Bár a magyaroknak a fizetés a legfontosabb szempont a munkahelyválasztásban, egy konkrét döntési helyzetben többségük lemondana a pénz egy részéről, ha cserébe támogatóbb közegben dolgozhatna. A Nyitottak Vagyunk és a Magyar Telekom reprezentatív országos felmérésében azt vizsgálták, mit jelent a magyaroknak a jó munkahely.

A hagyományos, napi 10-12 órás vezetői jelenlétre épülő struktúra sok kisgyermekes nő karrierjét megakasztja. Egy friss ausztrál kutatás szerint a részmunkaidős vezetői pozíciók és a társigazgatói (co-CEO / job-sharing) modellek jelenthetik a megoldást arra, hogy a tehetséges szakemberek ne szoruljanak ki a felsővezetésből, és ne kelljen választaniuk a család és a karrier között.

A GRiD friss kutatása szerint a munkáltatók 31 százaléka részesíti előnyben a megelőző jellegű egészségügyi és well-being támogatásokat. Az október 10-i Mentális Egészség Világnapja előtt közzétett adatokból kiderül, hogy a cégek több mint fele nyújt segítséget a stressz kezeléséhez és a lelki ellenállóképesség fejlesztéséhez.

Miért a zuhany alatt ugranak be a legjobb üzleti megoldások? Nem a véletlen műve: amikor nem fókuszálunk konkrét feladatra, az agy alapértelmezett hálózata sokkal aktívabbá válik. Ez a rejtett üzemmód felel a kreativitásért és a memória rendszerezéséért. Ha azonban a nap minden üresjáratában a telefonunkat nyomkodjuk, elfojtjuk ezt a hálózatot, ami bizonyíthatóan rontja a teljesítményt és kiégéshez vezet.

Sokan vasárnap is dolgoznak azért, hogy nyugodtabban induljon a hétfő, és ne egyszerre zúduljanak rájuk az üzenetek, feladatok és határidők. Egy vezetői coach szerint azonban éppen ezzel vehetjük el magunktól azt a pihenőidőt, amelyre a következő munkahéthez szükségünk lenne.

A sikeres magyar és lengyel női vezetőkről készült - még nem publikált - kutatás rámutat, hogy karrierjük fókuszában nem a magánéleti logisztika, hanem a vezetés valódi szakmai kérdései és a belső motiváció állnak. Három egyetem kutatójának előzetes összefoglalója.

Van egy dán szó, amely azonnali megoldást kínál a mindennapi munkahelyi bosszúságokra. Egy félreküldött e-mail vagy egy elrontott mondat a megbeszélésen sokszor az egész napunkat tönkreteszi, a halmozódó frusztrációt pedig óhatatlanul hazavisszük a családi asztalhoz. A dánok válasza erre a Pyt (ejtsd: püt) – az elengedés és a mentális újraindítás eszköze, amely véd a kiégéstől, és segít megőrizni a békét.

A nyári élmények és a természetközeli kalandok után az irodai valóság fojtogatóan hathat. A szabadság utáni fásultság nem a munkavállalók hanyagsága, hanem biológiai és pszichológiai tény: a fókuszvesztés a visszatérést követően akár 20%-os teljesítményromláshoz is vezethet. Szigorú számonkérés vagy teljes passzivitás? Megmutatjuk, mit tehet a HR és a vezetés a nyár végi hullámvölgy áthidalására.

A HR-osztályokra gyakran érkeznek tréningigények olyan problémák miatt, mint a konfliktuskerülés vagy a gyenge számonkérhetőség. Azonban sokszor a látványos viselkedés csak a jéghegy csúcsa: a valódi ok a szervezeti kultúrában vagy a folyamatokban rejlik, amin egy workshop önmagában nem segít.

Az AI egyre több feladatot vesz át, ezért sokan attól tartanak, hogy a munkájuk is veszélybe kerülhet. Andrea Wasserman vezetői karriercoach szerint azonban nem a pánik, hanem a tudatos alkalmazkodás a megoldás. A szakértő négy olyan lépést mutat be, amelyeket már a következő 30 napban érdemes megtenni, hogy növeljük értékünket a munkaerőpiacon.

Sokan érzik úgy, hogy 50 év felett már késő új karriert kezdeni, pedig egyre több példa bizonyítja ennek az ellenkezőjét. Vannak, akik 60 vagy akár 70 évesen indítottak sikeres vállalkozást, szereztek diplomát vagy váltottak teljesen új pályára. Történeteikből 11 olyan tanulság rajzolódik ki, amely bárkinek segítséget jelenthet, aki újrakezdené a szakmai életét.

A globális gazdasági bizonytalanság és a technológiai átalakulás állandó nyomás alatt tartja a szervezeteket. A CoachHub viselkedéskutatói három olyan kulcsfontosságú trendet azonosítottak, amelyek 2026-ban alapjaiban írják át a vezetésről és a teljesítményről alkotott elképzeléseinket.

Hiába alszunk eleget vagy veszünk ki néhány nap szabadságot, sokan mégis úgy érzik, mintha teljesen lemerültek volna. A spiritualitás ezt „energetikai fáradtságnak” nevezi, a pszichológia pedig érzelmi kimerülésről, kognitív túlterhelésről és krónikus stresszről beszél. A jelenség ugyanaz, a magyarázat eltér – de a HR számára mindkettő fontos tanulságokat hordoz.

A pszichológiai biztonság alapjaiban határozza meg a vállalati kultúrát és a csapatok valós teljesítményét. Azonban a legfrissebb nemzetközi kutatások szerint a munkavállalók a legkevésbé sem érzik biztonságban magukat a jelenlegi munkapiacon, az elkötelezettség, ami pszichológiai kötődést jelent a munkahelyhez, a csapathoz és a munkához, mélyponton van. Nézzük, mit jelent a gyakorlatban?