A jó munkaerő - extrovertált kontra introvertált alkalmazott

A személyiség meghatározza az alkalmasságot

Elképesztő mennyiségben kapcsolódik az extrovertált-introvertált fogalmakhoz félreértés, misztifikálás, „túldimenzionálás”- mondta a HR Portálnak Adorjáni Mária, az Ergonómia Kkt. ügyvezető igazgatója.

A munkaköri alkalmasság kérdésének egy nagyon fontos aspektusáról van szó. Dr. Nemeskéri Gyula, az Ergofit Kft. ügyvezető partnere szerint a kiválasztás célja azon munkavállalók megtalálása, akik legnagyobb valószínűséggel lesznek képesek a velük szemben támasztott elvárásoknak megfelelni.

Milyen tényezők határozzák meg az alkalmasságot? Milyen tényezők mentén definiálhatjuk az alkalmasság fogalmát? – tette fel a kérdést Adorjáni Mária.

A szakember szerint erősen leegyszerűsítve, három dimenzió kölcsönhatásaként lehet értelmezni a kérdést:
1. Adottságok, képességek (olyan tényezők tartoznak ide, mint például intellektus, figyelmi teljesítmény, szervezőkészség, tanulékonyság stb.)
2. Személyiség (konstitucionális, illetve a szocializáció során elsajátított viselkedésjellemzők összessége)
3. Motiváció (az adott tevékenység elvégzésére irányuló indíték, szándék, amely lehet úgynevezett intrinsic és/vagy extrinsic motívumok által vezetett)

Az introverzió meghatározza az alkalmasságot?

Amikor az extroverzió-introverzió fogalmáról beszélünk, valójában a személyiség irányultságának egy-egy tényezőjét vizsgáljuk. Önmagában ez az irányultság semmit nem mond az alkalmasság kérdéséről, mert attól, hogy valaki markánsan zárt karakter, még könnyen beilleszkedhet környezetébe, adaptálhatja a szervezeti normákat, lehet empatikus, toleráns személyiség.

Zárkózott ember is lehet jó vezető

Összességében tehát nem az a kérdés, hogy egy zárkózott munkavállalónak fel kell-e adni személyiségét az előrejutás érdekében, hanem az, hogy introvertált/extrovertált dolgozónk egészséges személyiség-e? Attól, hogy ő zártabb karakter, még lehet nagyon sikeres, akár még vezetői téren is az esetben, ha egyéb tekintetben megfelel a vele szemben támasztott elvárásoknak – más szóval, az érvényesülésnek nem lehet akadálya a karakter irányultsága, mert ez végletes leegyszerűsítése annak a komplexitásnak, melyben értelmeznünk lehet az ember munkavégző képességét, személyiségének harmonikus rendezettségét.

A jó szakembereket időnként előléptetik anélkül is, hogy azok változtattak volna személyiségükön – tette hozzá Dankó Tímea Csilla, a Hucap Tanácsadó Kft. HR-szakértője. Az előléptetéssel viszont jellemzően már munkatársakat vagy projekteket is kell tudni vezetni, ráadásul ezt sikeresen kell tenni. Az introvertált személyiség erős gát lehet a vezetés és a menedzsment terén. Érdemes a személyiség fejlesztésével foglalkozni, mely nem egyenlő a személyiség feladásával.

Ma a társadalmi elvárások miatt sok helyzetben a kifelé forduló viselkedés az elvárt, ezért az introvertált embereknek azt hasznos eldönteniük, hogy mennyire szeretnének érvényesülni a mai világban – emelte ki Ladics Viktória, a HR Partner Consulting ügyvezető tanácsadója. Ha fontos számukra az előrejutás, akkor valamennyire alkalmazkodniuk kell az elvárásokhoz. Evvel nem a személyiségüket kell feladniuk, hanem olyan viselkedési mintákat kell megtanulniuk, ami számukra nem automatikus. Például egy társasági helyzetben, a kapcsolatok építése érdekében felszínesebb csevegésekbe is érdemes részt venniük, holott számukra ezek a beszélgetések feleslegesnek és tartalmatlannak tűnhetnek.

Az extrovertált típusnak sem árt a személyiségfejlesztés

Adorjáni Mária szerint, ha a személyiségfejlesztés kérdésén azt értjük, hogy az ember ismerje meg önmagát, erősségeit, fejlesztendő területeit, akkor érdemes az introvertált alkalmazottnak fejlesztenie a személyiségét. Az önismeret vezet el bennünket környezetünk, és a másik ember megismeréséhez, csak így tudjuk értelmezni, megérteni a másik fél szándékait, cselekedeteinek mozgatórugóját, csak így alakulhat ki a bizalom, ez elfogadás. Aki nincs tisztában önmaga képességeivel, reális lehetőségeivel, az kudarcra van ítélve az élet minden területén, és ezeken a kudarcokon át vezet el az út a bizalmatlansághoz, az intoleranciához, a komplexusokhoz – vagyis a világ elutasításához. Az is igaz, hogy önismeret, személyiségfejlesztés terén mind az extrovertált, mind pedig az introvertált karakternek van tennivalója, sőt e tekintetben az extrovertáltnak valamivel több.

Dankó Tímea Csilla azt is hangsúlyozta, hogy a kommunikációs képességek fejlesztése nem csak a vezetésben adhat támaszt, hanem az ügyfél-kapcsolattartást is segíti, mely kulcskérdés a mai gazdasági életben. Gyakran tapasztalt olyan helyzetet is, ahol egy introvertált vezető jelentősen jobb képességekkel rendelkezett, mint munkatársai, de mivel nem tudott megfelelően érvényesülni, így elveszett ez az előnye.

Lehet a személyiséget fejleszteni? Aligha – mondta dr. Kissné Horváth Éva, a Dr. Kiss Consulting Kft. ügyvezetője. Az alapvető személyiségvonások pár éves korra kialakulnak, pláne kialakultnak kell lenniük egy munkavállaló korú emberben. Ellenkező esetben baj van. Mert képzeljük csak el, hogy egy vezető elkezdi "fejleszteni" a kissé visszahúzódó munkatársa személyiségét. A sok nyaggatás, méregdrága tréningek, csapatépítő hétvégék hatására ideiglenesen mutathatunk magunkról képet, de hamarosan visszatérünk az eredeti kerékvágásba, mert ledobjuk magunkról az idegen göncöket. A személyiség nem tűri az erőszakoskodást, megszökünk vagy megbetegszünk. És az előbbi a szerencsésebb megoldás.

A HR-szakember is segíthet

Adorjáni Mária elmondta, hogy a HR-es sok-sok segítséget nyújthat (karaktervonástól függetlenül is!) munkatársainak, elsősorban azzal, hogy pozíciókba kizárólag azokat a munkavállalókat ülteti, akik valóban, és minden tekintetben alkalmasak a tevékenység ellátására. A világosan kommunikált, következetesen követett (etikai) normák, vagyis egy szervezet kultúrájának színvonala nagymértékben függ a HR-es munkájától, felkészültségétől, hiszen e tekintetben ő maga közvetítő, példamutató, és értékteremtő funkciót lát el. Ha ezt képes átadni, akkor a környezet irányába való nyitottság következmény lesz, és nem pedig ok.

Dankó Tímea szerint célszerű olyan helyzeteket vagy lehetőségeket teremteni, ahol egy introvertált munkatárs is könnyedén megmutathatja tudását. Személyes tanácsadás keretén belül érdemes foglalkozni a visszatérő kommunikációs nehézségekkel, konfliktushelyzetekkel és elakadásokkal, melyekre közösen, a gyakorlatba könnyen átültethető megoldásokat kell találni. Ez esetben fontos a rendszeresség, az „emészthető lépések”-ben történő haladás és az utánkövetés. Egy jól megszervezett, a fejlesztésre és az élményekre egyaránt fókuszáló csapatépítő program képes oldott hangulatot teremteni, kiváló alapot teremtve az egyéni és a csapatszintű fejlődésnek.

Az analitikai készségek terén, illetve az elmélyülést, gondolkodást igénylő feladatok során általában előnyt élveznek az introvertált munkatársak. A mai világban ugyanakkor mindent el kell tudni adni: korábban csak „kifelé”, a piac felé volt erre szükség, ma már „befelé” is kell: a munkatársak, a felettesek és a beosztottak felé is. Az introvertált személyiség típus egyéb jellemzői (például megfontoltság) miatt előnyre tehetnek szert a mérnöki, IT és pénzügyi területeken dolgozó szakemberek, de ettől függetlenül lehetnek átjárások, számos pozitív példát lehet tapasztalni. Az viszont nyilvánvaló, hogy egyes területekkel összeegyeztethetetlen az introvertált személyiség: ilyen például az értékesítés vagy a HR.

Ladics Viktória szerint HR-szakemberként a legfontosabb, amit tehetünk, hogy tudatosítjuk az értékeket és a különböző viselkedési jegyeket mindkét típusnál, és olyan feladatkör megosztást szorgalmazunk, ami az adott típusnak testhezállóbb. Mivel az introvertált emberek számára az a biztonságos közeg, ha kisebb létszámú csoportokban vagy egyedül dolgoznak, ezért számukra akkor könnyebb nyitni mások felé, ha egyszerre nem egy egész csoportot kell megismerniük, hanem a csoport egyes tagjait külön-külön. A csapatmunkában is úgy vesznek részt könnyebben, ha nem váratlanul kell improvizálniuk és döntést hozniuk, hanem van idejük elmélyülni az adott kérdésben. Mindemellett sok olyan úgynevezett szociálisan introvertált embert ismerünk mindannyian, akik hozzászoktak már a mai társadalom kommunikációs elvárásaihoz, és jól mozognak minden társas helyzetben, de számukra a feltöltődést a nyugodt, csendes magány, a belső világukba való visszavonulás jelenti.