A fluktuáció felerősödése nem HR adminisztrációs kérdés

Nagyon is aktuális témában hívta beszélgetésre tagjait az Amerikai Kereskedelmi Kamara partnereivel: a hazai munkaerőpiac látványos, minden eddiginél drámaibb változásokat produkál napjainkban, amely egyre több szektort, szakmát érint és egyre komolyabb fejtörést okoz a cégvezetők stratégiai gondolkodásában. 2016 nyarának végére Magyarország nagyon közel került a közgazdaságilag értelmezett teljes foglalkoztatottsághoz.

Az 5 százalék körüli munkanélküliségi érték gyakorlatilag azt jelenti, hogy megszűnt az elérhető szabad munkaerő, amely immár valós fenyegetést jelent a gazdasági növekedésre. Egyre többet hallani elhalasztott beruházásokról, visszamondott megrendelésekről, amelyek mögött a szükséges humán erőforrás hiánya húzódik meg.

A rendezvényen egy kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a helyzetet, a kockázatokat és a lehetőségeket a részvevők. A stressz és a fluktuáció összefüggéseit boncolgatva Dr. Kanicsár Henriett, a japán Ibiden Dunavarsányi üzemének HR vezetője rávilágított: a fluktuáció felerősödése elsősorban nem HR adminisztrációs kérdés: az innováció, a technológia folyamatossága, a fejlődés fenntarthatósága miatt fontos a stabilitás.

Dr. Zolnay Judit, az AmCham Egészséges Nemzet Munkacsoportjának vezetője, a MetLife vezérigazgatója a vezetői, középvezetői feladatokról, felelősségről beszélt. Az empátia, a rugalmasság, a személyes példamutatás különösen fontos az értékek megerősítésében, amelyek a nehezebb időszakokban fizetődnek ki igazán. Mezriczky László, az Ispiro Consulting vezetője HR kommunikációs oldalról világította meg az új helyzetet.

Az elmúlt időszakban a kommunikáció üzletileg kritikussá vált, jelentősége megnőtt. Különösen fontossá vált a munkáltatói márkaépítés, hiszen csökkenő számú szabad munkaerőt kell egyre hatékonyabban meggyőzni arról, hogy a mi cégünket válassza. Ehhez pedig szakszerű, marketing kommunikációs szemléletű elérési stratégiára van szükség.

Dr. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus, pletykakutató, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa egy példával érzékeltette az összefogás erejét, a csoportszintű viszonyok fontosságát: egy személyes, egészségügyi változást érintő célt kitűző munkatárs csoportos, spontán támogatása sikerre vitte az elhatározást, amellett, hogy a csoport összteljesítmény a munkában is javult az adott időszakban.

Solti Elődnek, a beszélgetés moderátorának kérdésére – mit várnak, várnának el egy stressz felméréstől – a válaszadók elsősorban a helyzet megismerésének lehetőségét emelték ki: az ismert problémákkal lehet mit kezdeni, azokat uralni, megoldási módokat kidolgozni. Egy ilyen felmérés önmagában is üzenetértékű: érdekelsz, fontos vagy, segíteni akarunk és tudunk is. Mindezek során megerősíthetők a formális elemek, csatornák, kommunikációs utak, ami megint csak a menedzselhetőség irányába mutat. Ráadásul a rendben lévő belső dolgok híre kijut a kapun kívülre, erősítve ezzel a cég megítélését, vagyis humán oldali versenyképességét - áll a portálunknak eljuttatott összefoglalóban.