7 százalékos béremelést kaphatnak a közszféra dolgozói
Úgy tűnik, a bérminimumok gyors emelése ellenére nem kívánja a korábban tervezettnél lényegesen nagyobb ütemben növelni a közszféra dolgozóinak bérét a kormány - írja a vg.hu.
Nem számol további jelentős béremeléssel a közszférában a legkisebb kereset 15 és a szakképzettséggel rendelkező dolgozók bérminimumának 25 százalékos emelése kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ez derül ki a tárca számításaiból - írja a vg.hu.
A minisztérium - mint a Portfoliónak átadott kimutatásából kiderült - jövőre 40 milliárdos többletköltséggel számol a bérminimumok emelése miatt, ami nagyjából annyit jelent: szinte csak azoknál kalkulálnak a korábban tervezettnél nagyobb növekedéssel, akik valóban a meghatározott minimumok alá esnek. Az NGM lapzártánkig nem reagált a vg.hu a témát érintő kérdéseire.
A jövő évi költségvetésben összesen több mint kétezermilliárd forintos keret szerepel személyi juttatások címén, ehhez további 551 milliárd forint járulékokra szánt összeg társul. Ez utóbbiból a járulékcsökkentés miatt mintegy 100 milliárd forintot takarít meg az állam (ezt azonban az NGM saját számításában inkább levonta a járulékcsökkentés árából, és úgy mutatta ki, mintha ennyivel kevesebb esne ki a költségvetésből az intézkedés nyomán).
A költségvetésben a kormányzat összesen 5 százalékos átlagos béremeléssel számolt a közszférában, ami leginkább a korábban bevezetett életpályamodellek továbbvitelének köszönhető. A bérkeretek a költségvetési tervben összességében azonban így is 12 százalékkal emelkednek - aminek részben a korábbi bérintézkedések áthúzódó hatása az oka.
A jövő évi büdzsében eleve számos területen terveztek béremelést, és a kiadási kereteket tovább növelik az idén év végi keresetemelések is. Például: az egészségügyi dolgozók novembertől kapják meg a nekik megígért bérfejlesztés nagyobb (átlagosan 26 százalékos emelést jelentő) szeletét, míg jövő ilyenkor további 12 százalékkal növekedhetnek a juttatások.
Ez a költségekben az ideihez képest összesen 24 százalékos bővülést jelent, amivel már eleve számolt a büdzsé. De ugyanúgy lehetett kalkulálni a rend- és honvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban foglalkoztatottak vagy az adóhivatali munkatársak 5 százalékos fizetésemelésével (ezek bejelentett intézkedések voltak tavaly is) vagy az állami tisztviselők emelkedő béreivel.
Összességében 225 milliárd forinttal nagyobb bérkeret szerepel a jövő évi költségvetésben az ideinél, amely a kormányhivatalokban, a járási hivatalokban, az igazságügyben és a szociális területen dolgozók, valamint a pedagógusok, a bölcsődei nevelők és a kulturális szféra közalkalmazottainak emelését is tartalmazza.
A kormányzati szereplők mostanában ezeket a korábban elhatározott emeléseket jelentik be ismételten.
A korábban elhatározott bérfejlesztések eredményeként a fizetések természetesen a legtöbb területen meghaladják majd a jelentősen megemelt, jövőre már 128 ezer forintot megközelítő minimálbér szintjét - nagyobb gond a szakképzetteknek kötelezően kifizetendő összeg, amely 161 ezer forint fölé emelkedik.
Ez ugyanis annyit jelent, hogy több területen ismét összecsúszik a bértábla: az egészségügyben az ápolóknál vagy a szociális területen dolgozóknál úgy egészében nem lesz túl nagy a különbség a kezdők és a 20-30 éves tapasztalattal ott dolgozók fizetése között. Az, hogy a nemzetgazdasági tárca csupán a bérköltségek 2 százalékos további emelkedésével számol, azt jelenti, hogy az átlagosan 5 százalékos béremelési ütem 7 százalékosra nőhet majd.
VG
A minisztérium - mint a Portfoliónak átadott kimutatásából kiderült - jövőre 40 milliárdos többletköltséggel számol a bérminimumok emelése miatt, ami nagyjából annyit jelent: szinte csak azoknál kalkulálnak a korábban tervezettnél nagyobb növekedéssel, akik valóban a meghatározott minimumok alá esnek. Az NGM lapzártánkig nem reagált a vg.hu a témát érintő kérdéseire.
A jövő évi költségvetésben összesen több mint kétezermilliárd forintos keret szerepel személyi juttatások címén, ehhez további 551 milliárd forint járulékokra szánt összeg társul. Ez utóbbiból a járulékcsökkentés miatt mintegy 100 milliárd forintot takarít meg az állam (ezt azonban az NGM saját számításában inkább levonta a járulékcsökkentés árából, és úgy mutatta ki, mintha ennyivel kevesebb esne ki a költségvetésből az intézkedés nyomán).
A költségvetésben a kormányzat összesen 5 százalékos átlagos béremeléssel számolt a közszférában, ami leginkább a korábban bevezetett életpályamodellek továbbvitelének köszönhető. A bérkeretek a költségvetési tervben összességében azonban így is 12 százalékkal emelkednek - aminek részben a korábbi bérintézkedések áthúzódó hatása az oka.
A jövő évi büdzsében eleve számos területen terveztek béremelést, és a kiadási kereteket tovább növelik az idén év végi keresetemelések is. Például: az egészségügyi dolgozók novembertől kapják meg a nekik megígért bérfejlesztés nagyobb (átlagosan 26 százalékos emelést jelentő) szeletét, míg jövő ilyenkor további 12 százalékkal növekedhetnek a juttatások.
Ez a költségekben az ideihez képest összesen 24 százalékos bővülést jelent, amivel már eleve számolt a büdzsé. De ugyanúgy lehetett kalkulálni a rend- és honvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban foglalkoztatottak vagy az adóhivatali munkatársak 5 százalékos fizetésemelésével (ezek bejelentett intézkedések voltak tavaly is) vagy az állami tisztviselők emelkedő béreivel.
Összességében 225 milliárd forinttal nagyobb bérkeret szerepel a jövő évi költségvetésben az ideinél, amely a kormányhivatalokban, a járási hivatalokban, az igazságügyben és a szociális területen dolgozók, valamint a pedagógusok, a bölcsődei nevelők és a kulturális szféra közalkalmazottainak emelését is tartalmazza.
A kormányzati szereplők mostanában ezeket a korábban elhatározott emeléseket jelentik be ismételten.
A korábban elhatározott bérfejlesztések eredményeként a fizetések természetesen a legtöbb területen meghaladják majd a jelentősen megemelt, jövőre már 128 ezer forintot megközelítő minimálbér szintjét - nagyobb gond a szakképzetteknek kötelezően kifizetendő összeg, amely 161 ezer forint fölé emelkedik.
Ez ugyanis annyit jelent, hogy több területen ismét összecsúszik a bértábla: az egészségügyben az ápolóknál vagy a szociális területen dolgozóknál úgy egészében nem lesz túl nagy a különbség a kezdők és a 20-30 éves tapasztalattal ott dolgozók fizetése között. Az, hogy a nemzetgazdasági tárca csupán a bérköltségek 2 százalékos további emelkedésével számol, azt jelenti, hogy az átlagosan 5 százalékos béremelési ütem 7 százalékosra nőhet majd.
VG
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Teljesítménymenedzsment képzés A teljesítménymenedzsment rendszer elemeinek megismerése és a résztvevők felkészítése egy eredményes teljesítménymenedzsment rendszer bevezetésére és működtetésére.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon