A mezőgazdasági idénymunkások előtt nyitva marad a határ?

A kiemelt fontosságú munkát végző, valamint a határ menti munkavállalók tagállamok közötti szabad mozgásának elősegítése érdekében adott ki gyakorlati útmutatót az Európai Bizottság. A Bizottság ezzel támogatja a kormányokat, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek mentén a határ menti ingázók - indokolt esetben - az ellenőrzést nem kikerülve, arányos egészségügyi intézkedések mellett kelhetnének át a határokon. Pozitív fejlemény e tekintetben, hogy a magyar-szerb határon április 23-tól újra lehetséges az ingázás a határ másik oldalán dolgozó vagy földet művelő személyek számára.

A COVID-19 terjedésének megfékezése érdekében az Európai Unió tagállamai jellemzően ismét bevezették a határellenőrzést, emiatt tipikusan a határ menti településeken élők és az idénymunkások sem tudnak átkelni a határokon, vagy eljutni a munkahelyükre. Az egyébként indokolt pandémiás korlátozások értelemszerűen komoly dilemmákat vetnek fel, hiszen akadályozzák a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását és az áruszállítást, azaz az EU belső piacának működését.

Az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat, hogy összehangolt szabályozással biztosítsák a zökkenőmentes határátlépést azok számára, akiknek a munkája ezt a munkavégzés természetéből fakadóan megköveteli. Kiemelkedő jelentőségű a szabad mozgás fenntartása egyes kritikusan fontos ágazatokban dolgozók számára, mint amilyen például a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Tagállami cselekvéseket segítendő, a Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott. Ilyenek többek között:

1. Dedikált sávok biztosítása a határátkelőkön az ingázó munkavállalók számára;
2. A határőrök által könnyen felismerhető, az ingázó munkavállók azonosítására alkalmas különleges matricák használata;
3. Az egészségügyi szűrés pusztán egyszeri, a határ egyik oldalán történő elvégzése;
4. Lehetőség biztosítása a munkavállalók számára, hogy az ellenőrzések és az átvizsgálások során a járművükben tartózkodhassanak, testhőmérsékletüket elektronikusan mérjék;
5. Az ingázók esetében a napi hőmérséklet-ellenőrzés maximalizálása (legfeljebb három alkalommal).

A koronavírus terjedésének lassítására irányuló intézkedések szigora országonként eltérő. Könnyen előfordulhat például, hogy egy adott tagállamban, ahol a munkavállaló dolgozik, szabadon tevékenykedhet az állásában, míg a lakóhelyén ugyanazt a munkát nem végezheti. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy amennyiben a fogadó állam engedélyezi a munkavégzést, akkor a dolgozó állama ezt fogadja el és engedélyezze saját állampolgára számára a szabad mozgást.

„Fontos megemlíteni, hogy bármely ágazat tekintetében komoly károkat okozhat a munkaerő mobilitásának korlátozása, a kialakult helyzet kezelése azonban különösen sürgető egyes szektorokban, akkor is, ha a mobilitást akár csak időszakosan használják is ki. Ezen ágazatok vonatkozásában érdemes lehet megfontolni a jogszabályi differenciálást. A mezőgazdaság tekintetében is megfontolandó lehet ilyen intézkedés, mivel az a termelés és előállítás szezonalitásából fakadóan különösen nagy mennyiségű idénymunkást foglalkoztat, továbbá az általános jellegű munkaerőhiány egyébként is erősen sújtja az ágazatot. Magyarország külföldi idénymunka-igényét mi sem érzékelteti jobban, minthogy a munkaerő tagállamok közötti szabad mozgásának korlátozása révén 2020-ban - a korábbi évek tapasztalatából kiindulva - akár 30 ezer munkás is kieshet a termelésből. A hiány különösen érzékelhető lehet az erősen kézimunkaerő-igényes zöldség- és gyümölcsbetakarítás kezdetével, legalábbis amennyiben a hiányt nem sikerül hazai erőforrásokkal pótolni” - mondta Fábián Tamás, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezető szakértője.

„A koronavírus-járvány komoly kihívást jelent az átmenetileg kieső munkaerő pótlása tekintetében is. A szükségessé váló idénymunkások rendelkezésre állásának biztosítása ugyanakkor hozzájárulhat a mezőgazdasági foglalkoztatás további „fehérítéséhez” is: várható ugyanis, hogy a közeljövőben érkező külföldi idénymunkások tekintetében fokozott ellenőrzésre kerül sor. Elképzelhető emellett, hogy a jelenlegi körülmények tovább élénkítik a mezőgazdasági vállalkozások érdeklődését a gépesítéssel, automatizálással kapcsolatos technológiai beruházások tekintetében” - tette hozzá Baranyi Gábor, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari üzletágának igazgatója.

„A Bizottság javaslata mellett, miszerint a tagállamoknak a már bevált csatornákon keresztül meg kell osztaniuk egymással a különböző szükségleteikre vonatkozó információkat, hazai környezetben is adaptálható, specifikus intézkedésekre is szükség lehet. Ilyen lehet többek között a válság során potenciálisan munkanélkülivé váló munkavállalók - ideiglenes - mezőgazdaságba történő átterelésének elősegítése, ami megoldásként szolgálhat mind a krízis nyomán fellépő munkanélküliség mérséklésére, mind pedig a hiányzó idénymunkások pótlására” - hangsúlyozta Fábián Tamás.