Az Országos Önbizalomnövelde Program közel 100 önkéntes Önbizalom nagykövettel azt tűzte ki célként, hogy 3 éven belül a magyar átlag önbizalomszint érje el a nemzetközi átlagot, amihez ingyenes félnapos Önbizalomnövelde alkalmakat szerveznek, Facebook csoportjukban inspiráló, magabiztosságot növelő sikertörténeteket és self-coaching eszközöket osztanak meg.

Mit tegyünk, hogy az alkalmazott tényleg felvegye a védőkesztyűt? Ne nyissa meg az adathalász linket? Hogyan vegyük rá, hogy viselkedését, megszokásait megváltoztassa a cég és nem mellesleg saját érdekében? Az alkalmazkodás, a viselkedésünk megváltoztatása vitathatatlanul az egyik legfontosabb képességünk. Ugyanilyen fontos, hogy hatással legyünk mások viselkedésére. Mégsem tanítják az iskolákban (és a munkahelyeken se) a viselkedésváltoztatás folyamatát és elemeit. A Gerlei Béla a Karrier Intézet alapítója írásában a viselkedéstervezés alapjait mutatja be.

Társadalmunkban az önbizalom, a magabiztosság kérdése kulcsfontosságúvá vált és ennek alacsony szintje munkaerőpiaci és nemzetközi versenyhátrányt is jelenthet. Az önbizalomszint növelése kiemelt jelentőséggel bír, hiszen segít az emberek számára a mindennapi akadályok leküzdésében és abban, hogy sikeresebbek és boldogabbak lehessenek.

Amikor valaki felmond, általában arra gondolunk, vagy azt a leegyszerűsített választ kapjuk az éppen távozó kollégánktól, hogy nem volt elégedett — vagy a fizetésével, vagy a főnökével. E két gyakran emlegetett tényezőnél azonban érdemes mélyebbre ásnia mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak, ha meg akarják érteni, milyen mozgatórugói lehetnek annak, ha valaki elhagy egy munkahelyet.

A vezetők megpróbálják visszaterelni a munkavállalókat az irodákba, legalább hibrid munkavégzésbe. De hogyan nyúljanak ehhez a rendkívül kényes témához? Hiszen az emberek sok helyen megszokták a home office-t, sőt elvárás lett. Sokaknak nincs kedve visszatérni. A hajcsár vezetők ideje lejárt, de milyen eszközök segíthetik őket? Például a kimaradás érzése és az együttlét élménye. Hadobás Bernadett élménybeszámolója a Watson team coaching konferenciáról, ami ezeket a kérdéseket feszegette.

Mi a közös a koronavírus-járvány miatt home office-ba kényszerült csapatokban és a 740 kilométeres futóverseny résztvevőiben? Mit tudhat a toborzásról egy extrém sportoló, és mit tehet egy munkáltató az embereiért, ha a járvány alatt kiderül: a kollégák fele gondoskodik otthon valakiről? Az ICF HR Brand(em) konferenciáján jártunk.

Az életünk jelentős részét munkával töltjük, amely hatással van a mindennapi közérzetünkre, hangulatunkra, az emberi kapcsolatainkra, sőt, még az egészségünkre is. Ezért nagyon nem mindegy, milyen foglalkozást választunk magunknak, ahogy az sem, milyen körülmények között dolgozunk, kik vesznek minket körül, illetve milyen vezetőnk van. Mi hiányzik a jó választáshoz? Hogyan találjunk olyan munkahelyet, foglalkozást, ahol élvezet lehet a munka? Polgár Zita, vezetői és önismereti mentor segít.

Az elmúlt két évben csökkent a női felsővezetők aránya a magyar cégek élén, a targoncavezetők fele viszont nő. A férfiak nélkül nincs társadalmi változás, a nemek közötti egyenlő bérezés megteremtéséhez pedig politikai akaratra is szükség van - derült ki a többi között az Egyenlítő Alapítvány Nőnapi Konferenciáján.

A háború következtében elszenvedett veszteségek, nehézségek, mentális krízishelyzetek kezelésére szövetkeztek segítő szakemberek, ingyenes események, kiscsoportos konzultációk, tájékoztatók tartásával. A márciusban indult HOPEGUIDE oldal a segítséget keresőknek egy felületen teszi elérhetővé különböző szervezetek ingyenes, csoportos eseményeit és tájékoztatóit, amelyekkel a háborús aggodalmakra reagálnak.

Nem ördögtől való a fluktuáció a munkahelyen, ám az esetek többségében a cégnek foglalkoznia kell a munkavállalók távozásával, cserélődésével. A HR eszköztára hatalmas, ám nincs tuti recept és csak alapos elemzés után szabad bármihez is nyúlni. Hogyan lehet megelőzni és csökkenteni a fluktuációt? Milyen olcsó és drága megoldások kínálkoznak? Jáhny Ákossal, a Get Work Trend munkaerő-kölcsönző vezetőjével és Orosi Enikő HR vezetővel beszélgettünk, akik szerint a megtartás lett az új toborzási forma.

Több mint tizenöt évig dolgozott nagyvállalati környezetben értékesítési vezetőként Laczkó Erika, amikor úgy döntött, hogy karriert vált: először alkotói szabadságra ment, majd pályát módosított, így ma már mentálhigiénés szakemberként, kompetenciafejlesztő trénerként segíti az embereket. Gonda Gréta interjúja.

Kulturális sokkot általában az él meg, aki külföldre költözik, ahol egy más kultúrában kell boldogulnia, beilleszkednie az új környezetbe. A kulturális sokk megtapasztalásához azonban nem feltétlenül kell országot váltanunk. Hasonló hatás érhet minket, ha munkahelyet váltunk és egy teljesen eltérő munkakörnyezetben kell helyt állnunk. De mit is jelent ez pontosan, és mit lehet tenni az enyhítésére? Erről ír saját tapasztalatból Bedecs Andrea, executive coach, tréner.

Kinyerhetők-e valós információk az exit interjúból? Egyáltalán hogyan csökkenthető az exit interjúk előfordulási aránya vagyis a fluktuáció? Hogyan lehetne elejét venni a felmondásnak?

Egy jó mentorkapcsolatban működik a kémia. Ráadásul mentor és mentorált kölcsönösen ad egymásnak a folyamat során, sőt gyakorlati tanácsokat, saját tapasztalatokat is megoszthatnak, ami lehetőséget ad az iparágak közötti kommunikációra is. Orbán Anita, a Vodafone vezérigazgató-helyettese és Makai Melinda, a Shell globális marketingmenedzsere alkot július óta párost a HBLF Nemzetközi X Mentor Programjában. Meséltek a HR Portalnak tapasztalataikról.