A boldogság 3 alappillére

A stressz, - amint azt kutatások mutatják, - korunk egyik legnagyobb egészségügyi rizikófaktora. Stressz tűrő képességünk nagymértékben függ a rezilienciánktól. A reziliencia a mentális ellenálló képesség. Ennek alapja a rugalmasság. A rugalmas viselkedés azt jelenti, hogy egy adott külső feszültség, nyomás hatására bekövetkezett változás nem maradandó, tehát vissza tudunk pattanni normális állapotunkba. Pl. feszültség, nyomás megszűntével egy rugalmas test (és maga az ember is) visszanyeri eredeti alakját, kiinduló szellemi és fizikai formáját. Azonban van egy határ, ahol az alakváltozás már nem rugalmas és törés, szakadás következik be. Minden ember ki van téve különböző stresszhelyzeteknek. Egy vezetőnek általában gyakran kell nagyobb intenzitású stresszt elviselnie, ezért számára létfontosságú lehet a reziliencia képessége.

Stressz, ami jól jön

A stressz és a teljesítmény között nem lineáris az összefüggés. Kimutatták, hogy a különböző mértékű nyomás, feszültség eltérő módon hat a teljesítményre. Alacsony nyomás azt eredményezi, hogy a teljesítmény nem lesz magas, sőt egy idő után még csökken is. „Jól elvan” az ember, úgy hogy alig mozog valami körülötte. Olyan személyeknél, akik aktívak, kezdeményezők, teljesítmény orientáltak, az alacsony nyomásszint unalmat eredményez. Van egy olyan stressz szint, amely még kényelmes, de már nem olyan alacsony. Ennek hatására a teljesítmény kicsit nő, de állandósulva alacsonyabb szinten marad, hiszen ez a helyzet még mindig kényelmesnek tekinthető. A rugalmasság fizikusi meghatározásának metaforáját használva, ez a feszültség még nem eredményez túl nagy alakváltozást, így az ébredő rugalmas erő, amellyel munkát végeztethetünk nem túl nagy.
Rose egy kérdéssorral méri fel, hogy ki mennyire reziliens
Milyen az a feszültség, nyomás, amelynél a legtöbbet vehetjük ki a rugalmas rendszerből? Ez az a nyomástartomány, amelyet pozitív stressznek nevezünk. Ez már elég nagy, de megszűntével a rugalmas rendszer még visszanyeri eredeti állapotát, regenerálódásra képes. Ez az a stressz szint, amelyben a legjobb teljesítményt lehet elérni hosszabb távon is.

Tovább fokozva a stresszt, a feszültséget, már a túlzott stressz állapotát érjük el. Nagyon rövid időre nő ugyan a teljesítmény, de ez a nyomás már káros, maradandó változást, károsodást okoz. Egy rugalmas rendszer, amilyen például egy gumiszalag, már nem nyeri vissza eredeti állapotát, megnyúlt, erőtlen, esetleg szakadozott lesz. Az ember esetén pszichikai és testi tünetek jelzik a rugalmasságának határát elérő stressz szintet. Az ezt meghaladó stressz a mérgező, vagy toxikus stressz. Ezt krízishelyzetekben, válságos időkben érezhetjük. Ez olyan mérvű stresszt jelent, amelynek hatására nagyon rövid időre esetleg olyan dolgokat is megtehet valaki, amelyekről maga sem gondolná, hogy képes rá. Az ilyen mértékű nyomás tartósabb fennállása viszont pánikérzethez, kiégéshez a teljesítmény jelentős csökkenéséhez vezet, akár erős fizikai tünetekkel együtt.

Érdemes a korai jelzésekre figyelni: fejfájás, alvászavar, türelmetlenség, megváltozott viselkedés. Saját magunkon nehezebb időben észlelni a tüneteket, de visszajelzéseket kaphatunk kollégáktól, családtagoktól, barátoktól. Egy vezetőnek is figyelnie kell arra, ha munkatársainál a korábban megszokottól eltérő viselkedést tapasztal, akkor talán a túlzottan nagy nyomás eredményezte pszichés panaszok lehetnek a háttérben.

Mi a boldogság? – kutatások alapján…

Érdekes kérdés, hogy milyen összefüggésben van a boldogság és a reziliencia? Dr Rose Aghdami a CHN workshop második felében ezt válaszolta meg. Kutatások szerint három fő eleme van a boldogságnak:

Élvezetes élet (pleasurable life). Ez mást jelent minden embernél, lényege, hogy találja meg azt, ami szórakozást, kikapcsolódást hoz számára.

Az életbe való belefeledkezés (engaged life). Csíkszentmihályi Mihály a flow fogalmát vezette be erre az állapotra, amelyen az ember úgy belemerül abba, amit csinál, hogy megfeledkezik a külvilágról, az időről. Mi az, ami leköt, foglalkoztat a flow élmény szintjén?

Értelmes élet (meaningful life). Ez az az állapot, mikor az ember hasznosnak érzi magát, egy nagyobb valami részének. Úgy érzi, az életének értelme van, az túlmutat önmagán. Valaminek a része - családnak, társadalomnak, közösségnek, amely számára fontos és jó, amiért tenni tud.

Hogyan érhető el a boldogság? Recept nincs, azonban a reziliencia növelése biztosan közelebb visz ennek a három elemnek az eléréséhez, vagyis a boldog élethez. Nézzük meg, mi jellemzi a reziliens, eredményekre törekvő személyeket! Általában aktívan igyekeznek tanulni a nehézségekből, nem vonnak le olyan negatív következtetéseket, ami elvenné életkedvüket. A reziliens emberek azokra a tényezőkre koncentrálnak, amelyekre ráhatásuk van. Elsősorban a saját kezükben vannak cselekedeteik, gondolataik és érzéseik, érzelmeik ellenőrzése, irányítása, és nem a külvilág irányítja őket. Jellemző rájuk a munka-magánélet egyensúlya azaz a munkán kívül is megtalálják azt, ami örömöt és kiteljesedést hoz számukra.

Dr. Rose Aghdami workshopjának fő üzenetét így tudnám összefoglalni:
Légy pálmafa és a viharban eressz erős gyökereket! Viharban is vedd észre a szivárványt! A reziliencia fejlesztése a Te dolgod, dolgozz vele!

Gogolák Zoltán
coach, szervezetfejlesztő