Attól még nem csökken a stressz, ha relaxáltatjuk a kollégákat

A Stressz Barométer Konferencián több felmérést is megismerhetett a nagyérdemű, amelyek alapján elmondható, bár szükség lenne rá, nem kezelik a helyén a stresszt a magyar munkahelyek. A Stressz Barométer felmérése egészen lesújtó képest fest: a vállalatok negyven százalékánál van valamilyen szintű probléma a stresszel. Sőt, több mint 8 százalékuknál komoly a baj. Az online kérdőívet tavaly december és idén január között 220-an töltötték ki, nagyrészt mikrocégek és az 1000 fő feletti nagyvállalatok HR szakemberei. A cégek különböző iparágakból érkeztek, amelyek közül a szolgáltató ipar (27 százalék) és a gyártás (23 százalék) emelkedett ki. „A kutatásban a HR van jelentős túlsúlyban, ami magyar sajátosság. Külföldön a munkahely-egészség-biztonsági szakértők területére tartozik ez a téma” - magyarázta Juhász Ágnes phd. egészségfejlesztési szakértő, pszichológus.

A kutatás szerint a cégek fele kínál valamilyen stresszcsökkentő módszert, ám a HR-esek ezeknek kevesebb mint a felét érezték igazán hatékonynak. „Ez azt mutatja, hogy bár fokozódik a tudatosság a stresszel kapcsolatban a cégeknél, az emberi erőforrással foglalkozó szakemberek mégsem érzik hatékonynak a bevetett módszereket. Gyakori probléma, hogy hasra ütésre vezetnek be különböző programokat, melyeket nem előz meg a pszichoszociális kockázatértékelés, így a stresszcsökkentő módszer csak egy tüneti kezeléssé válhat. Attól azonban nem csökken a stressz, hogy relaxációs tanfolyamra küldjük a munkatársakat” - mutatott rá a pszichológus.

Jó hír, hogy 2012-höz képest nőtt stresszkezelő eljárást alkalmazó vállalatok száma. Ám a felmérés nem adott egyértelmű választ arra, hogy melyek ezek. A legtöbb voks az egyéb módszerre érkezett. A második és harmadik leggyakrabban adott válasz a cafeteria, egészségpénztár (49,1 százalék), pihenőkártya (44, 5 százalék), melyet a szűrővizsgálat (42,7 százalék), tréninggel, képzéssel, vállalatin belüli vagy azon kívüli testmozgás, egészségbiztosítás (21,8 százalék) követett. „A három népszerű eljárás azonban nem kifejezetten számít egészségmegőrző módszernek, csupán készpénzhelyettesítő vagy jutalomként adott szolgáltatásoknak tekinthetők. Ezeket a legtöbb nagyvállalat amúgy is nyújtja” - magyarázta az egészségfejlesztési szakértő. Kevés cég kínál enyhít a lelki gondokon pszichológussal, relaxációs szobával. Ennél is szomorúbb, hogy a cégek 16,8 százaléka semmit nem tesz a stressz kezelése érdekében.

A kutatás során arra is fény derült, hogy a törvényben előírt pszichoszociális kockázatelemzést milyen arányban végzik el a cégek. Vállalatok 21 százalékánál történt már kockázatértékelés, miközben mindenki számára kötelező lenne. „Ráadásul ennél is kevesebb cégnél (13 százalék) történt ezen nyomán valamilyen átalakítás, és a cégek kis hányada (16 százaléka) tervez a jövőbeni kockázatértékelést” - mutatott rá a szakember.

Mi stresszeli a dolgozókat? Tippeljen!

Alacsony fizetés, konfliktusok, vezetői visszajelzés módja - ezek stresszelik a legjobban a magyar munkavállalókat. Sok dolgozó szorong, küzd a depresszió tüneteivel. Ráadásul nem tudják kezelni a stresszt - derül ki a Stressz-M és a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék közös kutatásából. A Pszichoszociális kockázatok felmérésben 55 cég/intézmény (közel 3000 személy) vett részt tavaly. A felmérés azokra a stresszforrásokra is rávilágít, amelyek nem a munkából erednek, de ami ennél is fontosabb, átfogó képet ad a munkahelyen uralkodó stresszről az egyén, a csoport és a szervezet szintjén is. A kapott eredményeket a szervezet képviselőivel közösen lehet elemezni, így rá lehet jönni, hol bújik meg a probléma.

A kutatást bemutató kiemelte: kevés cég foglalkozik a pszichoszociális kockázatok felmérésével, pedig azzal kivédhetővé válna az előbb felvázolt a probléma, vagyis az, hogy nem hatékonyak a cégek programjai.

Léteznek egészségtudatos vállalatok, amelyek végeznek pszichoszociális kockázatértékelést, kínálnak megfelelő stresszkezelő módszereket és fokozottan támogatják a dolgozók egészségmegőrzését. De nem a stressz-szint a döntő, hogy egy cég foglalkozik-e a dolgozók lelki egészségével, hanem a vezetés nyitottsága - hangzott el a rendezvényen.

A dolgozók egészségi állapota jó, viszont gondjaik vannak az alvással, sokan dohányoznak, alkoholt fogyasztanak, keveset mozognak és még kevesebbet foglalkoznak a stresszel. A felmérés szerint a dolgozóknak a legnagyobb problémát a szorongásos, depressziós tünetek okozzák. Ráadásul nem tudják kezelni a stresszt. „Meg kell tanítani nekik stresszkezelési technikákat és az lenne a legjobb, ha ezek használatából egy szokás alakulna ki” - mondták a szakemberek. De jó hír, hogy a magyar munkavállalók szívósak és erősek, megküzdenek ezekkel.

Ám, ha pénzről van szó, minden megküzdési stratégia kudarcot vall. A kutatás egyértelműen rámutat: a pénzügyi helyzet nagyon stresszeli a dolgozókat. Miként az is nagyon feszültté teszi őket, ha nincs ráhatásuk a történésekre, a bizonytalan helyzet ugyanis szorongást kelt. A sok túlóra és a munka-magánélet egyensúlyára való kihatása is ingerlékennyé teheti a dolgozókat - állapította meg a kutatás.

A stressz is olyan, mint a Columbo felesége

„A stressz is olyan, mint a Columbo felesége, tudjuk hogy létezik, de látni senki nem látta. A Stressz-M kérdőív nem halálpontos, nem mutat meg mindent, nem szabad készpénznek venni, de egy kicsit kézzel foghatóvá teszi és lehetőséget ad a HR-eseknek, vezetőknek a stressz csökkentését célzó intézkedésekre” - mutatott rá Meszlényi Zsolt, a Training Universe üzletfejlesztési tanácsadója. Kiemelte: a cégvezetők egy stresszkezelő tréningtől ne várjanak csodát, az csak egy tüneti kezelés. Először a folyamatokat kell rendbe rakni.

A munkaerőhiány miatt még inkább fontossá válik a kulcsemberek megtartása. Ha pedig stresszesek, elégedetlenek, előbb-utóbb továbbállnak. Ha a munkavállaló ajánlja a céget – mint ahogy sok vállalatnál már így zajlik a toborzás – akkor az a cég fogja nyerni a tehetségekért folytatott versenyt.