A 2019-ben alapított díjat idén második alkalommal adták át.

Az év szakembere referencia pályázat április 15-én kerül kiírásra.

A munkavállalók több mint fele úgy érzi, nem becsülik meg a munkahelyén. Mindössze harmaduk végzi azt a munkát, amiben igazán jó. A munkaerő megtartása a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben az egyik legfontosabb feladata a vállalti vezetőknek és a HR-nek egyaránt. Ugyanakkor az egyik legnehezebb is, hiszen komoly verseny zajlik a munkavállalókért. Ezért a sikeres működés alapvető kérdése lett az engagement.

Közszolgáltatások teljesítménymenedzsmentjét vizsgáló kutató- és kompetenciaközpont jön létre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Miskolci Egyetem (ME) együttműködésében.

Továbbra is ódzkodnak a cégek a 45 év feletti álláskeresőktől. Az álláshirdetésekben is rengeteg a burkolt életkori diszkrimináció. A munkaadók részéről végre szemléletváltásra lenne szükség. Papp Tamás István írása a senior munkavállalók erényeiről és egy svéd versenykerékpáros nagypapáról, aki a 40 éves felső életkori határ miatt csak versenyen kívül indulhatott, ám történelmet írt.

A rövid válasz az, hogy IGEN, nagyon is kell! Ugyanakkor HR berkekben gyakran mégis komoly vita bontakozik ki a visszatérni szándékozó munkavállalókról. Sőt, ma sem ritka a feketelista a "hűtlen" kollégákról. Vajon milyen dimenziókban érdemes gondolkodni a kérdésről? Papp Tamás István, HR szakember felvázol néhány lehetőséget.

Erősen diszkriminatívra sikeredett a MÁV-START év végi egyszeri kifizetésének, a „rendelkezésre állási pótléknak" az elosztása – állítja a Vasutasok Szakszervezete (VSZ).

A részben home office-ra átállt működésben a vezető-munkavállaló közötti négyszemközti beszélgetések szerepe felértékelődött, ahogyan középszerű vezetőként sem lehet már túlélni. A cégek látják, mekkora a tétje ennek és komolyabban veszik a vezetőfejlesztést. Egyebek mellett erről beszélt Czinege Andor tréner a táv-vezetésről tartott előadásában az őszi Tréning Kerekasztal Konferencián. Sok cégnél van ezzel probléma, így nem árt néhány jó tanácsot megszívlelni.

A COVID alaposan felforgatta az évtizedes, beállt munkahelyi, munkavégzési normákat. Azzal, hogy az emberek home office-ba kényszerültek a korábbitól eltérő kommunikációra, a kontroll és az önálló munkavégzés arányainak megváltoztatására, újfajta vezetői képességekre és kompetenciákra lett hirtelen szükség. A Borealis Consulting a „New Ways of Working” ernyőfogalom alatt végzett felmérésében arra volt kíváncsi, hogy a munkavállalók hogyan értékelik a kialakult helyzetet, hatékonynak találják-e az otthoni munkavégzést, kapnak-e elegendő visszajelzést a munkájukról.

Júliusban a termelő szektorban háromszorosára nőtt a diákmunka iránti kereslet az észak-magyarországi megyékben a tavalyi nyárhoz képest, míg a déldunántúli településeken több mint kétszeres volt a bővülés.

A műszaki kereskedő átlagosan 7 százalékkal emelte a béreket, szinte minden munkakörben.

Sokan szeretnének bejutni a legnagyobb könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadással foglalkozó cégekhez, ami azonban nem könnyű, hiszen nagy a verseny, már csak a presztízs miatt is. Így jelentős előnyhöz juthat, aki felkészül a lehetséges kérdésekre, hogy azok ne érjék váratlanul az éles interjúhelyzetben.

Magyarországon még mindig számos előítélet övezi a krónikus betegek vagy a fogyatékkal élők munkavállalását, holott a súlyos látássérültek vagy a siketek is számos feladatkört el tudnak látni. De melyek ezek?

Ma hajnalban kiosztották az amerikai Filmakadémia legnagyobb éves elismerését, az Oscar-díjakat. De vajon mennyire tud egyáltalán tárgyilagos lenni egy ilyen díj, egy ennyire szubjektív műfajban? Hogyan változnak az elvárások? És mi köze van mindehhez a HR-nek? Papp Tamás István, HR szakember szerint a teljesítményértékeléshez nagyon is sok.