A mentális állóképesség fejlesztésének módszerei - 1. rész

Olvasási idő: 3 perc

Szerző: Nyakas Kitti

Az idei székesfehérvári Pannon HR Konferenciánk központi témája volt, hogy hogyan nézzünk szembe a nehézségekkel és a kudarcokkal, illetve milyen lehetőségeink vannak a megküzdésre és a stressz kezelésére. A témáról Hajdu Édua kolléganőnk beszélgetett Illés Fanni olimpiai arany- és ezüstérmes paralimpikon úszóval, aki kiemelte, mennyire fontos számára a fizikai mellett a mentális felkészülés, és hogy sokat dolgozott a jóllétén: saját erejéből és pszichológus támogatásával is.

Ahogyan és amiről Fanni mesélt, az tulajdonképpen nem volt más, mint a sportpszichológiából már az üzleti és mindennapi életbe átemelt mentális állóképesség egyes tényezői és fejlesztésének lehetőségei. Mindjárt hozok tőle néhány példát is, de előbb járjuk körbe röviden a fogalmat.

A mentális állóképesség egy összetett személyiségvonás. Nemzetközi kutatások során azt találták, hogy a tudásukban és kompetenciájukban azonos szinten lévő résztvevők között – legyenek vezetők, sportolók, vagy diákok – a teljesítménybéli különbség 25%-a magyarázható a mentális állóképességgel. Azaz meglehetősen nagy szerepe van abban, hogyan reagálunk stresszes helyzetekben, milyen teljesítményre vagyunk ilyenkor képesek, és mennyire tudjuk megőrizni elégedettségünket az élet viszontagságai ellenére.

Ráadásul mérni is tudjuk! Ahányan vagyunk, annyiféleképp kezeljük a stresszt és a hirtelen változásokat.  Egy megbízható felméréssel azonosíthatjuk az egyéni mintázatokat, amihez aztán egy célzott és hatékony fejlesztési programot dolgozhatunk ki. A mentális állóképesség felmérés alapját a képen látható modell alkotja, amely 4 fő dimenzióból és 8 alskálából áll. Lássunk néhány példát az egyes dimenziókra az Illés Fannival való beszélgetésből.

A sportoló említette például, hogy a versenyekre való készülés időszakában az edzéseken nap mint nap vizualizálja az úszásait, ami segíti őt abban, hogy minden eshetőségre felkészítse magát. Így – elmondása szerint – 60-as pulzussal úszott az olimpiai döntőben. (ELKÖTELEZŐDÉS dimenzió)

Ahogy Fanni fogalmazott: a bátorság nem azt jelenti, hogy nem félünk, hanem, hogy félelmeink ellenére is cselekszünk (KIHÍVÁS dimenzió).

Beszélgetőpartnerünk továbbá kiemelte az önmagába vetett hit jelentőségét is, azaz, hogy tudja, bármi történjék, képes lesz megoldani azt. A magabiztos működés eléréséhez elengedhetetlen hogy tisztában legyen saját értékeivel és tulajdonságaival, ehhez pedig figyelmet fordított arra, hogy fejlessze kommunikációs és konfliktuskezelési képességeit is (MAGABIZTOSSÁG dimenzió).

Szó esett arról is, hogy igyekszik uralkodni az érzelmein annak érdekében, hogy a hirtelen érkező stresszes helyzetekben is meg tudja őrizni a nyugalmát (KONTROLL dimenzió).

És végül, de nem utolsó sorban Fanni megosztotta velünk, hogyan építkezik a kudarcokból és a hibákból, mert ebből látja igazán, hol van még teendő, mely területek, képességek és készségek igényelnek még fejlesztést (KIHÍVÁS dimenzió).

Az úszó a sikerek elérésében nagy szerepet tulajdonít az edző személyének is. Véleménye szerint egy jó edző ismeri a sportolókat, tudja hozzájuk a kulcsot, hogy kinek mi segít kihozni magából a maximumot.

A cikk 2. részében a mentális állóképesség további fejlesztési lehetőségeiről olvashattok.