800-1000 magyar coach van - helyzetelemzés a szakmáról

Az angol nyelvű cikk Ábri Judit ICF PCC akkreditált executive coach tollából született, aki immár 4 éve a Coaching Határok Nélkül (CHN) szervezője. Nemzetközi kapcsolatait is segítségül hívva a CHN-en járt brit coachok idézeteivel színesítette három oldalas cikkét. „Úgy hiszem, hogy ha ismert coachok – is - beszélnek magyarországi benyomásaikról az vonzóbbá teheti a cikk elolvasását a brit olvasók számára, mert azontúl, hogy megismerik egy másik ország coaching helyzetét így tudnak mihez vagy kihez viszonyítani.” – mondta Ábri Judit.

A cikk a magyar coaching helyzet leírásakor két szót emel ki: bizalom és pénz

A coaching hozzávetőlegesen 10 évvel ezelőtt indult el Magyarországon és idő kellett, ahhoz, hogy a bizalom ezen fiatal szakma iránt kialakuljon. És még több idő kellett, ahhoz, hogy a coachok munkája iránti tisztelet és elismerés is kitapintható legyen. Ez a folyamat még nem ért véget. A pénzre vonatkozóan pedig azt a megfigyelést lehet tenni, hogy habár a cégek egyre többet költenek coachingra a coachok óradíja lefelé mozog.
Itthon az ICF (International Coach Federation – Nemzetközi Coach szövetség) a legismertebb és legnépszerűbb nemzetközi coach szervezet közel 70 ACC és PCC akkreditált coach-csal. Két magyar ICF MCC azaz mestercoach-csal is büszkélkedhetünk, de ők nem itthon élnek. Hegedűs Dóra személyében 2012-es ICF díjazottunk is van, ami az elbocsátott MALÉV dolgozókat támogató első magyar coaching CSR projektnek köszönhető, amiben közel 50 hazai coach vett részt.

Nemzetközi tudást Magyarországra a Coaching Határok Nélkül (CHN) hoz - hónapról hónapra olyan ismert és elismert előadók személyében, mint Myles Downey, John Whitmore, Professor David Clutterbuck, Professzor Jonathan Passmore, Robert Dilts és még sokan mások, akik az elmúlt években workshopot tartottak Budapesten.

Magyar coachok

Komócsin Laura a magyar DIADAL coaching modell egyik kidolgozója és tanítója úgy látja, hogy multinacionális cégek hozták Magyarországra az igényt a coaching iránt, először külföldi coachokat alkalmazva. Később magyar coachok is lehetőséget kaptak, miután kiépült a bizalom feléjük és a költségcsökkentés is az előtérbe hozta a magyar coachok alkalmazását. „Coaching először csak a csúcsvezetőknek járt, de mára a szervezet többi szintjén is már elérhető.” – mondta Komócsin Laura.
Coach szervezetek terén a Magyarországi Coach-Szervezetek Szövetségének a megalakulása 2012-ben fontos lépés volt a szakma tisztulása felé, hogy ezáltal is nőjön a bizalom a hazai coachok iránt. Legnagyobb érdeme a Szövetségnek a szakmai Etikai Kódex megalkotása volt.

Hozzávetőlegesen 800 – 1000 coach működik hazánkban. Több mint 24 coach iskola ígér valamilyenfajta coachképzést. Állásukat vesztett vezetők gyakran minden végzettség nélkül könnyen nevezik magukat coachnak hisz manapság ez egy népszerű szakma. Sokan kiegészítő tevékenységként űzik, de ez még nem indok arra, hogy végzettség nélkül vágjanak bele.

„Jó képesítéssel és minősítéssel bíró coachként kell megalapoznia a hírnevét annak, aki meg akar élni belőle. Előre látom már azt az időszakot, hogy csak az tud majd megélni coachként, aki folyamatosan fejleszti önmagát.” – nyilatkozta Erős Ilona a 10 éves Gestalt alapokon működő FLOW Coach Iskola vezetője.

Coaching a munkahelyen

A munkahelyi coaching, azaz a coaching stílust alkalmazó vezetőknek is nő a száma. Ezt előmozdította Julie Starr: Manager as Coach könyvének a magyar kiadása (fordította Szabó Tamara és Ábri Judit) Coachszemlélettel a munkahelyen címmel.

A Nestlé Magyarország kiemelkedő példája a coaching különböző szintű és mélységű szervezeti jelenlétének. A coaching alkalmazása a felhatalmazó vezetői stílust szolgálja a vállalatnál. „A coaching bizalmat és önbizalmat épít és továbbfejleszti a meglévő visszajelzés adási gyakorlatot. Szervezeti kultúránknak szerves része. A bizalom adja az alapokat a csapatmunkához. A coaching felszabadítja a korlátokat és teret ad mindannak, amit az emberek képesek megcsinálni, segít kezelni a változást és előmozdítja a rugalmas döntéshozatali folyamatot ott, és amikor kell.” – mondta Michael Nixon Nestlé Magyarország CEO-ja.

A hagyományos magyar vállalatoknál a coaching még nem része automatikusan a vezetői eszköztárnak. Még van tanulni való ezen a téren. Ez szintén igaz a magyar kkv szektorra is. Vezetők, akik már kaptak coachingot volt, hogy kedvet éreztek, hogy tanulják is és így utána már ők is adták tovább ezt a szemléletet, sok sikerélménnyel ötvözve.

Juhász Roland nagyvállalati vezető így nyilatkozott coaching tevékenységéről és az eredményekről: „Több időt töltök az embereim fejlesztésével és támogatásával. Eredményként elégedett vagyok azzal a tartós változással, amit a csapatom teljesítményében és hozzáállásában tapasztalok.” A magyar coachok abban bíznak, hogy Juhász Rolandhoz hasonlóan egyre több menedzser látja majd szükségességét és hasznát a coachingnak.

A minőségi igény és a minőségi coaching azok, amik ezt a szakmát Magyarországon előrébb viszik a jövőben. Mindannyian ebben bízunk.

Ábri Judit