1500 kéményseprő munkája kerülhet veszélybe
Egy törvénytervezet értelmében idén november 1-jétől a Katasztrófavédelem venné át a lakossági kéményseprő-szolgáltatást, ami így országosan mintegy 1500 kéményseprőt sodorhat a teljes létbizonytalanságba.
A kormány a koncepció kidolgozásakor nem kérte ki a témában legérdekeltebbek, a szakemberek véleményét, emiatt a LIGA Szakszervezetekhez tartozó Heves Megyei Kéményseprők Szakszervezete országos kéményseprő-ipari szakmai konferenciát szervezett 2015. március 4-én.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke a konferencián hangsúlyozta, hogy országosan először került sor a témában egyeztetésre, egyúttal kiemelte: elvi megállapodás született arról, hogy a végrehajtás szakaszában a Katasztrófavédelem együttműködik az érintett munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kormány országos szinten nem folytatott konzultációt.
Dr. Bérczi László tűzoltó dandártábornok az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről kiemelte: egyetértés van abban, hogy a szolgáltatás színvonala, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága nem sérülhet. Leszögezte: mindenkinek munkahelyet kívánnak felajánlani, mégpedig „azon a területen, ahol eddig is dolgozott”.
A konferencián munkáltatói és munkavállalói részről elhangzott, hogy jelenleg a kéményseprő munkavállalókat magánkézben lévő magyar vállalkozások és önkormányzati tulajdonú cégek foglalkoztatják, melyek a jogalkotói szándékkal ellentétben tönkre fognak menni, mivel a nekik „meghagyott” esetleges közületi munkából azok nem tarthatók fenn. Ezeknek a vállalkozásoknak a pár hónaptól akár közel tíz évig terjedő élő megbízási szerződéseik vannak az ellátásért felelős önkormányzatokkal. Ha a tervezet változtatás nélkül lép hatályba, sérül a lakosság szakszerű kiszolgálása, élet- és vagyonbiztonsága. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy az alaptevékenységétől teljesen idegen feladattal szembekerülő Katasztrófavédelemnek ugyanis sem eszköze, sem szakembere nincs a tevékenység ellátásához. A kéményseprés komoly szaktudást igényel, ami nem sajátítható el pár száz órás gyorstalpaló tanfolyam keretében.
A kéményseprőket tömörítő szakmai szervezetek – így a LIGA Szakszervezetekhez tartozó Heves Megyei Kéményseprők Szakszervezete, a Magyarországi Kéményseprő Mesterek Szövetsége (MOKÉSZ) és a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) – többek között választ vártak arra, hogy a tervezett módosítás életbe lépésekor a Kéményseprő-ipari Szerv továbbfoglalkoztatja-e a jelenlegi alkalmazottakat (többek között kéményseprő mestereket, szakmunkásokat, betanított kéményseprőket, adminisztrátorokat). A tervezet ugyanis semmilyen utalást nem tartalmaz arra, hogy a meglévő vállalkozások állományából át kívánják-e venni a dolgozókat: szóbeli ígéretek elhangzottak, ezek azonban nem jelentek meg a tervezet szövegében.
További kérdés, hogy abban az esetben, ha mégis átvennék a jelenlegi állományt, a Kéményseprő-ipari Szerv milyen feltételekkel alkalmazná őket, és elismerné-e például a korábbi munkáltatóknál eltöltött éveket, rendezné-e az egyéb munkavállalói terheket, mint például a tanulmányi szerződésekből eredő kötelezettségeket és más, a munkáltatóval szemben fennálló anyagi kötelezettségeket.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke a konferencián hangsúlyozta, hogy országosan először került sor a témában egyeztetésre, egyúttal kiemelte: elvi megállapodás született arról, hogy a végrehajtás szakaszában a Katasztrófavédelem együttműködik az érintett munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kormány országos szinten nem folytatott konzultációt.
Dr. Bérczi László tűzoltó dandártábornok az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről kiemelte: egyetértés van abban, hogy a szolgáltatás színvonala, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága nem sérülhet. Leszögezte: mindenkinek munkahelyet kívánnak felajánlani, mégpedig „azon a területen, ahol eddig is dolgozott”.
A konferencián munkáltatói és munkavállalói részről elhangzott, hogy jelenleg a kéményseprő munkavállalókat magánkézben lévő magyar vállalkozások és önkormányzati tulajdonú cégek foglalkoztatják, melyek a jogalkotói szándékkal ellentétben tönkre fognak menni, mivel a nekik „meghagyott” esetleges közületi munkából azok nem tarthatók fenn. Ezeknek a vállalkozásoknak a pár hónaptól akár közel tíz évig terjedő élő megbízási szerződéseik vannak az ellátásért felelős önkormányzatokkal. Ha a tervezet változtatás nélkül lép hatályba, sérül a lakosság szakszerű kiszolgálása, élet- és vagyonbiztonsága. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy az alaptevékenységétől teljesen idegen feladattal szembekerülő Katasztrófavédelemnek ugyanis sem eszköze, sem szakembere nincs a tevékenység ellátásához. A kéményseprés komoly szaktudást igényel, ami nem sajátítható el pár száz órás gyorstalpaló tanfolyam keretében.
A kéményseprőket tömörítő szakmai szervezetek – így a LIGA Szakszervezetekhez tartozó Heves Megyei Kéményseprők Szakszervezete, a Magyarországi Kéményseprő Mesterek Szövetsége (MOKÉSZ) és a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) – többek között választ vártak arra, hogy a tervezett módosítás életbe lépésekor a Kéményseprő-ipari Szerv továbbfoglalkoztatja-e a jelenlegi alkalmazottakat (többek között kéményseprő mestereket, szakmunkásokat, betanított kéményseprőket, adminisztrátorokat). A tervezet ugyanis semmilyen utalást nem tartalmaz arra, hogy a meglévő vállalkozások állományából át kívánják-e venni a dolgozókat: szóbeli ígéretek elhangzottak, ezek azonban nem jelentek meg a tervezet szövegében.
További kérdés, hogy abban az esetben, ha mégis átvennék a jelenlegi állományt, a Kéményseprő-ipari Szerv milyen feltételekkel alkalmazná őket, és elismerné-e például a korábbi munkáltatóknál eltöltött éveket, rendezné-e az egyéb munkavállalói terheket, mint például a tanulmányi szerződésekből eredő kötelezettségeket és más, a munkáltatóval szemben fennálló anyagi kötelezettségeket.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?