A lebosszantóbb álláskeresői hibák a HR-esek szerint

Emberek milliói keresnek munkahelyeket manapság, de hogyan lehetünk biztos abban, hogy az önéletrajzunk sikeresen megragadja a munkáltató figyelmét és nem köt ki rögtön a törölt elemek mappában - cikkez a PRNewswire. A lap a CarrierBuilder tanulmányát idézi, amely során több, mint kétezer munkaügyi vezetőt kérdeztek meg. Életből vett példákat idéz annak kapcsán, hogy egy önéletrajzzal hogyan érhetjük el célunkat, illetve milyen gyakori buktatók fordulnak elő, amelyeket érdemes elkerülni.

A legemlékezetesebb pillanatok

Amikor megkérték a felmérésben részt vevőket, hogy osszák meg a legemlékezetesebb és legszokatlanabb jelentkezéseket, amelyekkel találkoztak munkájuk során, a HR szakemberek a következő válaszokat adták:

- A jelölt zseninek nevezte magát és arra kérte a HR-est, hogy a lakásában készítsen vele interjút.
- A jelölt a kísérőlevelében csőcseléknek nevezte a családját.
- Az a jelölt, aki vezetőségi munkára pályázott, a képességei felsorolásánál a krokodilvadászatot is megemlítette.
- A jelölt önéletrajzában az adathalászat, mint hobbi volt megjelölve.
- A jelölt önéletrajzát egy sorozat főcímdala kísérte.
- A jelölt rávilágított arra tényre, hogy ő volt a házi szépségverseny férfi győztese 1984-ben.
- A jelölt azt állította, hogy tud antarktiszul beszélni, amikor jelentkezett egy antarktiszi állásra.
- A jelölt önéletrajzában szereplő fotó egy függőágyat ábrázolt, alatta pedig ez volt olvasható: helló, XY vagyok és jelentkezem az állásra.
- A jelölt önéletrajzát rózsaszín nyulak díszítették.
- A pályázó, aki számviteli munkára jelentkezett, azt írta, hogy erőssége a pontosság, majd a cég nevét pontatlanul idézte.
- A jelölt motivációs levelében ez a szó szerepelt: LOL (internetes szlengben használt szó, jelentése: vicces, butaság, teljes képtelenség).

Kovács András, a Grafton üzletág vezetője szerint a pályázók nagyon gyakran elszúrják az önéletrajzukat a fotóval. Általában csak az a cél, hogy találjanak egy fotót, amelyen jól néznek ki, de nem foglalkoznak például a háttérrel vagy hogy milyen az üzenete a fényképnek.

Kovács András elmondta: ezeknél a fotóknál véget is ér a pályázat olvasása. Nem muszáj fotót rakni az önéletrajzba, ugyanakkor a munkaerő-közvetítő vagy a HR-es jobban megjegyez minket, ha lát fényképet, ilyen szempontból érdemes beilleszteni a CV-be - hívta fel a figyelmet. Fontos az is, nehogy teljesen másképp nézzünk ki, mint a fotón, mert akkor nem fognak emlékezni ránk. Ideális esetben a fénykép igazolványkép-szerű, például kosztümös vagy nyakkendős, vagyis nem hordoz üzenetet.

Példák, amelyek működnek

Vannak jelöltek, akik megpróbálnak kreatív megoldásokkal élni, és ezzel pozitív hatást tudnak tenni a munkáltatókra, egyes esetekben pedig alkalmazták is az illetőket.

Íme, néhány jó példa:

- A jelölt az önéletrajzát egy túlméretezett Rubik-kockán küldte el, amelyen össze kellett illeszteni a megfelelő részeket, hogy a HR-es lássa az önéletrajzot. Az illetőt felvették.
- A pályázó, aki egy otthonülő anyuka volt, felsorolta, hogy milyen posztokon felelne meg a gyereknevelésnek köszönhetően: akár ápolónő, takarító, szakács, tanár, biológiai veszély elhárító, harci játék vezetője, taxisofőr, titkárnő, szabó, vásárlási tanácsadó és terapeuta. Az illetőt felvették.
- A jelölt készített egy marketinges kiadványt, amelyben saját magát népszerűsítette, mint a legjobb jelöltet és végül fel is vették.
- A jelölt felsorolta az elért teljesítményeket és azokat a hibákat is, amelyekből tanult az egyes beosztásokban. Példákat is hozott olyan szituációkra, amelyeket máshogy kellett volna tennie. Felvették.
- A jelölt, aki egy élelmiszer- és italgyártó cég vezetői pozíciójára pályázott, az önéletrajzát olyan formában küldte, mintha az egy étel- és itallap lenne. Szintén felvették.
- A jelölt úgy alakította ki az önéletrajzát, mintha a Google kereső eredményei lennének a tökéletes jelölt szóra. A jelöltet végül nem vették fel, de fontolóra vették az ajánlatát.

Kovács András is említett néhány figyelemreméltó ötletet, amelyet önéletrajz íráskor alkalmaztak a pályázók. Sok CV-nél alkalmaznak már kreatív elemeket, az egyiket például úgy hozta létre az álláskereső, mintha az egy szórólap lenne. A másikon ferdén helyezkedik el a papíron a szöveg, ez is egy érdekes megoldás - véli a szakember. A logókkal ellátott CV is jó, érdekes lehet. Aki ért hozzá, a marketinges grafikák is felkelthetik a HR-esek figyelmét. Érkezett a Graftonhoz olyan önéletrajz is, amely egy hirdetés formájában jelent meg, és a pályázó ezen önmagát reklámozza. Az egyik legérdekesebb önéletrajz, amelyen egy időskálát készített az illető, amiket színes buborékokból állított össze. Ez azért különösen megragadó, mert nagyon jól kiemelte ezáltal a kulcsszavakat.

Egy másik CV-n az illető egy tízes skálán jelezte, miből mennyi tudása van - nyolcasnál nem adott rosszabb értéket magának. Egyre jobban terjed a videó önéletrajz is, ilyennel is találkoztak nem egyszer. Újdonság a 360 fokos önéletrajz: ebben körbe lehet lapozgatni a fájlokat. Ennek nagy előnye, hogy el lehet helyezni benne videót, honlapot, pályázatot, LinkedIn adatlapot is. A szakember egy extrém esetről is hallott: a merész munkanélküli egy autóra graffitizte rá az önéletrajzát, majd minden reggel ahhoz a céghez parkolt le, amelyiknél dolgozni szeretett volna. Arról nem tudni, hogy megkapta-e végül a hőn állított állást.

Fél perc sem jut egy önéletrajzra

Öt HR vezetőből egy mondta azt, hogy kevesebb mint 30 másodpercet töltött el azzal, hogy megnézze a pályázatokat és nagyjából 40 százalék fordított kevesebb, mint egy percet rá - mondta Rosamary Haefner, a CareerBuilder emberi erőforrások elnökhelyettese. A pályázónak ezért rendkívül világosan kell bemutatni, hogy milyen képességekkel és tapasztalatokkal rendelkezik, amelyek fontosak és hasznosak lehetnek az adott munkáltatónak. A hatás fokozását ma már egyre több eszközzel lehet elérni: az infografikákkal és a vizuális elemekkel a jelöltek új és érdekes módon csomagolhatják be az információkat.

Gyakori buktatók, amit el kell kerülni

Amikor rákérdeztek, hogy mi miatt utasítják el automatikusan a jelentkezéseket, ezeket említették:

Tele van elgépeléssel a jelentkezés - 61 százalék

Az önéletrajzokban a szavak nagy részét az álláshirdetésből másolták be - 41 százalék

Nem megfelelő e-mail cím van az önéletrajzban - 35 százalék

Nem írja le a jelentkező, milyen készségekkel rendelkezik - 30 százalék

Több mint két oldalas az önéletrajz - 22 százalék

Csomagolópapírra nyomtatták az önéletrajzot - 20 százalék

Olyan feladatokat jelölnek meg, amelyek nem lehettek részei az illető korábbi pozícióinak - 16 százalék

A fotó miatt utasították el a jelentkezést - 13 százalék

Az önéletrajzokban annyi szöveg van, hogy alig látszik a papír tőle - 13 százalék

Kovács András szerint nem tanítják meg az embereknek, hogyan pályázzanak. Mint mondta, nem tudják, hogyan adják el magukat, főleg aki jó pár évet kihagyott. A magyarokra egyébként sem jellemző, hogy túlságosan fényeznék magukat, bár a japánok nálunk is jóval szerényebbek, az amerikaiak viszont híresek arról, hogy agyondicsérik magukat.

Az elmúlt években nőtt az álláskeresők, munkanélküliek száma. Amíg valaki álláshoz jut, az sok esetben legalább fél év, de adott esetben több esztendőről is szó lehet. Ilyen időszakban a humor, vicc, a kreativitás előtérbe kerülhet, de rossz esetben apátiával, agresszióval is reagálhatnak egyes jelöltek.

A szakember szerint Magyarországon az önéletrajzok döntő többsége olvashatatlan. Nincs tíz másodperc, amíg eldöntjük, érdemes-e az adott pályázattal foglalkozni - támasztja alá a nemzetközi kutatásban szereplő adatokat Kovács András. Az adott esetben több száz pályázó közül csak az juthat tovább, aki jó önéletrajzot ír - hangsúlyozza.