Harvardos diákok akarnak minél több diákot Amerikába juttatni

Lontay Olivér és Markovics Áron már kiskoruktól fogva tudták, hogy borostyánligás egyetemre szerettek volna járni.    

Ez Olivér esetében nem is meglepő, hiszen gyermekkorát Kaliforniában töltötte. Az amerikai oktatási rendszer 10 éves korában kezdte el értékelni, amikor visszaköltözött családjával Magyarországra és belecsöppent a magyar oktatás szigorába, ami kevesebb szabadságot ad a tanulóknak.

“Nagyon frusztráló érzés volt, hogy míg Amerikában szabadon választhattam meg az óráimat, addig itthon minden az utolsó centiméterig meg volt szabva: mit, mikor és hogyan csinálhatok.

Sokféle egyetemre jelentkeztem Amerikában (ügyelve arra, hogy megfizethetőek legyenek), és végül a Harvardon kötöttem ki.” - mesélte lelkesen Olivér.

Lontay Olivér

Egyetemi évei után nem zárja ki a visszatérést hazánkba. Tervei között szerepel, hogy a kockázati tőke szektorban dolgozva világszínvonalra emelhesse, elsősorban a zöld energiával foglalkozó magyar startupokat.

Áron esetében a véletlen hozta úgy, hogy beleszeretett Amerikába. A 10. tanévét a Michigan államban található Boyne City High Schoolban töltötte. “Egyből beleszerettem az amerikai oktatásba, mivel hatalmas szabadságot adott, amit itthon nem tapasztaltam. Évfolyamomtól függetlenül vehettem fel akármilyen órát, így a legnehezebb matematikaórát választottam, mert már itthon is az volt a kedvec tárgyam (analízis), ahol nálam idősebbekkel tanulhattam. Még azt is felajánlotta az iskola, hogy a helyi főiskolán vegyek órákat teljesen ingyenesen. Egy hónap után már biztos voltam benne, hogy felsőoktatási tanulmányaimat az USA-ban szeretném folytatni. Én is a Borostyán Ligát céloztam meg és felvételt nyertem a Dartmouth egyetemre, szinte teljes ösztöndíjjal.”

Olivér nemrégiben mesélt Áronnak elsőéves tapasztalatairól a Harvardon, amikor szóvátette, hogy Közép- és Kelet-Európából messze a magyaroknak a legkisebb az aránya borostyánligás egyetemeken, nem csak a lakosság arányában, hanem abszolút értékben is.

“Nem akartam hinni a fülemnek, azt hittem, hogy Olivér csak viccel, de állítását saját kutatásom is megerősítette. A publikus adatok alapján például háromszor több román és bolgár diák tanul borostyánligás egyetemeken, mint magyar. Ez véleményünk szerint annak tudható be, hogy itthon hiányzik a megfelelő színvonalú felvételi tanácsadói infrastruktúra" - mondta Áron.

Markovics Áron

“Ezt elfogadhatatlannak tartjuk mindketten, ezért alapítottuk meg az Academy Consultingot, aminek a célja, hogy minél több magyar diákot juttassunk be amerikai egyetemekre.” - mesélte Áron.

Amerikai egyetemeken teljesen máshogy néz ki a felvételi procedúra, mint Európában. Nem elég jó vizsgaeredményekkel rendelkezni, hanem számos iskolán kívüli tevékenységet kell folytatni, és versenyeredményeket is fel kell tudni mutatni.

Ezeknek a kiválasztásához azonban szaktudásra van szükség:  “Segítünk diákjainknak megtalálni a leghasznosabb elfoglaltságokat, melyek a legtöbbet adják hozzá a diák jelentkezéséhez. Például OKTV versenyeken egyáltalán nem érdemes indulni, hiszen ott akár ezer óra felkészülésbe is telhet olyan helyezést elérni, ami majd annyit számít a felvételinél, amit más versenyen akár 20 órányi felkészüléssel is megszerezhetünk. Az iskolán kívüli tevékenységek kiválasztásánál hasonló hibákba futhatnak bele könnyen a diákok.”- mondja Áron.

Áron szerint egy mentor is elengedhetetlen az Amerikába készülő diákoknak: “Egy kiemelkedő felvételi portfólió összeállítása 2-4 éves folyamat. Nincs olyan kamasz, aki ennyi ideig tudná magában a lelket tartani. Kell egy mentor, aki segít neki, motiválja és tanácsokkal látja el. Az esszék megírásánál végképp elengedhetetlen egy hozzáértő, tapasztalt ember segítsége. Az amerikai felvételiztetők nem csak egy számszerűsíthető eredményeket felmutató diákot akarnak látni az egyetemükön, hanem esszéken keresztül szeretnék megismerni a diákok személyiségét, és ez alapján döntik el, hogy mennyire illene be az ottani, egyetemi kultúrába. Itt jön be a mi egyik legnagyobb hozzáadott értékünk, hogy - mivel mi ezeken az egyetemeken tanulunk - ismerjük a kultúráját minden ilyen egyetemnek és tudjuk, hogy mit akarnak látni a jelentkezésen a felvételiztetők. Ezzel a tudással Magyarországon kevesen rendelkezünk.” - fejtette ki Olivér.

Mi a cél? Hány magyart képzeltek el borostyánligás egyetemeken?

Olivér: Itt nem az a kérdés, hogy valaki borostyánligás egyetemre akar menni, vagy sem. Az a fontos, hogy valaki amerikai egyetemen képzeli-e el a továbbtanulását. Oka van annak, hogy szinte az összes amerikai egyetem előkelőbb helyen szerepel a nemzetközi ranglistákon, mint szinte bármelyik magyar intézmény. Szerintünk évente 25 új magyar borostyánligás diák, és összességében 100 honfitársunk bejuttatása teljesen reális célkitűzés. Biztosan kijelenthetjük, ez nem csak a diákoknak lesz előnyös, hanem az országnak is. Tapasztalatok alapján véglegesen kevés diák marad Amerikában, és egyetem után 5-10 évvel nagy részük hazatér. Ez a fajta tudástranszfer egész biztosan hasznos lesz hazánk számára, mivel az USA hatalmas előnyre tett szert nem csak Magyarországgal, hanem Nyugat-Európával és Nagy-Britanniával szemben is, és ennek a tudásnak a Magyarországra történő importálása fontos pozitív hozadéka lehet a vállalkozásunknak” - mondta Áron.

De hogyan fogják tudni ezt ennyien megengedni maguknak? Tudtommal egy tanévre a teljes költség a 30 millió forintot is meghaladhatja.

Olivér: Ez teljesen félrevezető. Amerika több tucat intézményben adnak jövedelemalapú pénzügyi segélyt. A teljes árat például a Harvardon csak azoknak kell kifizetnie, akiknek családja több mint 600 ezer dollárt (kb. 210 millió forint) keres évente. Évi 65 ezer dolláros jövedelem alatt teljesen ingyenes több egyetem is, köztük a Harvard is. Ezt nemsokára évi 120 ezer dollárra tervezik emelni, amibe a magyar családok 99,9 százaléka beletartozik. Áron és én is nagyvonalú pénzügyi segélyt kaptunk, aminek a segítségével nem kell a családunknak nagy áldozatot hozni, hogy a világ legszínvonalasabb oktatásában részesülhessünk.

Hogyan tudnak elérni titeket az érdeklődők?

Áron: Az academy.hu weboldalunkon található űrlap segítségével ingyenes konzultációt tudnak foglalni az érdeklődők, aminek a keretein belül részletesebben elmondjuk, milyen szolgáltatásokat tudunk nyújtani és hogymivel tudjuk diákjaink felvételi esélyeit maximalizálni.

Azon kívül, hogy ti valóban a célegyetemekre jártok, miben tudtok még többet nyújtani, mint a többi hasonló szolgáltatást nyújtó szervezet?

Olivér: A szolgáltatásunk magas színvonalának egyik kulcsa, hogy teljes mértékben személyre szabható: a mentorált céljaihoz, eddigi eredményeihez, személyiségéhez és akadémiai érdeklődési köréhez igazítunk mindent. Egyes elemek akár ki is hagyhatóak a csomagból. Elképzelhető például, hogy valakinek nincs szüksége az amerikai SAT-tesztre történő felkészítésre, mert már korábban megcsinálta, ebben az esetben a program ezen komponensére természetesen nincsen szüksége.

Sok sikert kívánunk a vállalkozásotokhoz, reméljük sok magyar diák álmát valóra fogjátok váltani!

-