Megszületett a rangsor: itt dolgoznak a leginkább túlterhelt emberek

Nincs egyetlen „legnehezebb” munkakör, de jól látható, mely szakmákban a legnagyobb a fizikai, mentális és időbeli terhelés. Egy friss német felmérés szerint a vendéglátás, az egészségügy és a mezőgazdaság dolgozói tartoznak a leginkább megterhelt munkavállalók közé. A gazdálkodók pedig több szempont alapján is az élmezőnyben szerepelnek.

Az eredményekről elsőként az agrarheute számolt be, melyről a magyar összefoglaló a magyarmezogazdasag.hu oldalon jelent meg. 

20 ezer dolgozó válaszai alapján készült a rangsor

A kutatásban összesen „20 ezer”, legalább heti „10 órát” dolgozó, „15 évesnél idősebb” munkavállalót kérdeztek meg Németországban.

A kutatás célja nem az volt, hogy kijelölje az egyetlen „legstresszesebb munkakört”, hanem hogy összevesse, mely szakmák milyen típusú terheléseknek vannak leginkább kitéve.

A vizsgálat az egyes foglalkozásokat „1-től 10-ig” terjedő skálán értékelte, ahol az „1” a legkevésbé, a „10” pedig a leginkább megterhelő kategóriát jelentette.

Milyen szempontok alapján mérték a legmegterhelőbb munkákat?

A kutatás négy fő területet vizsgált:

• munkaidő (időkeret, túlórák, hétvégi és éjszakai munka)
• fizikai terhelés
• pszichés terhelés (stressz, időnyomás, felelősség)
• munkakörnyezet (por, hőség, hideg, kedvezőtlen körülmények)

A szakértők szerint nem az a kérdés, melyik a legrosszabb munka, hanem az, hogy az egyes szakmák melyik kategóriában jelentenek kiemelkedő megterhelést.

A vendéglátás és az egészségügy vezeti a legmegterhelőbb szakmák listáját

Összesítésben a vendéglátóipari és az egészségügyi munkakörök bizonyultak a leginkább megterhelőnek.

Az ápolók például a munkaintenzitás területén rendkívül magas terhelést kaptak. Ugyanebben a kategóriában a gyermekgondozási vezetők, a rendőrök és a postások is „10-es” értékelést értek el.

Ez azt jelenti, hogy ezekben a munkakörökben a folyamatos időnyomás, a magas felelősség és a mentális stressz egyszerre van jelen.

A mezőgazdaságban egyszerre több terhelési tényező jelentkezik

A gazdálkodók azért kerültek a toplistára, mert náluk többféle terhelési forma egyszerre jelentkezik.

A fizikai megterhelés tekintetében mind a növénytermesztők, mind az állattartók a csúcscsoportba kerültek, hasonlóan a sok kézi munkát végző szakmákhoz vagy akár a tűzoltókhoz.

A munkakörnyezet kategóriájában is a felső terhelési sávban szerepelnek, akárcsak a bányászatban vagy az erdészetben dolgozók.

Az agrarheute szerint ez különösen jól mutatja, hogy a mezőgazdasági munkakörök nemcsak fizikailag, hanem környezeti szempontból is kiemelten nehezek.

Az állattartók munkaideje a legmegterhelőbb

A munkaidő szempontjából az állattartók állnak az első helyen.

A hétvégi munkavégzés, a folyamatos rendelkezésre állás és az éjszakai feladatok miatt ez a terület náluk bizonyult a legterhelőbbnek.

Ezzel szemben a szántóföldi növénytermesztők munkaidő-terhelése a kutatás szerint csak közepes szintű.

Ez jól mutatja, hogy még a mezőgazdaságon belül is jelentős különbségek vannak az egyes munkakörök között.

Meglepő eredmény: a gazdák alacsony pontszámot kaptak munkaintenzitásban

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a szántóföldi gazdák és az állattartók a munkaintenzitás kategóriában mindössze „1-es” értékelést kaptak.

Ez elsőre meglepő lehet, hiszen a szakma rendkívül megterhelőnek számít, azonban itt elsősorban a folyamatos időnyomást és az azonnali döntési kényszert vizsgálták.

Ebben a dimenzióban az egészségügyi és szolgáltatói szakmák lényegesen magasabb terhelést mutattak.

Kevés mozgástér jut a növénytermesztőknek

A tanulmány külön vizsgálta a cselekvési mozgásteret is, vagyis azt, mennyire tudja valaki saját maga megszervezni a munkáját: mikor dolgozik, mikor tart szünetet, hogyan osztja be a feladatait.

A szántóföldi növénytermesztő gazdák ezen a területen „4-es” értéket kaptak, ami viszonylag alacsony önállóságot jelez.

Ezzel szemben az agrár- és erdészeti kutatásban dolgozók „10-es” pontszámot értek el, hasonlóan számos vezetői pozícióban dolgozó szakemberhez.

A német kutatás szerint nem az számít, melyik szakma a „legrosszabb”, hanem az, hogy a dolgozók milyen típusú terhelésekkel élnek együtt nap mint nap.

Több fizetés az érzelmi munkáért - miért ne valósulhatna meg?

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik