A következő nemzedék már az ajtóban áll
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatKomoly fejtörést okoz a HR szakmának a munkaerőpiacra belépők legifjabb nemzedéke, a Z generáció: más néven D (digitális, dotcom) vagy R (responsability) generáció, azaz az 1996-2007 között születettek. Ők lesznek a legkisebb létszámú, potenciálisan a legképzettebb és legmagasabb várható élettartammal rendelkező munkavállalói réteg. A munkaerőpiac új belépőiként most ismerkedünk velük, hiszen jelentős részük még iskolapadban ül. Mire számíthatunk a Z generációtól a munka világában?
Az eddigi tanulmányok szerint a digitális bennszülöttekként is nevezett nemzedék számára a fizikai és a virtuális valóság már nem válik szét élesen. Ez alapvetően meghatározza teljes életfelfogásukat, kommunikációjukat, működési módjukat és igényeiket. Ha csak arra gondolunk, hogy napi átlagos közösségi médiahasználatuk 6,2 óra, világos, hogy ébrenléti idejük jelentős részét az online térben töltik. A telefon identitásuk szerves része, a napi működés szervezésének alapeszköze. Átlagosan 10 alkalmazást használnak rendszeresen, de 10%-nál ez meghaladja a 40-et is. Rendszeres tartalommegosztók, ez médiafogyasztási szokásaikban is megmutatkozik.
Ez a generáció jellemzően nem rendelkezik rendszerezett tudással, sokkal inkább a tudáshoz való hozzáférés mesterei. Nem tulajdont szeretnének, hanem elérhető előnyöket az éppen aktuális igényeik kielégítéséhez: a megosztásos gazdaság (sharing economy) és a közösségi fogyasztás (collaborative consumption) aktív alakítói.
Számukra az álláskeresés vásárlási folyamat, amelyben szeretik kipróbálni a „terméket”. Mielőtt jelentkeznek egy céghez, alaposan körüljárják annak munkaerő-piaci értékét. Munkavállalókként csak akkor maradnak, ha a céges identitás egybevág saját értékrendjükkel, hiszen számukra a munka nem önmagában képvisel értéket, közelítenie kell hobbitevékenységeikhez.
Fontos szempontjuk a munkáltató kiválasztásában az adott vállalat társadalmi felelősségvállalása, a CSR tevékenység. Immár nem csak én-tudatosan, hanem környezettudatosan is választanak.
A formális munkahelyi szerepek csekély értékkel bírnak a legifjabbak körében. Sokkal inkább az informális viszonyok minősége alapján ítélik meg munkakörnyezetüket.
Munkaidő-felfogásuk is eltér az előző aktív generációkétól: szívesen dolgoznak atipikus foglalkoztatási formákban. Pályaszocializációjuk kezdetén tartanak, így a munkával kapcsolatos felelősségvállalásuk kihívást jelent a munkaadók számára. Nem csoda, hiszen a magánéletben sem teljesen önállóak még, jellemzően a szülőkkel élnek, a leválási folyamat nem zárult le.
Statisztikai valóság viszont, hogy a Z generációnak komoly nehézségeket okoz majd a demográfiai olló szétnyílása, az előrejelzések szerint ugyanis Európában folyamatosan emelkedik a nyugdíjasok száma, ezzel együtt csökken az aktív munkavállalók aránya.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A következő nemzedék már az ajtóban áll
2. oldal - Kapcsolati nagytőke
Öntudatos, én-tudatos, környezettudatos
Ez a generáció jellemzően nem rendelkezik rendszerezett tudással, sokkal inkább a tudáshoz való hozzáférés mesterei. Nem tulajdont szeretnének, hanem elérhető előnyöket az éppen aktuális igényeik kielégítéséhez: a megosztásos gazdaság (sharing economy) és a közösségi fogyasztás (collaborative consumption) aktív alakítói.
Számukra az álláskeresés vásárlási folyamat, amelyben szeretik kipróbálni a „terméket”. Mielőtt jelentkeznek egy céghez, alaposan körüljárják annak munkaerő-piaci értékét. Munkavállalókként csak akkor maradnak, ha a céges identitás egybevág saját értékrendjükkel, hiszen számukra a munka nem önmagában képvisel értéket, közelítenie kell hobbitevékenységeikhez.
Fontos szempontjuk a munkáltató kiválasztásában az adott vállalat társadalmi felelősségvállalása, a CSR tevékenység. Immár nem csak én-tudatosan, hanem környezettudatosan is választanak.
A formális munkahelyi szerepek csekély értékkel bírnak a legifjabbak körében. Sokkal inkább az informális viszonyok minősége alapján ítélik meg munkakörnyezetüket.
Munkaidő-felfogásuk is eltér az előző aktív generációkétól: szívesen dolgoznak atipikus foglalkoztatási formákban. Pályaszocializációjuk kezdetén tartanak, így a munkával kapcsolatos felelősségvállalásuk kihívást jelent a munkaadók számára. Nem csoda, hiszen a magánéletben sem teljesen önállóak még, jellemzően a szülőkkel élnek, a leválási folyamat nem zárult le.
Statisztikai valóság viszont, hogy a Z generációnak komoly nehézségeket okoz majd a demográfiai olló szétnyílása, az előrejelzések szerint ugyanis Európában folyamatosan emelkedik a nyugdíjasok száma, ezzel együtt csökken az aktív munkavállalók aránya.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A következő nemzedék már az ajtóban áll
2. oldal - Kapcsolati nagytőke
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?