3+1 tipp a munkahelyek újraindításához

Bár egyre több jel utal arra, hogy a koronavírus-járvány intenzitása fokozatosan csökken, a fertőzés veszélye továbbra is fennáll, ezért a cégek működését csak fokozott körültekintéssel lehet újraindítani.
Dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda munkajogásza hívja fel a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra.

1. Akadályozzuk a járvány terjedését!

Az elsődleges feladat e téren a kockázatértékelések aktualizálása és olyan ellenőrző intézkedések bevezetése, amelyekkel kizárható vagy minimalizálható a járvány megjelenése vagy elterjedése a munkahelyen.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Információs Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work) által a napokban kiadott uniós iránymutatás számos hasznos javaslatot tartalmaz az újranyitáshoz kapcsolódóan. Ezek egy részét a cégek már bevezették a veszélyhelyzet kezdetekor - például az otthoni munkavégzést, a maszkok és fertőtlenítőszerek használatát, illetve a figyelmeztető-tájékoztató feliratok elhelyezését.

A legnagyobb kihívás a munkavállalók utaztatása, illetve a közösségi terek - öltözők, étkezők, pihenők - megfelelő kialakítása, használatuk korlátozása.

Amennyire lehet, mellőzni kell a közösségi közlekedést - ebben a cég több parkolóhely vagy kerékpártároló biztosításával segíthet. Indokolt lehet a közösségi terek használatára vonatkozó szabályok módosítása annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen munkavállalók érintkezését.

Törekedni kell a munkavállalók fizikai elkülönítésére, és ahol ez nem megoldható, ott a cél az, hogy a személyes kontaktus az emberek között 15 percnél ne tartson tovább.

Át kell gondolni a beléptetés szabályait is, fokozott figyelmet fordítva a munkajogi és adatvédelmi követelményekre, illetve az ezekhez megalkotandó vagy módosítandó szabályzatokra.

Sok cég gondolkodik például a testhőmérséklet ellenőrzésén a munkahelyre való belépéskor, de a magyar adatvédelmi hatóság alapvetően ellenzi ennek bevezetését. Így alapos vizsgálatot és előkészületet igényel, hogy egy ilyen ellenőrzés mikor és hogyan lehet szabályszerű.

2. A visszatérés legyen fokozatos

Munkavédelmi, egészségügyi szakemberek és a munkavállalók képviselőinek bevonásával érdemes biztonságos, de működőképes visszatérési ütemtervet kidolgozni.

Minél kevesebb munkavállaló van a munkahelyen, annál kisebb a fertőzés veszélye. Ezért lehetőség szerint törekedni kell a fokozatos visszatérésre: akik továbbra is tudnak otthon dolgozni, maradjanak otthon.

A munkahelyre való visszatérés fokozott egészségügyi kockázatot jelenthet, így érdemes az egyéni körülményeket is figyelembe venni. A munkáltatónak mindenkor a méltányos mérlegelés elve szerint kell eljárnia, a magasabb kockázati csoportba tartozó munkavállalókra különös figyelmet fordítva. A lehetőségekhez mérten tekintettel kell lenni a munkavállalók személyi és családi körülményeire, speciális nehézségeire.

A munkáltató főszabály szerint nem kérhet a munkavállalóktól egészségi állapotukra vonatkozó adatot, így nem is feltétlenül kell tudnia, hogy melyik munkavállalója sorolandó a magasabb kockázati csoportba. Ha viszont ilyen körülményről tudomást szerez, akkor erre tekintettel kell lennie.

3. Át kell szervezni a munkavégzést

Az újrakezdés számos munkaszervezési kérdést is felvet. Ha kevesebb a feladat, mint a veszélyhelyzet előtt, akkor kevesebb munkavállalóra van szükség. Annak érdekében, hogy minél kevesebb elbocsátásra legyen szükség, felmerülnek a költségcsökkentő vagy munkahelymegtartó megoldások (pihenőidő, szabadságkiadás, állami támogatások igénybevétele).

Ebben a helyzetben is fontos szerepet kap az egyenlőtlen munkaidőbeosztást lehetővé tevő szabályok rugalmas alkalmazása, különösen a speciális új szabályok szerint már akár 2 évre növelhető munkaidőkeret.

A munkahelyek megtartására igénybe vett állami támogatás esetén a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, saját szabályai megfelelnek-e az adott támogatásra vonatkozó feltételeknek. A visszatéréskor alkalmazott munkaidőbeosztási szabályok összhangban kell legyenek a támogatási feltételekkel - például a csökkentett munkaidővel -, a változásokat pedig minden esetben be kell jelenteni a támogató hivatalnak.

Célszerű felkészülni magasabb arányú hiányzásokra, az esetleges megbetegedések vagy a hozzátartozók ápolása miatt. Az otthoni munkavégzésben dolgozók esetében pedig a munkaidőnyilvántartás és a munkavégzés ellenőrzése állítja kihívások elé a munkáltatókat.

Visszatéréskor szükséges lehet a korábban módosított munkaszerződések újbóli változtatása és az új helyzethez igazítása, többek között a munkaidőbeosztás, a munkafeladatok és bérezés tekintetében.

3+1 Tájékozódjunk és tájékoztassunk!

Ahogy a vírushelyzet, a jogszabályi környezet is napról napra változik, ezért a naprakész információk most még nagyobb jelentőséggel bírnak. A munkáltatóknak kötelessége a folyamatos tájékozódás és a munkavállalók informálása az őket érintő változásokról.

A munkavállalónak szintén haladéktalanul jeleznie kell a munkáltatónak minden olyan körülményt, ami a munkavégzését befolyásolhatja. Érdemes megvizsgálni, hogy a tájékoztatási módok, a gyakoriság megfelelő, jól működik-e a megváltozott helyzetben is, nincs-e szükség például az online lehetőségek szélesebb körben való alkalmazására, pontosabb szabályozására.