5 perces sétákkal kell megszakítani az ülőmunkát
Óránként 5 perces sétával érdemes megszakítani az ülőmunkát. Ez egy tanulmány szerint javítja a hangulatot, csökkenti a letargiát és az éhségrohamokat, anélkül, hogy rontaná a figyelmet és a koncentrációt, számol be a New York Times. Újévi "reformnak" nem is rossz elhatározás, amit kellő tudatossággal meg is valósíthatunk.
Aki egész nap asztalnál ül vagy irodai munkát végez, annak jó újévi fogadalom lehet, hogy ráveszi magát óránként 5 perc sétára. Ez egy tanulmány szerint többet ér, mintha a munkanap előtt járna valaki egy kiadósabbat. Lehet a folyóson, az irodaépület lépcsőházában vagy akár az irodában "keringeni" egyet.
Már nem egy vizsgálat megállapította, hogy napi 8-9 óra ülőmunka növeli a cukorbetegség, a depresszió és az elhízás kockázatát, azokhoz képest, akiknek több lehetőségük van a mozgásra. Ezekre a kutatási eredményekre érkezett az álló munkavégzés és a futópados íróasztal, mint lehetséges megoldás egyes munkahelyeken. Ezek azonban nem olcsó, és sok helyen nem működőképes megoldások.
A novemberben az International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity című lapban megjelent tanulmányt megalapozó vizsgálatot a coloradói egyetem és a Johnson & Johnson közösen készítette.
Meghívtak 30 ülőmunkát végző alkalmazottat a vizsgálatba, akiken számos vizsgálatot végeztek el, és kérdőíveket töltettek ki velük a hangulatukról, hogy mennyire fáradtak vagy energiával teltek stb. Majd három alkalommal hatórás munkanapot szimuláltak a résztvevőkkel, egy esetben csak egészségügyi szünetekkel, egy másik alkalommal 30 perces sétával a munkanap elején, a harmadik látogatáskor pedig minden órát közepes intenzitású sétával kezdtek, öt percig.
Rendszeres vérvételekkel (stresszhormon) és kérdőívvel (energiaszint, hangulat, fáradtság, étvágy) követték az alanyok állapotát és döntéshozatali képességüket is tesztelték minden alkalommal.
Az eredmények azt mutatták, hogy mindenki sokkal jobban érezte magát, ha nem folyamatos volt az ülés 6 órán keresztül, és az ötperces megszakítások még jobb eredményeket hoztak, mint az egybefüggő séta a nap elején. A dolgozók vidámabbak, energikusabbak, kevésbé fáradtak voltak, valamint nem kívántak (kizökkentő tevékenységként) annyira enni. A stresszhormonok szintje és a kognitív képességek nem változtak.
A vizsgálatból azt a következtetést vonták le, hogy kismértékű rendszeres mozgás is nagyon sokat adhat a jóllét szempontjából, a koncentrációt viszont nem befolyásolja negatívan.
New York Times
Már nem egy vizsgálat megállapította, hogy napi 8-9 óra ülőmunka növeli a cukorbetegség, a depresszió és az elhízás kockázatát, azokhoz képest, akiknek több lehetőségük van a mozgásra. Ezekre a kutatási eredményekre érkezett az álló munkavégzés és a futópados íróasztal, mint lehetséges megoldás egyes munkahelyeken. Ezek azonban nem olcsó, és sok helyen nem működőképes megoldások.
A novemberben az International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity című lapban megjelent tanulmányt megalapozó vizsgálatot a coloradói egyetem és a Johnson & Johnson közösen készítette.
Meghívtak 30 ülőmunkát végző alkalmazottat a vizsgálatba, akiken számos vizsgálatot végeztek el, és kérdőíveket töltettek ki velük a hangulatukról, hogy mennyire fáradtak vagy energiával teltek stb. Majd három alkalommal hatórás munkanapot szimuláltak a résztvevőkkel, egy esetben csak egészségügyi szünetekkel, egy másik alkalommal 30 perces sétával a munkanap elején, a harmadik látogatáskor pedig minden órát közepes intenzitású sétával kezdtek, öt percig.
Rendszeres vérvételekkel (stresszhormon) és kérdőívvel (energiaszint, hangulat, fáradtság, étvágy) követték az alanyok állapotát és döntéshozatali képességüket is tesztelték minden alkalommal.
Az eredmények azt mutatták, hogy mindenki sokkal jobban érezte magát, ha nem folyamatos volt az ülés 6 órán keresztül, és az ötperces megszakítások még jobb eredményeket hoztak, mint az egybefüggő séta a nap elején. A dolgozók vidámabbak, energikusabbak, kevésbé fáradtak voltak, valamint nem kívántak (kizökkentő tevékenységként) annyira enni. A stresszhormonok szintje és a kognitív képességek nem változtak.
A vizsgálatból azt a következtetést vonták le, hogy kismértékű rendszeres mozgás is nagyon sokat adhat a jóllét szempontjából, a koncentrációt viszont nem befolyásolja negatívan.
New York Times
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni