1) bekezdés c) pontja alapján az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó idegenrendészeti hatóság jogosult.